Kecskemét levegőért kiált!
Az elmúlt tíz évben több mint húsz százalékkal csökkent Kecskeméten a zöldfelületek nagysága.
Egyre többen tapasztaljuk Kecskeméten, hogy a levegő minősége egészségtelen. Mindezeken túl a megnövekedett gépjárműforgalom, illetve a zöldfelületek jelentős csökkenése is hozzájárul ahhoz, hogy a komfortérzete az itt élőknek romlott az utóbbi években.
Ezt támasztja alá az az interjú is, amely dr. Hoyk Edit geográfussal, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztályának tudományos főmunkatársával készült.
A várost az itt lakók talán alapvetően zöldnek gondolják, de az adatok azt mutatják, egyre kevésbé az. 2008 és 2015 között 24 százalékkal csökkent a városi zöldfelületek kiterjedése.
Ez tulajdonítható az utóbbi évek építőipari felfutásának, a lakóparkok épülésének, a külvárosokban megnyitott újabb telkeknek, és nyilván annak is, hogy újabb és újabb üzemek, gyárak nőnek ki a földből, főleg a város déli részén. A lakossági és ipari beruházások pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével járnak együtt, szintén a beépítetlen földek kárára. Még egy olyan, pozitív üzenetű – a megújuló energiafelhasználást segítő – projekt is a zöldfelületet csökkenti, mint a közelmúltban létesült napelempark az 52-es főúton.
A szakember szerint nincs más alternatíva, sokkal több helyet kell adni a parkoknak, fasoroknak, még inkább szükséges törekedni erre a várostervezés és -üzemeltetés során, már csak az árnyékolás és a szálló por miatt is.
Átfogó tervet nem tett le az asztalra a fideszes városvezetés az itt lakóknak, olykor elültetnek pár fát a kampányban gyerekek körében, aztán kifújt a tudatosság. Ennél több kell, ennél többet érdemel Kecskemét!
Alkalmas, vagy alkalmatlan?
A levegőminőség, a zajártalom, a vizeink megóvása, vagy akár az általunk termelt hulladékok elszállítása, feldolgozása területén is kutya kötelessége a városvezetésnek a legjobb feltételeket biztosítani Kecskemét polgárainak és legfőképpen gyermekeinknek. Mindez pedig nem politika függő!
