1992 óta van helyi iparűzési adó Kecskeméten. 2000 óta ennek a mértéke a jogszabály szerint az adóalap maximum 2%-a lehet. 2007-ben úgy döntött a város, hogy a cégek számára csaliként folyamatosan csökkenti az adó mértékét, egészen addig, amíg eléri az 1,6%-ot. Ez 2011-ben valósult meg. Ennyi jelenleg az iparűzési adó Kecskeméten. Győrben ennyi még, a többi megyei jogú városban magasabb – áll az előterjesztésben.
Az anyag szerint a terv bevált. Sok cég érkezett a városba, az iparűzési adóból pedig egyre több bevétele lett a városnak. A kimutatás szerint 2011 és 2018 között a cégeknél 15 milliárd forint maradt azért, mert nem a maximális 2% volt az adó.
Viszont a sok cég betelepülése, köztük a Mercedes-gyár és annak beszállítói, azt eredményezték, hogy megnőtt a járműforgalom a városban. 2011-ben 48 ezer regisztrált gépjármű volt a városban, tavaly már 60 ezer. A felmérések szerint félmillió jármű/nap halad át a város útjain, míg 8 éve csupán 400 ezer.
Az iparűzési adó emelésének indoka az, hogy a megnövekedett forgalom miatt többet kell költeni a közelekdési infrastruktúrára, hogy az lépést tudjon tartani. Szóval kell a pénz a tervezett beruházásokra. Olyanokra is, amelyekre amúgy kapott a város támogatást, de az építőipari árak drágulása miatt az nem elegendő.
Az előterjesztés szerint a helyben működő cégek is profitálhatnak végső soron az adó emeléséből, mert a közlekedési beruházások saját működési körülményeiket is javítanák, hatékonyabbá tennék logisztikai tevékenységüket, és hozzájárulnának ezzel a munkaerő mobilitás feltételeihez.
Amennyiben a közgyűlés rábólint a tervezetre, akkor jövőre már 1,8% lesz a helyi iparűzési adó. Ezzel évente 1 milliárd forinttal több lehet a város bevétele, vagyis ennyivel kevesebb maradna a cégeknél.
