A sportegyesületekhez is kerülhet a banki járványadóból

0
pixabay.com
Hirdetés

A járvány elleni védekezési alapba a tervek szerint 633 milliárd forint kerül, ezek forrása a költségvetés 378 milliárdos tartaléka, a pártok támogatásának 50 százaléka (1,2 milliárd forint) a gépjárműadó önkormányzatoktól elvett része, 36 milliárd forint értékben. A védekezés költségeit két új adófajta is kipótolja: a kiskereskedelmi multikra kivetett különadó, illetve az extra bankadó részleteit most ismertette a kormány.

A bankoktól a szokásos adókon kívül további 55 milliárd forintot remél a kormány, azok után, hogy a törlesztési moratórium közel 450 milliárd forintos terhét is rájuk rakta. A banki különadó alapja a mérlegfőösszeg 50 milliárd forintot meghaladó része, a mértéke pedig 0,19 százalék. Ám közel sem biztos, hogy minden fillér bekerül a járványügyi alapba, ugyanis a banki különadót ki lehet váltani akár 50 százalékban sporttámogatásokkal. Ugyanis a kormányrendelet a pénzintézetekre bízza, hogy a sportegyesületeket támogatják vagy befizetnek a járványügyi alapba.

Komoly megkötés ugyanakkor a bankokkal szemben, hogy csak a járványügyi adó fele adható oda a sportegyesületeknek és az is csak akkor, ha ezt a kedvezményt a bank még nem érvényesítette a társasági adóban. Ezzel együtt meglehetősen furcsa üzenet a kormány részéről, hogy ha nem is fontosabb, de egyenrangú költségvetési cél látvány csapatsportok támogatása a járvány elleni védekezéssel.

A kiskereskedelmi cégeket sújtó adóról is kormányrendelet született, vagyis azt nem hagyta jóvá a parlament törvényként, így elvileg veszélyhelyzet lejárta után hatályát veszti, hacsak időközben erről nem születik magasabb szintű jogszabály. Az idén összesen 36 milliárd forint extra bevételt remél a kormány nagyobbrészt a kiskereskedelmi multiktól, ugyanis az adó mértékét a bevétel függvényében sávosan állapítja meg a rendeleti adószabály. Az adó nemcsak klasszikus kiskereskedelemre vonatkozik, de fizetniük kell a gépjárműkereskedőknek, a gépjármű-alkatrész kereskedőknek, a benzinkutaknak, az IT-cikkek kereskedőinek, de még a kulturális cikkek árusítóinak is, azaz a könyvesboltoknak valamint az online kereskedőknek is.

Hirdetés

Az adó alapja a cégek május elseje utáni nettó árbevétele, mértéke pedig 0 és 2,5 százalék között változik. Az első 500 millió forint bevételig nem kell adót fizetni, itt nulla az adókulcsa, efelett 0,1 százalék, 30 milliárdos forgalmon túl már 0,4 százalék az adó, míg a száz milliárd forintot meghaladó árbevétel 2,5 százalékát kell a kereskedelmi cégeknek befizetniük. Így az adó zömét jellemzően a néhány multinacionális kereskedő fogja utalni havi részletekben. A kormánynak épp ez volt a célja, hogy a komoly adóterheket toljon a külföldi tulajdonban lévő cégekre. Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben egy képviselői kérdésre válaszolva például kifejtette: “Ami a multikat illeti, bízzon bennem, és várja április 7.-ét!”.

A legnagyobb forgalmat a 2018-as adatok szerint a Tesco bonyolította, 800 milliárdot közelítő árbevétellel, de a top 3-ba bekerült a Coop és a Spar csoport is, őket követte a a Lidl, CBA és a Reál-csoport. Vagyis a forgalom alapján akár a magyar cégek is bekerülhetnek a fizetők közé, bár ezek franchise-rendszere miatt aprózódhat a bevétel a tagok között. Az adókivetéshez kapóra jött azt Európai Unió Bíróságának március eleji ítélete, amely a 2012-ben bevezetett kiskereskedelmi adóról kimondta, hogy annak kivetése sávonként növekvő kulccsal nem volt diszkriminatív a multikkal szemben, hiába ezek a boltok fizették a legtöbbet. A Pénzügyminisztérium érvelése szerint a „kiskereskedelmi ágazatot évek óta folyamatosan segítik a kormány intézkedései, így például jelentős megtakarítást hozott az elmúlt időszak befektetésbarát adórendszere, illetve az EU legalacsonyabb társasági adója”, ezért most visszakérnek ebből. A multiknak ez gyakorlatilag ez az adóterhek duplázást jelenti, hisz a 2,5 százalékos árbevétel arányos adó 8-10 százalékos társasági adónak felel meg.

Kiskereskedelmi láncok forgalma – milliárd forint
Tesco – 769,0
Coop – 627,0
Spar – 617,6
Lidl – 549,0
CBA – 527,0
Reál – 416,1
Auchan – 390,1
Penny Market – 292,2
Aldi – 256,0
DM – 103,4
Rossmann – 89,1

Forrás: Trade Magazin, 2018-as bruttó bevétel

 

Alaptöltés titokban

Bizonytalannak látszik a kormány által létrehozott két költségvetési alap közül a gazdaság újraindítását célzó, 1345 milliárd forintra rúgó alap finanszírozása, annak ellenére, hogy ezek létrehozásáról már bő egy hete döntött a kormány. A gazdaság-újraindítási alap forrásai ugyanis olyan közelebbről meg nem nevezett kiadások, amelyek eredetileg szerepeltek a 2020-as költségvetésben, ám a kormány ezeket zárolta vagy a közeljövőben zárolja. Jelenleg nem lehet tudni, hogy hol tart ez a munka, ugyanis ezen összegek zárolásáról, átcsoportosításáról mind a mai napig nem jelent meg egyetlen kormányhatározat sem. A Pénzügyminisztériumot már a múlt héten megkeresték azzal a kérdéssel, hogy az alapokat milyen pénzekből töltik fel, ám a pénzügyi tárca szokásához híven válaszra sem méltatta a Népszavát.

500 Ft1000 Ft3000 Ft