Az állam lényegében kivonulhat a kecskeméti egyetem működtetéséből és alapítványi működésbe kerülne át. A változtatásokat lazább szabályokkal és piaci liberalizációval indokolják. Ha a minta a Corvinus-modell, akkor szabad út vezethet a magánegyetemmé váláshoz.
A tegnap késő este közzé tett kétharmados törvényjavaslat értelmében létrehozzák a Neumann János Egyetemért Alapítványt és az Egyetem részére átadják a most állami tulajdonban lévő ingatlanokat – olvasható a törvénytervezetben. Az alapítvány kuratóriumi elnökét és tagjait az innovációért és technológiáért felelős miniszter nevezi ki, vagyis Palkovics László miniszter.
Lazább szabályok és piaci viszonyok jöhetnek
„A kecskeméti egyetem működésének nem kell figyelembe venni az eddig sok megkötöttséget jelentő államháztartási törvényt” – írja az önkormányzati sajtó PR cikkében. Hogy ez pontosan mit jelent azt egyelőre nem tudni. A törvényjavaslat mindenesetre arról is rendelkezik, hogy az átadásra kerülő állami ingatlanok értékesíthetővé válnak.
„…az Egyetem jogosult lesz a részére átadott ingatlanok értékesítésére, azonban az ingatlan értékesítésből származó bevételt csak e törvényben
meghatározottak szerint használhatja fel”,
mint például az alaptevékenységét szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására.
Kecskemét elveszítheti az 1930-ban felavatott pedagógusképző karát
A mostani átalakítást követően a pedagógus kar átkerülhet a református Károli Gáspár Egyetemhez az ingatlanjaival együtt, ami egyben a Petőfi Sándor Általános Iskolát és az intézményhez tartozó óvodát is érinti.
Szuperkuratórium, magánegyetem, tandíj?
A törvényjavaslat összefoglalóan arról szól, hogy az állam fogja létrehozni az új alapítványt, de 2022. január 1-től az alapítvány alapítói jogainak gyakorlása az alapítvány kuratóriuma részére átadásra kerülhetnek. Ezzel lényegében az állami kontroll teljesen megszűnhet az alapítvány felett. A most felálló, de még összetételében ismeretlen kuratóriumi tagokat a miniszter nevezi ki, illetve az egyetem részére ingyen átadják az állami ingatlanokat.
A Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénytervezet 4. §szerint „a jelenleg költségvetési szervi formában működő Egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyonelemek – utóbbiak tételes felsorolását a törvényjavaslat 1.melléklete tartalmazza –, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a fenntartóváltást követően magánegyetemként tovább működő Egyetem tulajdonába kerülnek.”
Az önkormányzati sajtóban megjelent PR cikken kívül egyelőre sem az egyetem, sem más hivatalos forrás nem adott információt arra vonatkozóan, hogy pontosan hogyan is fog működni szeptembertől a kecskeméti egyetem.
Legfőbb kérdés az, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány részére átadott vagyon elegendő lesz az eddigi állami támogatások kiváltására, vagy továbbra is terveznek az állami forrásokkal?
Mi garantálja, hogy az ingyen átadott ingatlanokat oktatási célra használják?
Kik lesznek a kuratórium tagjai? Fontos-e, hogy rendelkezzenek felsőoktatásban szerzett oktatói tapasztalatokkal és tudományos fokozattal, mint a legtöbb külföldi magánegyetem esetében?
A közvéleményt és a hallgatókat minden bizonnyal ennél jobban érdeklik az ösztöndíj-lehetőségek. A leendő nappalis diákok számára továbbra is biztosítják majd a térítésmentes tanulás lehetőségét? A kuratórium dönthet saját hatáskörben arról, hogy mennyi diák kaphat ösztöndíjat? Továbbra is a központi felvételi eljáráson keresztül lehet majd jelentkezni?
Az oktatókat pedig az aggaszthatja, hogy a foglalkoztatás rugalmassága milyen hatással lesz rájuk. Az egyetemi oktatók közalkalmazotti státusza megszűnhet?
A kuratórium dönthet az oktatók kinevezéséről, illetve a dékánok és a rektor személyéről?
És vajon milyen körből kerülnek ki majd a működtető alapítvány kuratóriumának tagjai?
