A fideszes szimbolikus politizálás következő eseménye az lesz, hogy Trianon századik évfordulóján, 2020. június 4-én Csongrád-Csanád megyére módosul az addig Csongrád megyeként ismert délkelet-magyarországi közigazgatási egység hivatalos elnevezése.
A döntést már 2017. októberében meghozta az országgyűlés: Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán közösen nyújtották be a javaslatot. Lázár szerint a szimbolikus jelentőségű döntés azért indokolt, mert a megye keleti részében ma is él a csanádi identitás.
Nem mindenkinek tetszett a „Csongrád megye” elnevezés már korábban sem. Az 1950-es megyerendezés után létrejött Csongrád megye Tanácsának alakuló ülésén felszólalt Kiss Imre, Makó város kommunista polgármestere is, de elutasították azt a javaslatát, miszerint Csanád-Csongrádra vagy Csongrád-Csanádra módosítsák a megye hivatalos nevét.
„Ilyen irányú kérésemet hamar elintézték azzal, hogy a megye neve Csongrád megyének van bejegyezve, és ezen már nem lehet, de nem is akarnak változtatni, bármennyire kérem és követelem azt.” – írta szomorúan a kommunista politikus az önéletrajzában.
Korábban a Jobbik programjában is szerepelt a névváltoztatás. A párt helyi politikusai új névként a Csongrád-Csanád-Torontál megyét javasolták, ugyanis Torontál vármegye északi része is a mai Csongrádban található. Szerencsére az azóta a Fideszben kegyvesztetté vált Lázár Jánosnak a torontáli identitás nem jutott az eszébe, és a Jobbikot is más ügyek kötik le mostanában, így nem kell a nagyon hosszú nevet megtanulnunk.
A megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatással kapcsolatban, semmilyen okmányt nem kell emiatt lecserélniük. Az állami intézmények, hivatalok átnevezésének költségét az adófizetők állják – erősítette meg a Magyar Hangnak Juhász Tünde kormánymegbízott hétfőn Szegeden.
