Orbán-kormány: zajlik a hulladékgazdálkodás totális államosítása és kiszervezése

0
Szeméthalom Kecskeméten, a Rávágy téren
Az Orbán-kormány a kaszinókhoz hasonló koncessziós módszerrel államosítaná a teljes hazai hulladékgazdálkodási iparágat, és azt egy nagy monopóliumba szervezné ki. Így az összes feladatot – a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosításra történő előkezeléséig – egy magánfél szervezné meg és látná el, annak a javaslatnak az értelmében, amit a veszélyhelyzetben Semjén Zsolt KDNP-és politikus nyújtott be minap az éjszaka leple alatt.
A kormány indoklása értelmében – az államosításra, majd monopóliumba történő kiszervezéssel – Magyarország fokozatosan áttér a körforgásos gazdaságra, amelyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei egyben alapanyagként kerülnek újrafelhasználásra. Az EU-s irányelvek értelmében a törvényjavaslatba belekerült, hogy bevezetésre kerülne az italcsomagolások visszaváltási rendszere Magyarországon 2023. január 1-től. A visszaváltási díjakat kormányrendeletben fogják meghatározni.
A körforgásos gazdaság elősegítését szolgáló cselekvési tervet az Európai Bizottság még 2015-ben fogadta el, amihez anyagi fedezetet is rendelt. Az elv, azért előremutató, főleg, ha az EU országaiban mindez meg is valósulna, mert 50-75%-a a felhasznált erőforrás-mennyiségnek hulladékként kerül vissza a természetbe. És ez abból a megvilágosításból tragikus következmény az élővilágra nézve, hogy 560 kg szemetet termel egyetlen ember, egy év leforgása alatt. Az EU és a különböző zöld szervezetek tehát nem véletlenül sürgetik évek óta, hogy változásra van szükség. Fontos azonban megjegyezni, hogy az igazi változás akkor indul el, ha a „szennyező fizet” elvét is alkalmaznák, és az ebből befolyt összeget visszafordítanák például az egyszerhasználatos csomagolóanyagok csökkentésére.

Miért a monopólium és ki dönt erről?

Ha egy cég a piacon monopolhelyzetben van, az azt jelenti, hogy nincsen versenytársa. Felmerül a kérdés, hogy az Orbán-kormány miért döntött úgy, hogy egyetlen cégnek adná oda az ország teljes hulladékgazdálkodási iparágát?
Vissza kell mennünk az időben 2012-be, amikor Orbán-kormány elkezdte átalakítani a hulladékgazdálkodási iparágat, az állam egyre nagyobb szerepvállalása mellett. Az átalakítások azonban rossz eredményeket hoztak, amit az állam elismert például a 2018-as, közszolgáltatásokra vonatkozó ombudsmani jelentésben. De az is beszédes, hogy hatályba lépése óta a hulladéktörvény eddig nagyjából 400 ponton változott, jegyzi meg plasztikusan a szabadeuropa.hu.
Összefoglalva 2012 óta tízmilliárdok mentek a kukába:
  • az államhoz bár ömlött a pénz, hiszen mintegy háromszor drágábban működik az iparág, de az állam koordinálása mellett az újrahasznosítási arányok több hulladéktípus esetén romlottak,
  • a bevételek és a kiadások szétváltak, a kormány azóta is évente dönt arról, hogy magukra a hulladékkezelési feladatokra mennyit szán;
  • az iparág eközben pedig “aggályos jogbiztonság” mellett működik.

Az önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek is mehetnek a kukába a módosítást követően

2012-ben a közszolgáltatásnak számító lakossági szemétszállítást államosította az Orbán-kormány: kirúgták a külföldi cégeket, például Kecskeméten is, hogy a helyükbe nonprofit önkormányzati cégek léphessenek. A hulladék gyűjtését és hasznosítását az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) végezte 2014-ig. Csakhogy 2013-tól érkezett a rezsicsökkentés, azóta pedig a lakosság nem találkozhat a valódi árakkal. A befagyasztott szemétszállítási díjak újabb különadók és folyamatosan növekvő költségek mellett viszont a csőd felé irányították a közszolgáltatókat. (Hasonló folyamatok zajlanak a vízközműveinknél is, amiről a kecsUP-on is nem régen írtunk). Ehhez jött még, hogy az EU-s célok miatt 2015-től elkezdtek kiépülni a lakossági szelektív gyűjtési rendszerek, ami komoly extra feladatot hozott a közszolgáltatóknak.
Nagy biznisz a szemét biznisz / Fotó: illusztráció – magyarhang.hu
Az OHÜ helyett létrehozták a szintén állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-ét (NHKV). Ez az új holdingcég eldöntötte, hogy melyik területen ki lehet közszolgáltató, és átvette a lakossági szemétdíjak beszedését. Aztán a nagy állami tervező visszaosztotta volna az önkormányzati közszolgáltatóknak a pénzt, kinek-kinek szükségletei szerint. Ebből voltak is fennakadások, ugyanis sokszor maga az állami cég tartozott az egyes helyi cégeknek.
Az NHKV megjelenésével viszont elkerült a kukaholdingtól az ipari gyűjtés, amit nagyjából 750 cég végez nálunk egymással versenyezve. Ezek jellemzően magyar tulajdonú kisebb cégek, átlagosan 4 százalékos a nyereségrátájuk az ITM szerint. Ők szedik össze az összes visszagyűjtött hulladék durván négyötödét, foglalta össze a folyamatot a régi index.hu.
A piaci szereplők kifizetése nem a szemétdíjból megy, hanem egy éves kormányzati tervhez igazítva közbeszerzéseket írnak ki az egyes hulladékfajtákra.
Az állam a termékek gyártóitól termékdíj címén beszed évente nagyjából 85 milliárd forintot. Majd a visszagyűjtött hulladékokra kifizet a piaci szereplőknek összesen nagyjából 15 milliárdot, gyakran utólagos közbeszerzésekkel. A különbözet a költségvetés haszna, vagyis az állam lefölözi a bevétel jelentős részét és például nem a szemét újrahasznosításának az elősegítésére fordítja azt, írja a szabadeuropa.hu.
Ez azonban szembe megy az EU szabályokkal, amit az Orbán-kormánynak most már be is kell fejeznie. A Semjén-féle javaslat értelmében, amikor már sokadjára alakítják át a hazai hulladékgazdálkodást, most elvennék az önkormányzatoktól a hulladékgazdálkodást is. És kiszorítanának minden versenyt az iparágból. Egy monopóliumot hoznának létre az ország teljes területére, ez a monopólium a kaszinókhoz hasonló kizárólagos koncessziót kapna. Így az összes feladatot – a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosításra történő előkezeléséig – egyetlen cég végezné. Ez a cég egyes hírek szerint a MOL lehet, miután Hernádi Zsolt, a Világgazdaságnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy:
„a petrolkémiai diverzifikáció mellett el kell mozdulnunk a körkörös forprofit (üzletszerű) gazdaság felé.” 
Erre a koncesszióra pályázni lehet, Palkovics László, pontosabban az ITM minisztere döntene arról, hogy melyik cég legyen a monopólium, amely utána kedve szerint vonhat be alvállalkozókat.

 

Ön szerint a hulladékgazdálkodási iparág monopóliumba történő kiszervezésével jobb lesz a hulladékgazdálkodás Magyarországon?
  • Add le a szavazatod ...

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here