2024-ben az adó- és díjnövelő intézkedések ronthatják a hónapok óta folyamatosan ereszkedő infláció hatását, ugyanis a kormányzat négy területen is komoly plusz terheket helyez a vállalatok nyakába. Olyan szektorokat vettek célba, amelyek a legközelebb állnak a fogyasztói árak alakításához.
Szeptemberben már csak 12,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai alapján az év végére 7–8 százalékra csökken a drágulás üteme. 2024-ben pedig már csak 5 százalékra becsülik a pénzromlás mértékét.
2022-ben szinte minden gazdaságpolitikai intézkedés inflációgerjesztő hatásúnak bizonyult, például a parlamenti választás előtti költekezés, a különböző ágazatokat – egyebek közt a kiskereskedelmet – érintő extraprofitadók, valamint ugyancsak a kiskerágazatot sújtó ársapkák és más extra terhek. Elmondható, hogy a kormányzat
Úgy tűnik a kabinet 2024-ben sem változtat a korábbi gyakorlatán, sőt jelentősen növelni fogja a plusz terheket négy fontos ponton, amelyek közvetetten vagy közvetlenül érintik a kiskereskedelmet, és így nyomást helyezhetnek a boltok árképzésére.
- Januárban lép életbe az új hulladékgazdálkodási rendszer, ez minden olyan gyártót érint, amely korábban környezetvédelmi termékdíjat fizetett, de legnagyobbrészt az élelmiszergyártók díjait növeli meg.
- Szintén januártól drasztikusan nő az útdíj, ami minden közúti szállítmányozásban érintett szereplőre – köztük a teljes kiskereskedelemre – hatással lehet.
- Emellett tovább növeli a fuvarozók terheit az üzemanyagokra kivetett nagymértékű jövedékiadó-emelés.
- És ha mindez nem lenne elég, 2024-től a kiskereskedelmi különadó felső kulcsa tovább növekszik, 4,1 százalékról 4,5-re.
Az elemzők szerint nem várható, hogy mindezeknek látványos fogyasztóiár-növelő hatása legyen, inkább csak lelassíthatják az inflációcsökkenés jelenlegi ütemét. Másként látják az iparági érdekképviseleteknél, ahol egy az egyben az árakba begyűrűző hatásokról beszélnek.
Plusz díjakra készülnek a gyártócégek
A hulladékgazdálkodásban jövőre a kötelező visszaváltási rendszerben nem érintett vállalatokat a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) keretében kötelezik díjfizetésre. Az EPR-díj a csomagolószerek/csomagolások után mintegy 200 milliárd forintnyi többletköltséget jelenthet éves szinten a magyar gazdaságnak – derül ki a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) számításaiból.
A G7.hu kérésére az MNB-nél kiszámolták, hogy a makroadatokból becsülve 0,6 százalékos inflációs többlet adódik a 200 milliárdnyi pluszköltségből. Azt vették figyelembe, hogy az EPR-díjakat rászámolva a kiskereskedelmi árakra, mennyivel nőnek a költségek.
A teljes árnövelő hatás azonban itt nem áll meg, hiszen jövőre az EPR-díjat minden eddigi termékdíj-kötelezett fizetni fogja. A csomagolóanyagot használókkal együtt összesen hat kategória volt ezen a soron, egyebek közt az elektromos és elektronikus berendezések, az elemek és akkumulátorok, valamint a gépjárművek és alkatrészeik. Ehhez a termékkörhöz a jogalkotó besorolt további hármat, ezek a sütőolaj és -zsír, a fából készült bútorok és a textiltermékek.
Az inflációs hatást ennél is tovább gerjeszthetik az új hulladékrendszer másik lábának, a kötelező visszaváltási rendszernek (DRS) a díjköltségei. Jövőre az italcsomagolásokat – műanyag és üvegpalackokat, fém italos dobozokat – használó gyártócégek csatlakozási díjat és rendszerüzemeltetési díjat fognak fizetni a DRS keretében. Az előzetes információk szerint a DRS-díjköltségek magasabbak lesznek, mint az EPR-díjak.
Az új rendszerben palackonként egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet a vásárló, de a termékek nem ennyivel drágulnak majd. A DRS-díjakat jelentős költségnövelő tényezőnek vélik, ami a szövetség szerint be fog épülni a termékek árába.
A hazai gyártók magasabb költségekkel fogják csak tudni ugyanazt a terméket előállítani, mint a többi uniós országban működő versenytársuk. Logikus megoldás, hogy a gyártók az egy termékre jutó EPR-díjjal megemelkedett költségeiket beépítik az átadási áraikba, és megpróbálják ezt a növekményt a kiskereskedőkkel elfogadtatni.
A Gazdasági Versenyhivatal júniusban kiadott egy ajánlást, amely szerint versenyjogi szempontból jogsértő lehet a gyártói hulladékkezelési díjak összehangolt továbbhárítása a vevőkre, a hatóság egy életszerűtlen helyzetre reagált. A gyakorlatban ugyanis a gyártók egyenként folytatják le ártárgyalásaikat, és mindenki a maga terméke, piaci pozíciója és márkaértéke alapján alkuszik meg a kereskedőkkel.
Már a fuvarozók sem bírnák
Idén októbertől az inflációval azonos mértékben, 17,6 százalékkal emelkedtek az útdíjak. Ezt megfejelnék január 1-jétől, amikor átszabja az útdíjrendszert a kormányzat, ennek keretében egy EU-s irányelv alapján a külsőköltség-díjat figyelembe véve számítják majd ki a 3,5 tonna feletti teherautók esetében a használatarányos útdíjfizetés mértékét. Járműkategóriától, tengelyszámtól és környezetvédelmi besorolástól függően az útdíj mértéke 30–80 százalék közötti mértékben emelkedik majd, de a közúti szállításban leginkább részt vevő nehéz tehergépjárművek esetében leginkább 30–60 százalékig terjedő útdíjemelésre kell számítani.Az új rendszer bevezetésével az ideihez képest 150 milliárd forinttal több útdíjbevételt vár a kabinet 2024-ben.
A kormányzat emellett januártól literenként nettó 33 – bruttó 41 – forinttal tervezi emelni az üzemanyagok jövedéki adóját, ez a lépés jövőre közel 220 milliárdos plusz bevételt hozhat a költségvetésnek. A fuvarozók literenként 3,5 forintot visszaigényelhetnek az úgynevezett kereskedelmi gázolaj után, ezt a tervek szerint 2,5 forintra csökkentené a kabinet. Eközben a mostani jövedékiadó- és árfolyamszint mellett 14,66 forint az az összeg, amit az uniós szabályokkal harmóniában a kormányzat visszaadhatna a kereskedelmi gázolajat használó fuvarozóknak.
A visszaigényelhetőség csökkenése azt jelenti, hogy még tovább növekszik a fuvarozás költségszintje. Összességében olyan mértékű útdíjemelést szenved el az ágazat február–márciustól, amikor konkrétan megjelenik majd a díjakban az úthasználat költsége, hogy az a vállalkozások teljesítőképességének a határát jelenti majd. Vagyis képtelenek lesznek ezt az útdíjat úgy bevállalni, hogy nem hárítják át a fuvardíjakon keresztül a megbízókra – köztük a gyártókra és a kereskedőkre.
Megint nő a kiskeradó
A kormány a nyár elején jelentette be, hogy a kiskereskedelmi különadó felső kulcsát 4,1-ről 4,5 százalékra emeli 2024-től. Ez azt jelenti, hogy a 100 milliárd forint feletti árbevételű kiskereskedelmi láncok még nagyobb adóterhekkel szembesülhetnek. Ebbe a körbe a hat vezető multinacionális üzletlánc – így az Aldi, a Lidl, a Tesco, a Spar, az Auchan és a Penny – tartozik, miközben a magyar láncok megússzák az adóemelést annak köszönhetően, hogy szövetkezeti, illetve franchise struktúrában működnek.
Az idei költségvetésben a Pénzügyminisztérium 205 milliárd forintnyi kiskereskedelmi adóbevételre számít, 2024-ben pedig az adóemelés nyomán már 250 milliárd forintot tervezett be a büdzsébe.
via 24.hu
