- Advertisement -
Elhalkultak azok a szavak a kormányzati kommunikációban, amik a munkaalapú társadalomról szólnak és azok is: pontosan annyi munkahelyet teremtenek a járvány végén, mint amennyi elveszett, ellenben felerősödtek azok a mondatok, hogy nincs ingyen pénz. A koronavírus-járvány több mint 1 éve sújtott le a munkavállalókra (is), akik közül sokan elvesztették a munkahelyüket, esnek ki több mint három hónapra a legális munkavégzésből, vagy kénytelenek csökkentett bér mellett dolgozni, félve, hogy bármelyik pillanatban elküldhetik, vagy, ahogy sokan teszik, feketén, bejelentés nélkül.
Köztük egyformán vannak gyári munkások, multi, illetve hazai kisvállalkozó által foglalkoztatottak, ahogy ott vannak köztük a vendéglátásban és szolgáltatásban feketén vagy KATA-val fizetett emberek, akiket most sokkal kevesebbért vesznek vissza a munkahelyek, ha egyáltalán visszavesznek.
Azok, akik beregisztrálnak az álláskeresési járadékra (közkeleti nevén munkanélkülire), de nem találnak 90 nap alatt munkát, azok bevétel nélkül maradnak, ugyanis példa nélküli módon Magyarország az az ország az EU-ban, ahol a legkevesebb ideig jár némi segítség, ha valaki elveszti a munkáját.
Az alacsonyabb képzettségűek keresnek leginkább munkát a kecskeméti járásban és többségben vannak a nők
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által rendszeresen publikált adatok szerint 2021. márciusban a nyilvántartott álláskeresők száma a következő képpen alakult.
A kecskeméti járásban összesen 4410 fő keresett állást, ebből a 25-54 év közöttiek száma 2621 dolgozni akaró, többségük nő. A csupán általános iskolával rendelkezők száma 1409, de a szakmunkások száma is kiugró a magasabb iskolával bírókhoz képest, ők 1106-an vannak.
Ami viszont rossz hír, hogy december óta folyamatosan növekszik a regisztrált álláskeresők száma a járásban, akkor 4050-en kerestek munkát. Bács-Kiskun megyében a regisztrált álláskeresők száma márciusban összesen 14.550 volt.
- Advertisement -
