- 2004. december 31-én a Magyar Honvédség Alföldi Kiképző Központ laktanyája végleg bezárt Szabadszálláson. A bezárás nemcsak a laktanyában szolgáló katonákat és családjukat, de a várost is érzékenyen érintette.
- 2006-ban a város Önkormányzata 1 Forint jelképes összegért, de a kármentesítési kötelezettség átvállalásával tulajdonba kapta a laktanya területét és a rajta lévő ingatlanokat. Az önkormányzat érdeke, a lakosság elvárásainak megfelelően a laktanya hasznosítása volt.
- 2007-ben a szabadszállási önkormányzat pályázatot írt ki a laktanya hasznosítására, amelynek győztese a Budaörsi ISC Kft, a Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) ingatlanfejlesztője lett. Az önkormányzat és a Budaörsi ISC együttműködési szerződést kötött és megalapította a Szabadszállás Ipari és Technológia Park Kft-t (SZITEP Kft-t), amely a volt laktanya, majdani ipari park területének hasznosítását, fejlesztését, üzemeltetését hivatott elvégezni.
- A Kft tulajdonosi köre jelenleg a következő: az önkormányzat 49%-os tulajdonrésszel rendelkezik, a Kft többségi, 51%-os tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosa dr. Benkő Attila, a SZITEP Kft ügyvezetőjének érdekeltségébe tartozó M8 Ipari Park Kft.
- Interjút készítettünk Benkő Attilával. Szabadszállás polgármestere, Darabos József nem válaszolt a megkeresésünkre.
Miért ilyen tulajdonosi részaránnyal alakult meg a Kft?
A Budaörsi ISC a pályázatában kikötötte, hogy a szakmai irányítás biztosítása érdekében 51%-os tulajdoni aránnyal vesz csak részt a közös tulajdonú hasznosító társaságban. Az átvett laktanya őrzésének és üzemeltetésének első 6 hónapos költsége és tapasztalata alapján a képviselő testület többsége idővel belátta, hogy a terület őrzését, kármentesítését a város költségvetésből képtelen finanszírozni. A későbbiekben ez nyilvánvaló is vált, hiszen a feladatok költsége évekig a SZITEP Kft többségi tulajdonosát terhelték.
Sokszínű ipari parkot álmodtak
Az eredeti célkitűzések között szerepelt: több ütemben kialakítani az ipari parkot, ami helyet nyújt inkubátorháznak, bérbeadható és eladható ingatlanoknak, oktatási és szolgáltató központnak. Ezzel kívánták segíteni a helyi munkahelyteremtést és a kis- és középvállalatok betelepülését a városba. Nem a semmire álmodták meg a tervet, hiszen a területen önálló üzemanyagtöltő állomás, saját vízbázis és önálló gázüzemű hőközpont is található.
2009-ben Szabadszállás képviselő-testület támogatásával a SZITEP Kft benyújtotta pályázatát az Ipari Park cím elnyerésére. Ez a pályázat akkor nem nyert, de három évvel később igen, M8 Ipari Park elnevezéssel. 2010-ig a felek közti kapcsolat együttműködő volt, a képviselő-testület a többségi tulajdonossal előzetesen egyeztetve hozta meg döntéseit.
Valami időközben megváltozott. Ma a szabadszállási ipari park nem önkormányzati része működik, az ide bejegyzett 35 cég pályazatokat nyer, dolgoznak, vállalkoznak. Két inkubátor ház készült el. Az önkormányzati rész kapuja tárva–nyitva, lényegében gazdátlan. A két területet egymástól kerítéssel is elválasztották.
Elmaradt útfejlesztések és megváltozott politikai légkör
Az M8-as út nem épült meg 2010-re az eredeti tervek szerint. Újabb kérdéseket vetett fel akkor az a felmerült információ, miszerint a Szabadszállás felett húzódó nyomvonal pont a földi kutyák élőhelyét veszélyezteti. Folyt lobbi azért is, hogy az 52-es úttal párhuzamosan és Solton keresztül vezessen az M8-as út. (Ez a lassan egy évtizede húzódó probléma súlyos következményekkel jár. Az 52-es út a terhelés miatt minőségében tovább romlott, sok a halálos baleset is.) Az elmaradt útfejlesztések és a megváltozott politikai légkör is késleltette az Ipari Park eredeti céljainak elérését.
Mi történt az új képviselő-testület, új polgármester színre lépése után? Folyt-e érdemi munka az Ipari Parkká válás ügyében? Történt-e fejlesztés, munkahelyteremtés a laktanya területén? – kérdezik sokan azóta is Szabadszálláson.
Ebben a kérdéskörben szerettünk volna interjút készíteni az ügyben legilletékesebb személlyel, aki a város jelenlegi polgármestereként, korábban a Pénzügyi Bizottság elnökeként ismeri az ügyet. Szabadszállás polgármestere, Darabos József nem válaszolt a megkeresésünkre.
Amit azért lehet tudni: Balogh József (Fidesz) országgyűlési képviselő (aki a vak komondoros üggyel került be az országos médiába) 2010. augusztusban arról kérdezte az akkori legfőbb ügyészt, Dr. Kovács Tamást, hogy: „Fennáll-e a hűtlen kezelés megalapozott gyanúja a Szabadszállási laktanya üzemeltetése esetében?”
A legfőbb ügyész válaszára ugyan nem található utalás, viszont a már leköszönt testület polgármesterét, jegyzőjét és mivel a polgármesterrel közös döntéshozó maga a képviselő-testület is, így őket is feljelentette valaki, vagy valakik. Az ügyben mindenkit kihallgattak, de nem sokkal később, bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást.
Az ügyről azóta senki sem beszélt, nem is írtak róla. Ezt a hallgatást most megtörte a SZITEP ügyvezetője.
Benkő Attila: 10 év alatt válasz nem érkezett – interjú a SZITEP Kft. többségi tulajdonosával
Lapunk megkereste a SZITEP Kft többségi tulajdonosát, Dr. Benkő Attilát, aki beszélgetésünk során időrendi sorban vázolta fel az eseményeket, amelyek napjainkban is zajlanak. E beszélgetés kapcsán immár több információval rendelkezhetnek olvasóink, főként a Szabadszállási lakosok a laktanya hasznosításával kapcsolatosan.
kecsup.hu: Mi történt a SZITEP Kft. életében 2010 óta?
Benkő Attila: A 11 évvel ezelőtti események a következőképpen kezdődtek: a Dr. Báldy Zoltán által vezetett képviselő-testület, azaz az önkormányzat laktanya vizsgáló bizottságot hozott létre és jelentést állított össze, majd valaki feljelentést tett az önkormányzat tulajdonában is álló SZITEP Kft működésével kapcsolatban csalás és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A nyomozást a Nemzeti Nyomozóiroda kezdte 2012 áprilisában az önkormányzati Laktanya Vizsgáló Bizottság jelentése alapján.
A nyomozással párhuzamosan a SZITEP Kft adóhatósági ellenőrzése és átvilágítása 2 évig tartott és kiterjedt a többségi tulajdonos / ügyvezető érdekkörébe tartozó cégekre, kapcsolt és partner vállalkozásokra, valamint az ügyvezető vagyonosodására is. Tehát a feljelentés után Magyarország majdnem minden nyomozó hatósága vizsgálta az ügyet, az utolsó évben már folyamatos legfőbb ügyészi meghosszabbítással, 2015-ig.
3 év után bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást.
A SZITEP Kft eközben folytatta az ingatlanfejlesztési feladatait, a kármentesítési munkák 2013. május végéig zajlottak, az Ipari Park cím elnyerésére 2012. évben került sor. A nyomozás időszakában az önkormányzat az ingatlanfenntartás és fejlesztés költségeihez semmilyen módon nem járult hozzá, de még az Ipari Parkban lévő területei után a 2008-ban a SZITEP Kft taggyűlésén közösen megállapított közös költséget sem fizette meg.
A nyomozás lezárását követően a SZITEP Kft az önkormányzattal szembeni követelését polgári peres úton érvényesítette. A SZITEP Kft, mint felperes az önkormányzat, mint alperes szerepelt a bírósági perben. A Szegedi Ítélőtábla a SZITEP Kft követelését a kb. 100 milliós késedelmi kamat kivételével megítélte.
kecsup.hu: 2019. június 11-én megszületett a Kúria ítélete, amely hatályban tartotta a Szegedi Ítélőtábla 2019-es másodfokú ítéletét. Az önkormányzat pert vesztett. Milyen most a kapcsolat?
Benkő Attila: A bírósági ítélet kimondja, hogy a SZITEP Kft. közös költségre vonatkozó követelése jogos. Az önkormányzatnak fizetnie kell. Az összeg üzleti titok tárgyát képezi, így nem lehet nyilvános. (Információnk szerint körülbelül százmilliós tételről van szó – a szerző megjegyzése.)
A bíróság által megítélt összeg (és a kiegyenlítéséig számolt késedelmi kamat) utolsó részlete 2021 júniusában kifizetésre került. A 2019. július 1-től járó közös költség kifizetésére szóbeli tárgyalások folynak. 2020 szeptemberében az önkormányzat úgy döntött, hogy az Ipari Park középső tömbjébe ékelődő 5 kisebb ingatlanának kivételével az északi és a déli területeivel kilép az Ipari Parkból.
Sajnálatos módon az önkormányzat és a SZITEP Kft között az elmúlt 10 évben érdemi kommunikáció nem folyt, illetve csak egyoldalú, hiszen a SZITEP Kft többségi tulajdonosa folyamatosan írásban tájékoztatta az önkormányzatot. A SZITEP Kft ügyvezetői beszámolóját minden évben megkapta, megismerte a képviselő testület.
A polgármester a beszámolót egyik évben sem fogadta el. Az ügyvezető minden évben kérte az érdemi kifogások és javaslatok írásban történő megküldését. 10 év alatt válasz nem érkezett.
kecsup.hu: A nyomozás és a per ideje alatt az M8 Ipari Parkban fejlesztések történtek. Milyen fejlesztésekről tud beszámolni?
2009-től 2018-ig a SZITEP Kft többségi tulajdonosának vállalkozása sikeres pályázatok útján fejlesztette az Ipari Parkot. Az utóbbi években a már itt megerősödő cégek is pályáztak. A 25 beadott pályázatból körülbelül 15 nyertes pályázat mutatja ezt az időszakot.
A pályázati támogatással megvalósult vállalkozói inkubátorházban kettő iroda-blokk és egy műhely-blokk létesült infrastruktúrát is adva az ide betelepülő cégeknek, abban a reményben, hogy nyertes pályázatok útján vagy ingatlant vesznek, vagy bérlőkké válnak.
Jelen pillanatban 35 cég tevékenykedik az Ipari Park területén. Pályázati támogatással jött létre a karbantartó bázis is, amely az M8 Ipari Park fontos kiszolgáló részlege. A nyertes pályázatok az alapinfrastruktúra fejlesztéseket (közműfejlesztéseket) is lehetővé tették.
Amit az arra járó lát
Mondhatjuk azt, hogy az Ipari Park nem önkormányzati részei ugrásra készen állnak az M8-as autópálya megépülése esetén kedvező helyzetre. Ellenben az önkormányzati rész kapuja tárva–nyitva, őrizetlenül. Beljebb térve látható, hogy a volt étkezde, konyha, ami egykoron 4000 fő ellátására volt alkalmas, siralmas állapotban van. Ajtók, ablakok tokostul hiányoznak. A volt parancsnoki épületben, a laktanya történetét összefoglaló kiállítás található. Jelenleg a laktanya déli részét kerítés választja le az M8 Ipari Parkról.
Felmerül a kérdés, hogy az infrastruktúrával, inkubátorházzal, portaszolgálattal, karbantartó részleggel rendelkező M8 Ipari Parkról milyen céllal és milyen fejlesztési elképzelésekkel választották le a területeket? Ha az elmúlt 11 évben az eredeti célkitűzések szerint haladt volna az önkormányzat, ha közös munka, együttműködés folyt volna a saját tulajdonban is lévő SZITEP Kft-ben, akkor mostanra hány munkahelyteremtő vállalkozás telepedhetett volna meg az önkormányzati tulajdonú területeken?
Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz.
Vidéki Eszter
szabadszállási tudósítónktól
