Ha egészség van, minden van. Gyakori szófordulat ez a magyarok között. Köszönéspótló üdvözlésforma is. Amikor egy ismerősünkkel találkozunk az utcán, gyakran előbb az egészségére is rákérdezünk.
Az egészség nem egyszerűen biológiai állapot, hanem egyfajta jelzőrendszer, amiben egy társadalom állapota, hosszú távú folyamatainak következményei összegződnek. Ha nincs elég orvos, szakápoló és egy területileg olyan kicsi országban, mint Magyarország, nagyon egyenlőtlen a társadalom tagjai számára a megfelelő egészségügyi intézményekhez (és diagnosztikai központokhoz, például MR vizsgálatokhoz) való hozzáférés, akkor valami tartósan nincs rendben.
Az egészségügyi rendszer minősége az egyik visszatérő kérdése a társadalmi felméréseknek. Portálunk birtokába került egy friss kutatás, amit a Závecz Research Kutatóintézet vett fel karácsony előtt a Kiskunfélegyháza központú Bács-Kiskun megye 4. egyéni választókörzetben. Az 1000 fős reprezentatív mintából kiderül, hogy az itt élők:
54%-a tartja a térség legnagyobb problémájának az egészségügy helyzetét, a rendelők és a kórházak állapotát.
A háziorvosi szolgálat csak az egyik fontos alrendszere a hazai egészségügynek. Az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján települési bontásban van feltüntetve, hogy melyik megyében mennyi a tartósan betöltetlen háziorvosi körzet. Ebből az derül ki, hogy
Bács-Kiskun megyében 30 praxis áll üresen.
Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a legrosszabb a helyzet. Bács megye esetében több településen már 2010-2015 óta nincs háziorvos.
A többség nem szimpatizál a Fidesz egykulcsos adórendszerével és azt többkulcsosra cserélné, derül ki a felmérésből
A kutatóintézet az egészségügyön kívül más szakpolitikai ügyekben is kíváncsi volt a választók véleményére. Van néhány kifejezetten érdekes eredmény, már abból a szempontból, hogy a térség a Fidesz egyik bástyájának számít, de a válaszok némelyike teljesen szembemegy az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával.
Az egyik ilyen terület az adórendszer, ahol a választói igény és a jelenlegi adózási forma szemben áll egymással. A felmérésből kiderül az, hogy a térségben élők:
53%-a „teljesen egyetért” azzal, hogy olyan többkulcsos adórendszerre van szükség, melyben a gazdagok a jelenleginél sokkal több, a kevésbé tehetősek a jelenleginél sokkal kevesebb adót fizetnek. 17%-uk „inkább egyetért” az erre irányuló kérdéssel és csupán 12% támogatja a mostani egykulcsos liberális adórendszert.
Hasonló kép rajzolódik ki a földbirtokpolitikában is, miszerint a kormánynak a nagybirtokok helyett inkább a kisebb, családi gazdaságokat kellene támogatni. 68% válaszolta azt, hogy „teljesen egyetért” azzal, hogy a családi gazdaságokat részesítsék előnyben a nagybirtokosok helyett. És 19% az, aki „inkább egyetért” ezzel.
Bács-Kiskun megyéről a második Orbán-kormány volt földművelésügyi államtitkára, Ángyán József készített részletes kimutatást, és állapította meg, hogy a tőkeerős gazdaságok vitték el az állami földeket és volt olyan vállalkozó, aki a semmiből lett földbirtokos.
Félelem az elsivatagosodástól és az illegális migrációtól
Arra a kérdésre, hogy a következő kormánynak mi a legfontosabb feladata a térségben a következő válaszok születettek:
- 81% szerint a következő tíz év legfontosabb feladata, hogy megfékezzük a klímaváltozást.
- 79% szerint a kormánynak mindent meg kellene tennie a génmódosított élelmiszerek betiltása érdekében,
- 76% szerint a kormány legfontosabb feladata továbbra is az, hogy megállítsa az illegális migrációt,
- 45% szerint a közalkalmazottak körében jelentős béremelésre van szükség, amit a jelenlegi kormány elmulasztott megtenni az elmúlt években.
A térségre jellemző legégetőbb problémák között, ahol az első helyen a rossz egészségügyi rendszer áll, szerepel továbbá:
- a közutak rossz minősége (a válaszadók 51%-a szerint)
- a fiatalok elvándorlása a kistelepülésekről a munkahelyek hiánya miatt (a válaszadók 47%-a szerint)
- a mezőgazdasági termelők kiszolgáltatottsága, a térség elsivatagosodása (a válaszadók 41%-a szerint).
A lista végén a kerékpárút hálózat hiánya, illetve a rossz közbiztonság állnak. Ez utóbbira mindössze 13%-nyi választó panaszkodik.
Az áprilisi választáson minden bizonnyal magas részvételre lehet számítani a választókörzetben, már ami a kutatásból kiderült. A megkérdezettek 79%-a mondta azt, hogy tervez részt venni a tavasszal esedékes országgyűlési választáson. A kormányoldalon Lezsák Sándor, az egyesült ellenzéki oldalon Kis-Szeniczey Kálmán indulnak a parlamenti mandátumért, akikről egy következő cikkünkben fogunk részletesen írni.
