Amikor az orosz hadsereg február 24-én támadást indított Ukrajna ellen, az élelmiszerárak világszerte már rekordmagasságban voltak. A háború valószínűleg még magasabbra fogja őket tolni.
Februárban rekordot döntöttek a globális élelmiszerárak, 24%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában, miután 4%-os havi emelkedést mutattak.
Az euróövezetet nem kímélte az élelmiszer-, alkohol- és dohányáru 4,1%-os emelkedése februárban, a januári 3,5%-os emelkedést követően.
Ezeket az meredek emelkedéseket számos tényezőnek tulajdonították, elsősorban az energiaárak és a közlekedési árak növekedésének. Mindkettő költsége megugrott az elmúlt évben, mivel a földgáz és a hajózás iránti kereslet messze meghaladta a kínálatot, miközben a gazdaságok szerte a világon a COVID-19 járványból lábaltak éppen ki.
Ezután Oroszország megtámadta szomszédját – hamisan azt állítva, hogy a támadásra az ukrán hatóságok által az ország keleti részén végrehajtott népirtás megakadályozása érdekében volt szükség –, és a piacokon ez azonnali reakciókat váltott ki.
Ukrajnát és Oroszországot együtt általában a „világ kenyérkosarának” nevezik, ahol az élelmiszerek, például a búza és a kukorica mintegy 30%-át állítják elő. Egyedül Ukrajna – az ország 28-szor kisebb, mint Oroszország – adja a világ búzájának 16, illetve kukoricájának 12 százalékát.
A konfliktus után két héttel Kijev úgy döntött, hogy betiltja az élelmiszer-exportot, és a lakosság élelmezését prioritásként kezeli, hogy megelőzze a humanitárius válságot. Ez fontos volt nekik, hiszen a tűzszünet folyamatos miatt a segélyszállítmányok eljutása a kulcsfontosságú városokba igencsak akadozott amúgy is.
Oroszország azóta követte a példát, és június végéig betiltotta a búza exportját néhány szomszédos országba. A rendelkezés júniusig tart.
Ezek persze nem jelentik, hogy Európában arra kellene számítani, hogy üres polcok lesznek az élelmiszerboltokban, hiszen eleve nem importálunk nagy mennyiségű gabonát Ukrajnából vagy Oroszországból.
Másrészt az európai mezőgazdaság erőteljesen gépesített, az Euronewsnak egy elemző arról beszélt, hogy hiába drágul a búza, hiszen ennek a termelésben az ára a terméknek mindössze tíz százalékát teszi ki, így elenyésző a drágulás egy kenyér esetében. Ez azonban nem jelenti, hogy a magas élelmiszerárak ne érnék el Európát.
Ezenkívül az élelmiszerárakat nemzetközi szinten határozzák meg, és ha Ukrajna és Oroszország tovább húzza exportját, az továbbra is hatással lesz. Az, hogy milyen hosszú lesz a hatás, a háború hosszától és az infrastruktúra állapotától függ.
Az ukrán hatóságok azzal vádolják Oroszországot, hogy szándékosan vett célba a mezőgazdasági berendezéseket, és a fekete-tengeri kikötők – a búza kulcsfontosságú kereskedelmi csomópontjai – már súlyosan megrongálódtak.
Az is bizonytalan, hogy Oroszország mit exportál majd, és hogy nyugati országok által bevezetett kereskedelmi szankciók megakadályozzák-e a jelentős exportot. Az is kérdés, vajon Oroszország vezetése megengedi-e, hogy az exportot, ahelyett, hogy kiterjesztené a tilalmat több országra és egész évben.
„Az élelmiszerárak nagyon magasak, és a búza és a búzakenyér az orosz lakosság fő élelmiszere. Oroszországban meglehetősen szegények az emberek, és ha a kenyér ára valóban felmegy, akkor nyugtalanság lehet a lakosságban. És ezt Putyin valóban megpróbálja elkerülni”
– mondta Matin Qaim, a bonni mezőgazdaságtudományi egyetem professzora az Euronewsnak.
A további bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy más országok mit tesznek majd, hogy megvédjék saját lakosságukat az emelkedő áraktól, vagy hogy hasznot húzzanak az áremelkedésből, valószínűleg tovább bonyolítják a problémát. Argentína, a világ egyik legnagyobb szójabab-exportőre például már bejelentette, hogy leállítja az exportot.
Mindez „azt jelenti, hogy ebben a 2022-es évben valószínűleg magas és nagyon magas élelmiszerárakkal fogunk élni” – hangsúlyozta Matin Qaim.
Az Európai Központi Bank már frissítette az évre vonatkozó inflációs előrejelzését, így 2022-re 5,1 százalékos inflációra számít. Felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaárak várhatóan magasak maradnak, és más nyersanyagokat, köztük az élelmiszereket és a fémeket is súlyosan érintheti a konfliktus, tekintettel Oroszország és Ukrajna szerepére az ilyen nyersanyagok globális ellátásában.
Arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszer-infláció 2022-ben is magasan marad a nyersanyagárak, valamint a gáz- és villamosenergia-árak rendkívüli emelkedése miatt, amelyek a élelmiszeriparban a teljes energiaköltségének körülbelül 90%-át teszik ki, és fontos tényezők a műtrágya termelésben is
Az Európai Bizottság szerint jelenleg a szakaszban nincs közvetlen veszélyben az EU élelmezésbiztonsága, mivel az EU nagy gabonatermelő és nettó exportőr. Viszont elismerték, hogy rövid távon az élelmiszerárak növekedése gondokat jelenthet azért.
A Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy meghatározza azokat a rövid és hosszabb távú intézkedéseket, amelyeket a blokk élelmiszerrendszereinek ellenálló képességének növelése érdekében végrehajthat. Az erről szóló közleményt előzetesen március 23-ra tervezik.
Bár a fejlett nyugati társadalmakban valószínűleg bírható lesz a hatás, a helyzet egészen másképp fog kinézni a világ szegényebb részein. Visszatérve a kenyérre, azokban az országokban, ahol alacsonyak a bérek és sok a kézi gyártás, nem túl sok a gép, ott a kenyér ára sokkal jobban összefügg a tényleges gabona árával.
Tehát a búza 50%-os drágulása a végtermék árának meredek emelkedéséhez vezethet.
A probléma a kibocsátó országok saját mezőgazdaságát is keményen érintheti, Oroszország és Fehéroroszország együttesen a világ káliumműtrágya-exportjának 30%-át adja, és mindkét országgal szembeni nyugati szankciók ezt az exportot is érinthetik.
„Ha ezek az országok nem használhatnak műtrágyát vagy azért, mert teljesen hiányzik, vagy mert az árak túl magasak ahhoz, hogy a gazdálkodók nem engedhessék meg maguknak, akkor ez természetesen alacsonyabb hozamokhoz vezethet egy olyan időszakban, amikor ténylegesen magasabb hozamra lenne szükségünk a hiány pótlásához. a hiányzó élelmiszermennyiségeket Ukrajnából és Oroszországból”
– jegyezte meg Qaim.
A Világélelmezési Program (WFP) már bejelentette, hogy a magasabb árak azt jelentik, hogy az ENSZ szervezete kevesebb embert fog táplálni.
„Ukrajna a világ kenyérkosárja, és most kenyeret osztunk Ukrajnán belül. Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténik. Ha ez a háború még hat hónapig tart, ez katasztrofális lehet az egész világon, az ellátási lánc megszakadásával és az élelmiszer mennyiségének növekedésével. költségeket” – mondta David Beasley, a WFP vezetője a hét elején a BBC-nek.
Az ukrán mezőgazdasági rendszerek és ellátási láncok leállása, valamint az energiaárak Oroszország elleni szankciók miatti megemelése „korlátozni fogja a világ legsebezhetőbb embereinek élelmiszerhez jutását, akik közül sokan már most is szupermagas inflációval néznek szembe” – mondta.
via azonnali.hu
