Nincs itt semmi látnivaló. Politikai nyomás alatt a kecskeméti önkormányzati sajtó. Ebben a két mondatban foglalhatjuk össze milyennek is látja a várost vezető Fidesz és az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért frakció a kecskeméti sajtó mai állapotát. A sajtó szabadságáról szóló vita kormány és ellenzék között két szélsőértéket mutat: van és nincs. A fideszes politikusok szerint több baloldali sajtó van a piacon, mint jobboldali, az ellenzék szerint viszont megszűnt a közszolgálatiság és nincs valódi szabad működési tere a sajtónak.
A kecskeméti ellenzéki frakció ezzel összhangban a döntően városi költségvetési forrásból fenntartott Kecskeméti Médiacentrum (KTV, hiros.hu, Kecskeméti Lapok) médiatevékenységének kivizsgálását kezdeményezte. A vizsgáló bizottság felállításáról a közgyűlés még a nyár közepén döntött, az alakuló ülésre azonban szeptember 12-ig kellett várni. Részben azért, mert a bizottság elnöke, Leviczky Cirill augusztusban három héten át Kecskeméten kívül tartózkodott és nem tudták azt összehívni – válaszolta a fideszes önkormányzati képviselő a médiajelentést tárgyaló októberi városi közgyűlésen Lejer Zoltán ellenzéki képviselőnek.
Mielőtt rátérnénk a vizsgáló bizottságra, összefoglaljuk mi vezetett el a kecskeméti sajtó körüli háborúskodáshoz.
Új főszerkesztő, új stílus
A döntően közpénzből fenntartott önkormányzati sajtó működésével kapcsolatos vita 2019 után élesedett ki, miután 9 év után a kecskeméti Fidesz elvesztette addigi magabiztos 2/3-os többségét a közgyűlésben. Ebből következett az, hogy a saját egyéni körzettel bíró hat ellenzéki képviselő és két ellenzéki szakbizottsági elnök arányos megjelenést követelt a Kecskeméti Televízóban, az online (hiros.hu) és nyomtatott (Kecskeméti Lapok) sajtóban.
Eleinte mutatkozott is erre hajlandóság, amikor Bán János volt főszerkesztő, aki jelenleg az M5 csatornaigazgatója, biztosított némi megjelenési lehetőséget az ellenzéki politikusoknak a választási kampányon túl, például a közgyűlési ülésekről szóló televíziós összefoglalókban. A havi kétszer, többtízezer példányban megjelenő Kecskeméti Lapokba viszont akkor is lehetetlen volt bekerülni. Abban, ahogy ma is, politikussal interjút csak a Fidesz képviselőivel lehet olvasni.
A helyzet drámaian akkortól változott meg, amikor Bánt Kozák Polett váltotta a főszerkesztő feladatkörében. Kozák több mint két évtizede dolgozik a kecskeméti sajtóban. A fideszes önkormányzat nemrég tüntette ki Tóth László-díjjal, mint aki, a helyi média fejlesztésében végzett elhivatott munkát. 2020 őszétől ő a Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. (KTV) ügyvezető-főszerkesztője. Megválasztását a kormánypárti képviselők mellett két ellenzéki képviselő is támogatta abban a reményben, hogy jobb lesz a helyzet, mint Bán alatt volt. Csalatkozniuk kellett, mert nemhogy többszöri szereplést kaptak, ellenkezőleg, a meglévők csökkentek. Az ellenzéki frakció a kialakult helyzetre nem tudott érdemben reagálni, néhány bátortalan ellenlépéssel ugyan próbálkozott, de azok kudarcot vallottak.
A közpénzből működtetett sajtó tematizálta az ellenzékiek közti vitákat
2021 őszén tartották az ellenzéki előválasztást, ami forró időszak volt a kecskeméti ellenzéki oldalon. A kecskeméti két körzetben összesen négy jelölt szállt ringbe, az egyikben csendes kampány folyt, a másik viszont felrobbant a Király-Bodrozsán vitától. Az akkor már hetek óta tartó előválasztás egy csöppet sem érdekelte az önkormányzati sajtót. Arra csak akkor figyelt fel, amikor a KecsUP-on megírtuk, hogy a két rivális jelölt nagy nyilvánosság előtt esett egymásnak és az ügy országos botránnyá dagadt. Ettől az időszaktól vált látványossá az, hogy a döntően közpénzből működtetett önkormányzati sajtó a kormánypártot jó, az ellenzéket negatív színben mutatja be.
A Fidesz két országgyűlési képviselőjelöltje kitüntetett figyelmet kapott az önkormányzati sajtóban. Január végén mutatták be Szeberényi Gyula Tamás alpolgármestert országgyűlési képviselőjelöltként, akivel Kozák Polett, a KTV főszerkesztője pozitív hangvételű interjút készített. Szeberényi 24 éve önkormányzati képviselő, 8 éve alpolgármester, élettapasztalatát ezért eredményesen tudja majd kamatoztatni az Országgyűlésben, tudhatták meg a televíziónézők. Szeberényi alpolgármesterként a városi gazdasági társaságokért és a médiáért is felügyelt. A kecskeméti önkormányzat 2020-ban 193 millió, 2021-ben pedig 195 millió forinttal támogatta a városi tulajdonban lévő KTV Nonprofit Kft. működését.
Youtube/Kecskeméti TV
A kormánypárti politikusokkal szemben az előválasztást követő hónapokban a 2022-es tavaszi választásig bezáróan rendszeresen jelentek meg ellenzéket lejárató cikkek az önkormányzati sajtóban. Szeberényi ellenfelével, a momentumos Bodrozsán Alexandrával az önkormányzati sajtó Facebook-on rendszeresen, milliós összértékben hirdetett negatív hangvételű cikkekben foglalkozott csupán. Kellett ehhez volt párttársa is, aki miután nyilvánosan szállt bele, a nyilatkozataiból több bőrt is lehúzott az önkormányzati sajtó, amiket hol egyperces összefoglalóban, hol cikkekben, hol videós anyagokban ismételtek a kampányidőszakban. A pártpolitikai hírek a helyi közmédiában tehát látványosan egyoldalúak voltak.
A Kúria elé került a kecskeméti sajtóügy
Az országgyűlési választáson, Kecskeméten senki meglepetésére Fidesz győzelem született, és mivel Szeberényi önkormányzati képviselői helye összeférhetetlenné vált parlamenti székével, július 11-re időközi választást írtak ki. A kormánypárti indulóval szemben öten álltak rajthoz, egyikük volt a közgyűlési összellenzéki frakció, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület jelöltje, Kalló Julianna.
A hetekig tartó kampány pusztító forróságban zajlott az alföldi homokon, ami a nagyon alacsony részvétel mellett kormánypárti győzelmet hozott. Amilyen szárazságot tapasztaltak a választók, olyan sivárságot tapasztalhatott Kalló is, aki hiába hirdetett meg sajtótájékoztatókat, adott volna számot programjáról, nem volt rá kíváncsi az önkormányzati sajtó, miután jelöltként nyilvántartásba vette a Helyi Választási Bizottság (HVB). Ellenfeléről, a fideszes Jánosi Istvánról viszont annál többször adott hírt a hiros.hu, a KTV és nyomtatásban a Kecskeméti Lapok. Nemcsak Kalló nem kapott helyet a helyi közmédiában, hanem más ellenjelöltek sem.
Kalló ezt megelégelte és kifogást tett a HVB-nél, hogy nem biztosítottak számára megjelenési lehetőséget az időközi önkormányzati választás kampányában. A területi választási bizottság meg is állapította, hogy a Kecskeméti Lapok megsértette az esélyegyenlőség elvét és eltiltotta a további jogsértéstől. A határozat ellen három napon belül lehetett fellebbezni, ami meg is történt. Kalló ezután vitte a Kúria elé a kecskeméti sajtóügyet, ami ismét neki adott igazat. A Kúria lényegében kimondta, hogy a Kecskeméti Lapok törvénysértő módon megsértette az esélyegyenlőség elvét az időközi választás kampányában azzal, hogy csak a FIDESZ-KDNP jelöltjét mutatta be a kampányidőszak alatt többször is megjelent lapban.
Kereskedelmi média, ami döntően közpénzből működik
Már az első ülésen látszott, hogy teljesen másként látják az önkormányzati sajtó működését a vizsgáló bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai. Hogy mi számít tényszerűnek és kiegyensúlyozottnak, abban nem sikerült megállapodniuk.
Kozák Polett, a Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. ügyvezető-főszerkesztője azzal érvelt, hogy KTV és a tevékenységébe tartozó felületek (hiros.hu, Kecskeméti Lapok, valamint a tematikus print magazinok, mint a Hírös Gazdaság és a Hírös Históriák) a Médiatörvény és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság közhiteles nyilvántartása szerint nem közszolgálati médiaszolgáltatásnak, hanem kereskedelmi médiaszolgáltatásnak minősül. És az önkormányzattal kötött „közszolgáltatási szerződés” olyan területekre terjed ki, mint a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek a megismertetése, a nemzeti és a nemzetiségi kultúra értékeinek bemutatása, az ismeretszerző vagy a szabadidős kulturális események tálalása.
A vita nem erről szól valójában, hanem arról, hogy a kecskeméti választókörzetekben működő képviselőkről hogyan számol be az önkormányzati sajtó. A kecskeméti tizennégy körzetből hat ugyanis ellenzéki vezetésű, továbbá három listáról jutott mandátumhoz.
Dobos József ellenzéki képviselő szerint a KTV működésével az a probléma, hogy az
„ellenzéknek is van 9 képviselője, a Kecskeméti Lapoknak 22 megjelenése volt, azonban a helyi választott képviselőkkel nem vették fel a kapcsolatot, nem csináltak velük interjút, ellentétben a fideszes képviselőkkel.”
A szintén ellenzéki képviselő Lejer Zoltán kérdésünkre elmondta, azt kifogásolja, hogy az önkormányzatnak van egy közszolgáltatási szerződése a KTV Kft.-vel, mely során közpénzt használnak fel és a közpénz felhasználásának vannak kritériumai, amik rögzítve vannak a szerződésben. A Kúria ítélete viszont világosan kimondta, hogy az időközi választás alatt az egyenlő tájékoztatás sérült.
Több alkalommal kerestük a bizottság elnökét, Leviczky Cirill képviselőt, de kérdéseinkre nem válaszolt, annak ellenére sem, hogy a bizottság az ügyrendjében meghatározta: „az elnök nyilatkozik a sajtó részére a Vizsgáló Bizottság nevében”.
Egyik korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Kecskeméti Televízió honlapján elérhető a “Médiaszolgáltató bemutatása” című 2018-as, ma is érvényben lévő dokumentumban foglaltak szerint a KTV szerkesztőségének legfőbb törekvése a „korrekt, pártatlan és a kisebbségi véleményt is megjelenítő mértékadó tájékoztatás.” Visszakerestük ezért a közéleti, politikai, kifejtős magazinműsorokat az elmúlt négy évből, de nem találtunk olyat, ahová ellenzéki politikust is meghívtak volna. Ezzel szemben több millió forintot hirdetettek el a Facebook-on az ellenzéket negatív színben feltüntető cikkekre. A képviselőkről készült fotók is árulkodók. Salacz László és Szeberényi Gyula Tamás fideszes országgyűlési képviselőkről tavaly októbertől idén februárig nagyságrendekkel több képet tettek közzé, kizárólag mindet pozitív környezetben, ellenben a két ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltről, akikről néhányat és mindet negatív környezetben.
Nem csak politikusok között figyelhető meg a válogatás, voltak olyan a Fidesz számára érzékeny témák is, amiről nagyon nem kívánt beszámolni az önkormányzati sajtó. Egyik ilyen ügy a belváros szívébe, a Dobó körútra tervezett, többemeletes Univer parkolóház- és bevásárlóközpont ellen tiltakozó lakosok és civil egyesületek szervezte megmozdulások, amit a KecsUP-on végig nyomon követünk.
A vizsgáló bizottság fideszes delegáltjai közül Nemcsik Mátyás és Jánosi István (ő volt, akiről a júliusi időköz választáson rendszeresen jelentek meg hírek a Kecskeméti Lapokban, míg az ellene indulókról nem) magukévá tették Kozák Polett érveit, hogy a KTV és kötelébe tartozó médiumok kereskedelmi médiaszolgáltatásnak minősülnek. És különben is az ellenzéknek csupán annyi a baja, hogy nem szerepel eleget a sajtóban – emlegette ezt fel Nemcsik a közgyűlési vitában.
Lejer Zoltán, a Szövetség politikusa Nemcsik Mátyás érvelésével szemben azt hozta fel, ha valóban kereskedelmi alapon működik a KTV, akkor a működésének több mint felét miért közpénzből finanszírozzák? 2020-ban a kecskeméti önkormányzat a KTV összebevételének 58 százalékát, 2021-ben 52 százalékát, 2022 első félévében ismét 58 százalékát biztosította. Ha ehhez hozzáadjuk továbbá a központi költségvetésből (MTVA, Agrárminisztérium) érkező támogatásokat is – 2022-ban 13 millió forint, 2021-ben 12 millió forint – látható, hogy pénzügyi szempontból aligha beszélhetünk piaci működésről.
Hogy hatékonyan használták-e fel ezt a közpénzt, arra nem tért ki a vizsgáló bizottság. Lejer bár kérte, de leszavazták, hogy tekintsék át azokat a Facebook-on történt hirdetéseket, amikre pénzt költött el a KTV. Mint azt fentebb említettük, ebbe belefértek olyan politikai tartalmú cikkek is, amelyek a fideszes jelölteket pozitív színben mutatták be, és negatívban az ellenzékieket.
A hatékonyságnak több mérőfoka van. Kétségtelenül az is, hogy a KTV elvégezte a közszolgálati szerződésben vállaltakat és beszámolt a városi kulturális, sport és diákeseményekről. Ezt úgy véljük minden önkormányzat által támogatott sajtó elvégzi a közpénzért cserében. A látogatottság szintén fontos mérce. 2022. június 22. és augusztus 22. közötti látogatottsági számok alapján a hiros.hu portált 447 ezren nézték meg és 2021-ben 7,5 millióan tekintették meg. Sokkal többet árul ennél viszont a felhasználók alakulása. 2020-ban még 2,7 millió felhasználója volt a városi online portálnak, 2021-ben ez 2,2 millióra csökkent és, ha nem változik a trend, akkor további csökkenés várható 2022-ben. Az első hat hónapban a hiros.hu mindösszesen 651 ezer felhasználóval tud elszámolni, ami időarányosan jóval kevesebb, mint az előző években.
A kecskeméti sajtó megítélésében nem közeledtek a vélemények a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. A Fidesz képviselői szerint tárgyilagos a KTV és a kötelékébe tartozó médiumokban megjelent hírek. Valójában nem is vizsgálható az, amiért az ellenzék kezdeményezte a bizottság felállítását. Ahogy az sem, hogy a KTV pártpolitikai tartalmú cikkeket hirdetett a Facebook-on, ugyanis a világ egyik legnagyobb közösségi platformja nem tartozik a Médiatörvény hatálya alá. A Szövetség politikusai teljesen mást tapasztalnak a döntően közpénzből fenntartott önkormányzati sajtóból. Úgy élik meg, hogy a munkájukról nagyon ritkán jelenik meg hír és az is negatív hangnemben.
Mindenesetre ebből a vitából nem tűnik ki, hogy lesz-e kiegyensúlyozott, pártatlan, tárgyilagos és a városi történéseket sokszínűen bemutató önkormányzati sajtója Kecskemétnek.
