7,5 milliárd euró (nagyjából 3000 milliárd forint) sorsa a kérdés, hogy megkapja-e Magyarország. Ez az összeg a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások egyharmada. A Európai Bizottság (EB) azért döntött úgy, hogy javasolja az összeg felfüggesztését, mert úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azokat a korrupcióellenes intézkedéseket. Azonban az biztosi testület úgy tervezi, hogy a magyar helyreállítási tervnek nem áll útjába, vagyis a mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást megkaphatja Magyarország, viszont nagyon szigorú feltételekhez köti az odaítélését. A feltételek 27 tételből állnak.
Az Orbán-kormány november 19-ig vállalta, hogy meghozza a szükséges lépéseket a korrupció megfékezéséről és a jogállam érvényesítéséről. A biztosi testület értékelése szerint azonban néhány vállalással adós maradt, és emiatt még csak részleges felmentést sem kaphat a javasolt szankció alól. Problémásnak tartják az Integritás Hatóság vezetőségének összetételét és az új vagyonnyilatkozati rendszert, és ezek miatt még csak részleges felmentést sem kaphat a javasolt szankció alól. A végső döntést a tárcavezetők hozzák meg, akik minősített többségi szavazással helyben hagyhatják vagy módosíthatják az indítványt.
27 feltételt kell majd teljesítenie a magyar kabinetnek a helyreállítási pénzért, amik között szerepel a reformokra és a beruházásokra vonatkozó általános vállalások, a korrupcióellenes és a bíróságok függetlenségét biztosító intézkedések. Mindezekről várhatóan december 6-i ülésükön mondják ki az utolsó szót a tagállamok pénzügyminiszterei.
Ursula von der Leyen vezette biztosi kollégium szigorúan lépett fel, ami meglepte a brüsszeli elemzőket. Az Európai Parlament – amely e heti határozatában teljes szigort követelt az Orbán-kormánnyal szemben – elégedett lehet az EB küszöbönálló döntéseivel.
via Népszava
