Az árstop jelenleg kilenc élelmiszert érint, és az utóbbi hetek-hónapok lépéseinek fényében nem lenne váratlan, ha júliustól az árstopok megszűnnének. A nagy boltok kötelező akciózása és a júliustól elinduló központi árfigyelő rendszer helyettesítheti a stopot, nem beszélve a hétfőn bejelentett SZÉP-kártya változtatásról. A kormány azzal is érvelhet, hogy az infláció az utóbbi hónapokban enyhült.
Ha nem fokozatosan vezetik ki az árstopot, akkor a kilenc terméknél (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, UHT-2,8% zsírtartalmú tehéntej, tyúktojás és étkezési burgonya) alapos áremelkedés jöhet.
2021 októberében a G7 adatbázisa alapján az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco legalacsonyabb árainak átlaga alapján a pulykamell a hó végén 1887 forint volt. A csirkemell kilója azokban a napokban 1289 és 1499 forint között mozgott. A bevezetett árstop miatt a csirkemell jellemzően 1499 forinton fixálódott, azonban a pulykamell időközben 3036 forintra emelkedett.
A kormány akkor betonozta be a csirkemell árát, amikor az megindult felfelé. A csirke diszkontja a pulykához képest az árstop előtti időkben elég stabilan 400 forint körül volt kilónként. Ennek alapján a mai szabadpiaci árnak valahol 2600 forint körül kellene lennie, ami 73 százalékkal magasabb az árstopos értéknél. Körülbelül ennyivel kellene emelni az inflációs valósághoz.
Az UHT 2,8-as tej árát az árstop teljesen elszakította a valós piaci viszonyoktól. Árstop nélkül ma valószínűleg 415 forintba kerülne literenként. Azaz a jelenlegi 211-es átlagot 96 százalékkal kellene megemelni, hogy ezt a szintet elérje.
2021 októbere óta a sertéskaraj 35 százalékkal, a darált sertéshúsok pedig 62 százalékkal emelkedtek, ez alapján esélyes, hogy a sertéscombnál is valahol 35-60 százalék közötti emelés lenne reális.
A 149 forintos liszt, a 239 forintos cukor és az 540 forintos étolaj szintén nagyon messze járhat a szabadpiaci árazástól, például a rétesliszt vagy a porcukor áremelkedését nézve.
A fenti összehasonlítások csak közelítő becslések, hiszen nehéz megsaccolni, hogy mi lett volna, ha nincs árstop. Azt nem lehet kalkulálni, hogy az árstop mennyire torzította el az egyéb termékek árazását, például mennyit hoztak be az UHT 2,8-as tej árstopja miatt elszenvedett veszteségekből a boltok más tejtermékeken.
Ami látszik a számokból, az a nagyságrend: az árstop nagyon eltorzította a valós piaci viszonyokat, nagyfokú áremelkedés (és ezért a kereslet erős csökkenése) várható a kivezetéskor, azt pedig majd a kivezetés utáni adatokból lehet majd találgatni, hogy az intézkedés (amennyiben egyszeri lépésben valósul meg) megdobja-e az inflációt.
via G7
