Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Növekszik a rendszerellenes pártok szavazóinak tábora Európában

- Advertisement -

A Guardian szemlézte azt a kutatást, ami szerint az európaiak csaknem egyharmada szavaz ma már populista, szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali pártokra, és egyre nagyobb a rendszerellenes politika támogatottsága.

Az elemzést 31 ország több mint 100 politológusa készítette, e szerint a tavalyi választásokon az európai választók 32 százaléka adta le szavazatát a rendszerellenes pártokra, szemben a 2000-es évek eleji 20 százalékkal és az 1990-es évek eleji 12 százalékkal.

A kutatás megállapította, hogy a rendszerellenes szavazók mintegy fele szélsőjobboldali pártokat támogat, és ez az arány növekszik a leggyorsabban.

„A mainstream pártok szavazatokat veszítenek, a rendszerellenes pártok pedig erősödnek. Ez azért számít, mert most már számos tanulmány kimutatta, hogy amikor a populisták megszerzik a hatalmat, a liberális demokrácia minősége romlik” – mondta Matthijs Rooduijn, az Amszterdami Egyetem politológusa, a kutatás vezetője.

A populisták számára minden, ami a nép akarata és a politikaalkotás között áll, rossz. „Ebbe beletartoznak mindazok a létfontosságú fékek és ellensúlyok – szabad sajtó, független bíróságok, a kisebbségek védelme -, amik a liberális demokrácia alapvető részét képezik” – mondta Rooduijn.

Daphne Halikiopoulou, a Yorki Egyetem összehasonlító politológusa elmondta:

„Különösen a szélsőjobboldali pártok szélesítették ki választói bázisukat, és nagyon különböző érdekeket képviselő szavazókat tudnak meggyőzni. A fő témájuk mindig is a bevándorlás volt. Ez még mindig ott van, de messze túlléptek ezen a törzsközönségen, és a választói bizonytalanságok egész sorát használják ki, diverzifikálódnak”.

A populizmus széles körben elfogadott definícióját megalkotó Cas Mudde, a Georgia Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint az anti-establishment, különösen a radikális jobboldali pártok alapvető támogatottsága valójában nem sokat nőtt.

„Ami nőtt, az a választók azon csoportja, akik tolerálják őket. Azok, akik a francia elnökválasztás első fordulójában nem szavaznának Le Penre, de a másodikban igen”.

via 444

- Advertisement -
Exit mobile version