2024-től a legnagyobb bevételű társaságok terhe másfél százalékkal csökken, a kisebbeké viszont hússzorosára nő – szól egy kormányrendelet a benzinkutakra kirótt extraprofitadó módosításáról. A Mol, OMV, Shell és társaik a könnyítéssel megengedhetik maguknak, hogy a jövedéki adó megugrása ellenére is kisebb mértékben emeljék az árakat, a magyar családok viszont nagyon megszívhatják.
Az üzemanyag-kiskereskedelemre rakódó extraprofitadó a legkisebb töltőállomásokat leszámítva mindenkinek egységesen 3 százalékos lesz január elsejétől. Ez azt jelenti, hogy a rendelet szerint az évi 500 millió és 30 milliárd forint közötti nettó árbevételű töltőállomások jövőre a mostani, 0,15 százalékos sarc hússzorosát fizetik meg extraprofitadóként, a 30 milliárd és 100 milliárd közötti adóalapúak pedig az eddigi 1 százalék tripláját, miközben a 100 milliárd forintnál is nagyobb forgalmú kutak terhe pont, hogy csökken, az eddigi 4,5 százalékhoz képest másfél százalékkal. Egyedül az évi 500 millió forint nettó árbevétel alatti kutak helyzete nem változik, nekik továbbra sem kell különadót fizetniük.
A nyertesek közé tartoznak a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagjai – Mol, OMV, Shell -, akik a hazai kiskereskedelemben eladott üzemanyagok többségét értékesítik: a benzin 75 százalékát és a gázolaj kétharmadát. Az ő terhük is csökken jövőre, 4,5-ről 3 százalékra. Grád Ottó, a szövetség főtitkára szerint az intézkedésnek árcsökkentő hatása lehet a kutakon.
A főtitkár belátja, hogy az adóváltoztatás sok kisvállalkozást „negatívan érint” – most a hússzorozódó sarcúakról van szó –, de kiemelte, hogy ezek a társaságok eddig a nagyvállalatokhoz képest kedvezőbb feltételekkel tudtak értékesíteni. Szerinte az is nagyon fontos, hogy a kiskereskedelmi különadó eddig a jelentős, sávos különbségek miatt versenyjogi szempontból aggályos volt, jövő évtől viszont egységesebb adóterhek mellett lehet majd működni a piacon.
Újév napján párhuzamosan várható drágulás, az emelkedő jövedéki adó és az emelkedő extraprofit adó miatt – ez csak a legnagyobb társaságokat nem érinti.
Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője szerint a rendelet megint hidegzuhany mindenkinek, mert aki benzinkútfejlesztésben vagy -építésben gondolkodott, hogy készíthet üzleti tervet úgy, hogy az egyik lényeges adóját ilyen drasztikusan megemelik?
A mintegy 2000 benzinkútból, ami Magyarországon közforgalmi kút, nagyjából 700 kis kút, és jelentős részük esik abba a sávba, ahol 0,15-ről 3 százalékosra nő a különadó a jövő évtől. Ez az a magánkutas szektor, mely vidéken elég jelentős forgalmat bonyolít a lakosság körében.
Bujdos szerint ezek a töltőállomások alacsonyabb költséggel dolgoztak, így nyílt csak lehetőségük olcsóbban kínálni az üzemanyagot. Ezzel a változtatással ezt a lehetőséget teljes egészében elveszik tőlük. Ez a durván 20 forintos literenkénti adóemelés nekik nem kigazdálkodható, főleg így, hogy megint egyik pillanatról a másikra történik.
A nagy társaságoknak viszont a csökkenő teher miatt a mostaninál kisebb árrés is elég lesz ahhoz, hogy versenyképesek legyenek, véli Bujdos, úgyhogy mindenképpen a kis kutaknak kell újraszámolnia a költségvetést, „és hogy egyáltalán rentábilis lesz-e így még a történet”.
Látható, hogy a kis kutak présbe kerülnek: míg a nagyok megengedhetik maguknak, hogy kisebb mértékben emeljék az áraikat, addig a kicsiknek választaniuk kell. A dilemma az lesz, hogy a versenyképességük megtartása érdekében szintén kevesebbet emeljenek-e, és így bukjanak az üzleten vagy emeljenek többet, hogy ne legyen ráfizetéses a működés, amivel viszont azt kockáztatják, hogy vevőik otthagyják őket a nagy kutak kedvéért.
via HVG
