A mesterséges intelligencia (AI) eszközei, a chatbotok vagy a képgenerátorok számos munkakörben segíthetnek, de ahhoz, hogy például a ChatGPT olyan válaszokat adjon, amik ténylegesen hozzájárulnak a teljesítményjavuláshoz, meg kell tanulni jól promptolni őket.
Mi az a promt? Az a parancs, amit megadunk az adott AI-eszköznek. ChatGPT esetén ez lehet egy kérdés vagy egy utasítás, a DALL-E képgenerátornál pedig az a leírás, amiből szeretnénk, hogy képet alkosson nekünk. A kívánt eredmény minősége nagy mértékben függ attól, hogy mennyire sikerült tisztán megfogalmazni a promptot. Itt jön a képbe a prompt engineering, ami annak a művészete, hogy miként lehet a leghatékonyabb módon kicsalni a kívánt információt a mesterséges intelligenciából.
A Harvard Egyetem vezetésével végeztek egy kutatást, amiben három csoportra osztották a résztvevőket: a kontrollcsoportban nélkülözték az AI-t, a második csoport a GPT–4 modellt használó chatbotot használta a megadott feladatok elvégzésére, míg a harmadikban szintén a GPT–4-et alkalmazták, de ennek a csoportnak a tagjai kaptak egy kis gyorstalpalót prompt engineeringből.
A kontrollcsoporthoz képest a második csoport 38 százalékkal jobban és 18 százalékkal gyorsabban oldotta meg a feladatokat, míg az extra prompt-oktatásban részesülő csoport 42,5 százalékkal teljesített jobban, és 30 százalékkal végzett gyorsabban. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a ChatGPT megfelelő használatával bizonyos munkakörökben egy 8 órás munkanapot akár 6 órásra is lehet csökkenteni minőségromlás nélkül.
Mint látható, a helyes promptolás létfontosságú készség az AI világában, amit valakinek tanítania is kell. A kecskeméti Neumann János Egyetem november közepén jelentette be együttműködését az eddig online ChatGPT-kurzusokat kínáló magyar startuppal, a Promptmasterrel, és a megállapodás értelmében 2024 tavaszán itt indulhat el az ország első dedikált prompt engineering kurzusa, míg az ELTE Informatikai Karán (IK) elsőként az oktatókat képzik ki, és tavasszal kezdik el beépíteni a tananyagba a chatbot használatát.
A világ több oktatási intézményében az első reakció a csalási potenciál miatt a tiltás volt, azonban voltak, akik felismerték bennük a lehetőséget. Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE IK Média- és Oktatásinformatikai Tanszékének egyetemi docense így fogalmazott:
„Eszünkbe sem jutott, hogy meg kellene akadályozni [a ChatGPT] használatát, inkább azon dolgoztunk, hogy kitaláljuk, hogyan lehet a hatékony tanulásban, fejlesztésben és munkában felhasználni.”
„Amikor megjelent a ChatGPT 3.5, ami hatalmas port vert fel, készítettünk egy összehasonlító publikációt, és áttértünk ennek a vizsgálatára” – mondta Turcsányi-Szabó, aki már februártól kezdve alkalmazza különböző szinteken a ChatGPT-t az óráin.
A kutatásmódszertan kurzuson például nagy segítséget nyújthatnak a kérdésformálást érintő tanácsai, míg szoftvertechnológia órán már olyan eszközöket fejlesztenek a hallgatókkal a munkát megkönnyítő promptok használatával, amiket aztán az oktatásban lehet felhasználni.
Szinte már mindenki kipróbálta a chatbotot, a többség mégis meglehetősen szkeptikus. Turcsányi-Szabó szerint azonban ez csak annak köszönhető, hogy még nem igazán tudják használni: „Ugyanúgy járnak most is a fiatalok, mint anno az internet megjelenésekor. Nem tudják, hogy milyen kérdéseket hogyan kell feltenni, hogy megkapják a kívánt információt.”
Azok, akik megtanulták hogyan kell hatékonyan promptolni a ChatGPT-t, már pozitívan állnak a technológiához. „Úgy gondolom, ez egy régóta várt és nagyon jó eszköz minden szinten, csak meg kell tanulni helyesen használni a problémamegoldásban, és nagyon kritikusan kell szemlélni a válaszait” – mondta az egyetemi docens.
Miután összeállt egy prompt engineering kurzus, először az egyes tanszékek egy-egy képviselője végzi el a képzést, hogy aztán ezt a tudást továbbadhassák a kollégáiknak, és persze a hallgatóknak. Az őszi félév célja, hogy a tanárok kialakítsák saját stratégiájukat arra, hogy miként építik be a tananyagba a ChatGPT használatát. Ezután januárban készül egy felmérés a résztvevőkkel, és az eredmények alapján a tavaszi félévre már módosítani is kell a kurzusleírásokat, és el kell kezdeni az AI-eszközökkel történő tanítást.
Kecskeméten indul az ország első önálló ChatGPT-kurzusa – mondta november közepén a Promptmaster társalapítója és vezérigazgatója, Szabó Dávid. Szerinte a promptolás ma még lehetőséget jelent a munkaerőpiacon, de hamarosan már elvárás lesz, így egy jó prompt engineering tudás a következő években többet ér majd, mint egy nyelvvizsga. Alapítótársa, a cég operatív vezetéséért felelő Tálas Dávid szerint a promptolás olyan kulcskompetencia lesz, mint az internethasználat vagy a Word és az Excel kezelése.
Bejelentették azt is, hogy a Neumann hallgatói személyre szabott AI-alapú tanársegédet vehetnek igénybe tavasztól, amely a hét minden napján 24 órában rendelkezésre áll, hogy úgy magyarázza el a tananyagot, ahogy arra az adott diáknak szüksége van. Szabó szerint nagy szükség van erre a szemléletváltásra az egyetemi szektorban, és alaposan megdicsérte a Neumann János Egyetemet, amiért elsőként mer belevágni az önálló, akkreditált ChatGPT-képzésbe – ami egy szabadon választható, 2 kredites kurzus formájában lesz elérhető.
Azt már persze az OpenAI is felismerte, hogy a nagy nyelvi modellek nemcsak a tanulást, de a tanítást is megkönnyíthetik. A cég a Khan Academyvel közösen fejlesztette ki a Khanmigo nevű oktatási asszisztenst, amelytől a diákok bármikor kérdezhetnek feladatmegoldás közben, és a Khanmigo úgy van beállítva, hogy ne árulja el a megoldást, hanem inkább rávezető kérdéseket tegyen fel.
A Promptmaster tanársegédje ezt az alkalmazást honosíthatja meg, de ahogy a magyar szakemberek is egyetértenek abban, hogy az esetenként pontatlan információkat generáló AI válaszait kritikusan kell szemlélni, úgy a Khanmigo fejlesztői is arra kérik a felhasználókat, hogy jelezzék, ha hibás válaszokat ad az asszisztens.
Szabó Dávid egy interjúban arról is beszélt, hogy milyen területeken lehet majd leginkább elhelyezkedni a ChatGPT-s skilljeinkkel. Egy kutatás szerint a sales, a marketing, az ügyfélszolgálatok, illetve a kutatás és szoftverfejlesztés területén tudja a legnagyobb hozzáadott értéket szállítani.
Az akadémiai dolgozók alapélménye azért összességében még mindig az, hogy az intézmények nem igazán tudnak mit kezdeni a technológiával. Ahogy Mariët Westermann, a New York-i Egyetem abu-dzabi kirendeltségének kancellár-helyettese fogalmazott néhány napja a Times Higher Education oktatási szakportálon: „Egy tudományos találkozón nemrég megkérdezték tőlem, hogyan fogják az egyetemek használni a generatív AI-t 2030-ban. Jót mosolyogtam, mivel a legtöbb egyetemnek arról sincs fogalma, hogyan kezelje a mesterséges intelligenciát ebben a félévben, nemhogy hét év múlva.”
via Qubit
