Kibontották a legfelső szint téglafalait a Mária körút és Csaba utca sarkán álló szellemháznak, és az alatta lévőknek is nekiugrottak. Idén lesz éppen húsz éve, hogy a 26 lakásos társasházat kulcsrakész állapotban át kellett volna adni – ehelyett azóta torzóként csúfítja a városképet. Elmentünk a helyszínre és megkérdeztük a munkásokat, mi történik, emellett megkerestük a felszámolót és összefoglaljuk Kecskemét egyik szégyenfoltjának dicstelen történetét.
„Figyelem! Az építkezésterületen idegennek tartózkodni életveszéjes és tilos!” – hirdeti lassan húsz éve egy megfakult tábla a szellemház külső falán. A rossz helyesírás – a veszélyes ugyebár ly-nal írandó – a létező legkisebb gond ebben a történetben, hiszen
– a félig kész társasház nagyon régóta rontja a városképet a nagykörút mellett,
– az ide beköltöző hajléktalanoknak a közelben lakók nem igazán örültek,
– annak pedig pláne nem, hogy többször tűz ütött ki a falak között és okozott kisebb riadalmat;
– és akkor még nem beszéltünk azokról a károsultakról, egykori lakásvásárlókról, akik kifizették a vételár egészét vagy egy részét, aztán mindhiába várták, hogy végre birtokba vehessék tulajdonukat.
Jelen sorok írója a múlt év utolsó napjaiban figyelt fel arra, hogy elkezdték bontani a szellemházat: sittcsúszdát és két konténert hoztak ide, és a felső szinten szedték szét a téglafalakat. Január 2-án, kedden el is látogattam a helyszínre. Hogy elmondjam jövetelem okát, bementem a mobilkerítéssel határolt területre, bemutatkoztam, elmondtam, melyik szerkesztőségtől és miért jöttem.
Három munkással is beszéltem, de sokkal okosabb nem lettem. Azt mondták, ők nem nyilatkozhatnak, „majd jön a főnök”. Egyikük annyit azért elárult, hogy állítólag csak a legfelső szintet bontják el, de ő úgy tudja, utána be fogják fejezni az épületet, nem lesz eldózerolva. Az egyben megmaradt téglákat megtisztították a habarcstól, majd raklapra pakolták.
Egy másik dolgozó – talán egy kisfőnök – aztán odajött, és közölte, hogy ne fotózzak és menjek ki az építési területről, mert nincs a fejemen sisak. Ez éppenséggel igaz volt, nem szoktam ilyet magammal hordani, de jeleztem, hogy egyébként egyik kollégája sem visel fejvédőt. „Majd szólok neki, hogy vegyen fel” – szólt a válasz.
Nem kötekedtem, érdemi információkat ezután nem is reméltem tőlük, felvetettem még, hogy megadom a számom, hívjanak vissza, de erre nem is reagáltak. (Mellékes körülmény, de jobban megnézve egyébként nem egy, hanem legalább három munkás nem viselt sisakot, és ugyan nem tudom, hogy szabályos-e a téglákat három-négy emeletnyi magasságból ledobálni, nem pedig a zár csövön lecsúsztatni, de ebben van balesetveszély rendesen. Így nyeri el értelmét újra a bevezetőben említett tábla).
Szerdán ismét ránéztem a házra, a legfelső tetőtéri szint falai már nagyjából eltűntek, de a jelek szerint elkezdték a negyedik szint bontását is.
Korábban megírtuk, hogy a képviselő-testület még 2022 decemberében egyhangúlag arról döntött, hogy a Mária körút és Csaba utca sarkán álló telket, tehát a szellemház területét, beépítési kötelezettség alá vonják, amelynek határideje 2025. március 31. Ez azt jelenti, hogy ha a tulajdonos nem tudja teljesíteni a kötelezettségét, a kisajátítás és az épület bontásának költségeit az önkormányzat költségvetésébe be lehet illeszteni. Vagyis 2025 tavaszáig a jelenlegi tulajdonosnál pattog a labda, hogy mit kezd a lerobbant ingatlannal. Ha semmit sem, akkor 2025 tavaszán a szellemház ügye újból a közgyűlés elé kerül.
Nem ez az egyetlen telek a belvárosban, amivel valamit kezdeni kellene. A közgyűlés 2019-ben tárgyalta a nagykörúton belüli és a villanegyedben található beépítetlen foghíjakról szóló tájékoztatót; eszerint 77 ilyen telket számoltak össze. Király József belvárosi önkormányzati képviselő 2020-ban azt javasolta, hogy ezeket a területeket a tulajdonos közterületi parkként alakítsa át, amennyiben ezt nem tudja vállalni, akkor kerítsék körbe kapuval ellátott zárt kerítéssel.
A foghíjtelkekkel kapcsolatban a közgyűlés arról döntött, hogy a beépítetlen telkekre vonatkozóan a beépítési kötelezettség elrendelésének lehetőségét szem előtt kell tartani a Településrendezési Terv kidolgozása során, a településképi szempontból meghatározó területeken.
A héten több irányban tájékozódtunk.
- Kecskemét város honlapjáról elérhető a szabályozási terv webtérképe, a terkep.kecskemet.hu címen. Ha itt rákeresünk a szellemház telkére, érdekes dolgot láthatunk: zölddel van színezve és Zkk övezeti jelöléssel van ellátva – ez a beépítésre nem szánt területek közül elvileg a zöldterületeket, azon belül is a közkerteket jelöli.
Megkerestük ezügyben az önkormányzatot, mi ennek a magyarázata, esetleg a jövőben már valóban zöldterületként, közkertként számol a város ezzel az ingatlannal? Vannak-e az önkormányzatnak konkrét tervei, elképzelései az ingatlannal kapcsolatban, ha a tulajdonos nem teljesíti beépítési kötelezettségét? Ha kapunk választ, visszatérünk erre a részletre is.
- Lekértük az ingatlan tulajdoni lapját – ez összesen 17 oldalas, amit jól tanúskodik arról, hogy milyen zűrös a társasház története (erről még később).
– Kiderül belőle, hogy 658 négyzetméteres a telek, valamint az is, hogy 52,3 millió forint tőke és járulékai erejéig jelzálogjog van bejegyezve a Hórusz Faktorház Zrt. javára, de emellett még jónéhány jelzálog terheli a telket (a jogosultak között van még a NAV, a Tolna megyei illetékhivatal és egy másik követeléskezelő is).
– A tulajdoni lapon az is látszik, hogy 2023 áprilisában a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya jókarbantartási kötelezést írt elő. Ez nem jelent mást, mint hogy a tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.
– Az ingatlanban 941/1000 tulajdoni hányaddal rendelkezik egy Rákóczi úti székhelyre bejegyzett, 2006 februárjától (!) felszámolás alatt lévő cég, a Credinvest Trans-Logistik Szállítmányozó Kft., az Opten adatbázisa szerint felszámolója a Credit Plusz Felszámoló és Vagyonkezelő Kft. A maradék 59/1000 tulajdoni hányad egy szatymazi székhelyű cégé, az Immobile’98 Szolgáltató Kft.-é, amelynek egy szegedi magánszemély és egy luxemburgi cég a tulajdonosa. Mindkét tulajdonosnál 2015 márciusi a bejegyző határozat, adásvétel címen.
A Credit Plusz – mint a tulajdonos felszámolója – nyilvános pályázat útján többször meghirdette eladásra a 30-50 százalékos készültségi fokúnak jelzett ingatlant.
> 2017 végén a becsértéket 180 millió forintban határozták meg, a minimál árat (a vagyontárgyra tehető legkisebb vételi ajánlatot) pedig 240 millió forintban;
> a második pályázat során, 2018 tavaszán a minimálár 216 millió forintra csökkent;
> a harmadik, 2018 nyarán futó pályázat során pedig már „csak” 180 millió forint volt a megszabott legalacsonyabb vételi ár.
Komoly érdeklődő viszont a jelek szerint nem akadt, nem érkezett be a kiírásnak megfelelő ajánlat, így nem kelt el a szellemház.
A mostani fejlemény – a bontás – kapcsán megkerestük a felszámolót, és megkérdeztük, milyen tervek vannak az építménnyel, lesz-e itt társasház – tekintettel a beépítési kötelezettségre-, vagy teljesen el fogják bontani a torzót? Választ egyelőre nem kaptunk a Credit Plusztól, ha ez megváltozik, visszatérünk a témára.
2004 augusztusa lett volna az átadási határidő
Jelen sorok írója 2009-ben – még a Petőfi Népe és a Baon.hu újságírójaként – riportban dolgozta fel a félbehagyott társasház károsultjainak kálváriáját.
Az egyik lakásvásárlótól akkor megtudtam, hogy még 2003 novemberében kötött szerződést a kecskeméti székhelyű BGLS Consulting Kft. nevű céggel egy első emeleti, 38,5 négyzetméteres, másfél szobás lakásra. Kifizették a 8,3 millió forintos vételárat, az eladó BGLS Kft.-nek 2004. augusztus 30-áig kellett volna kulcsrakész állapotban a vevők birtokába bocsátania a lakást. Úgy tudjuk, hogy akkor az összes, mind a 26 lakás elkelt a Mária körútra tervezett társasházban – azaz a beruházó cégnek több mint 100 millió forint bevétele származhatott, hiszen sokan előre kifizették a vételárat vagy annak egy részét.
A jogerős építési engedély alapján a társasházat el is kezdte építeni a kecskeméti Gen-Ép Kft., a munkálatok jól is haladtak. Ám aztán egyre csak eltolták az átadás határidejét, az építkezés leállt, a kivitelezőt nem fizették ki. A BGLS ellen felszámolás indult, ám még előtte a Credinvest Trans-Logistik Kft.-hez került az ingatlan, amely akkor végelszámolás alatt állt (2005 májusa óta).
A lakásvásárlóknak a Credinvest is ígérte a társasház befejezését, de csalatkozniuk kellett, a szerződésmódosítások után sem folytatódott az építkezés. Aztán a bíróság megállapította a Credinvest fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását ennek a cégnek is. A vevők próbáltak magukon segíteni, építőközösséget is alakítottak a ház befejezésére, ám ez a próbálkozás kudarcba fulladt. A ház állapota pedig az elmúlt években egyre csak romlott, mint írtuk, többször kigyulladt, környezete is igen szemetes volt.
„Az épületnek azonban nemcsak a műszaki állapota, hanem az esztétikai megjelenése is aggasztó, ugyanis településképi szempontból jelentős, nagykörúti szakaszon, az utcaképet jelentős mértékben lefedő épület látványa különösen zavaró” – olvasható a beépítési kötelezettségről döntő, már említett 2022 decemberi közgyűlésre készült előterjesztésben.
Ebben azt is hangsúlyozták: az épület építési engedélye már lejárt, mindenképpen kellene kérni újat „a tartószerkezetet vagy a hasznos alapterületet érintő befejező építési munkák elvégzésére, azonban az engedélyezési eljárás során vizsgálni kellene a helyi építési szabályzatnak való megfelelést, aminek az elkészült épületrészek nem felelnek meg. Az esetleges szabálytalan létesítés megállapítása esetén legalább részbeni visszabontással és átalakítással lehetne befejezni az épületet, azonban ez az eredeti tervek oly mértékű átalakítását jelentené, hogy egyszerűbbnek tűnik a teljes bontás”.
