Tavaly több mint kétezer külföldi embercsempész szabadult a kormány jóvoltából

2023. augusztus óta havonta átlagosan 127 külföldi embercsempészt engedtek szabadon, amit korábban a kormány azzal magyarázott, hogy ellátásuk éves szinten több milliárd forintos költségekkel terheli a büntetés-végrehajtási szervezetet – írja a HVG.

A lap azon kérdésére, hogy tavaly óta eddig hány külföldi állampolgárságú, embercsempészetért jogerősen elítélt, kiutasított fogvatartottat bocsátottak reintegrációs őrizetre, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) azt közölte, hogy 2023-ban összesen 2021 fő volt ilyen.

A tavaly áprilisban elfogadott rendelet szerint reintegrációs őrizetbe az a Magyarországon jogerősen elítélt embercsempész kerülhet, aki egyéb, súlyosabb bűncselekményt nem követett el, és megígéri, hogy 72 órán belül elhagyja az országot. Formálisan ugyan „reintegrációs őrizetbe” kerül az elítélt, de a gyakorlatban a rendszer szélnek ereszti, és oda megy, ahova csak akar.

Amennyiben az elítélt megszegi a szabályokat, és erről a rendőrség tudomást szerez, úgy „az elítéltet elfogja, és az elfogás helyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetbe állítja elő”. Ebben az esetben az elítéltnek a hátralévő szabadságvesztését is le kell töltenie.

A külföldi embercsempészek érdekeltek lettek abban, hogy ügyében mielőbb jogerős ítéletet hozzon a bíróság. Ha ugyanis megszületett a jogerős ítélet, az elítélt gyakorlatilag zöld utat kapott a szabadulásra.

A külföldi embercsempészek börtönből való kiengedését azzal indokolta a kormány, hogy az ellátásuk komoly terhet ró a költségvetésre. Az esetszámok növekedtek, ami miatt nőtt az embercsempészet miatt jogerős ítéletet töltők száma és az embercsempészet gyanújával letartóztatottak száma is. 2022. december végén az embercsempészés volt a leggyakoribb letartóztatási ok.

Mint látható, egyre nagyobb biznisz lett az embercsempészet, amihez a kormány menekültpolitikája is hozzájárult, vélik a szakemberek. Menedékkérelmet sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta, ezzel viszont a szervezett bűnözői köröknek is „piacot” teremtenek, mert a menedékkérők nem is próbálják meg a legális utat.

Azzal, hogy a kormány már jogerősen elítélt embercsempészeket elenged, lenullázza a rendőrök és ügyészek munkáját, valamint az eljárásokban sor más költség is keletkezik, például a tolmácsok díja, ami így szintén feleslegesen elköltött pénz.

Sem az Európai Uniónak, de különösen a szomszédos Ausztriának nem tetszik, hogy a kormány gyakorlatilag szabadon engedi a külföldi embercsempészeket. Az osztrák vezetés azért sem örült a magyar kormány lépésének, mert az Ausztriába tömegesen érkező illegális bevándorlók jelentős része a kemény menekültellenes politikát hangoztató Magyarországon keresztül jut be az országba.

A magyar rabok tetszését sem nyerte el a rendelet a hírek szerint, mégpedig azért nem, mert igazságtalannak tartották azt. Főleg azok az embercsempészet miatt elítélt magyarok, akik bár ugyanazért ültek, mégsem távozhattak, miközben olyan külföldiek szabadultak, akik adott esetben akár nemzetközi bűnszervezetekhez tartozhatnak.