Jogosulatlanul használt fel 62 millió forint normatívát a Balog Zoltánhoz tartozó Kiskunhalasi Református Egyházközség – áll egy a Népszava birtokába került 2021-es könyvvizsgálati jelentésben.
A 2021-es könyvvizsgálati jelentést idézi a lap: „a 2012-2020 között kifizetett lelkészi javadalomból nem lett levonva, nem lett megfizetve 5.277.558,- Ft személyi jövedelemadó. 2012-2020 között jogosulatlan normatíva-felhasználás 62.228.310,- Ft volt”.
A Kiskunhalasi Református Egyházközség nem biztosította a beszámolók megbízhatóságát, szabályszerű könyvvezetéssel történő alátámasztását, valamint a kapott támogatásokkal való elszámoltathatóság feltételeit.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábban nem érezte magát illetékesnek, hogy kivizsgálja a bejelentést, amely szerint az egyházközség a kiskunhalasi gimnázium működésére kapott támogatásokat részben saját működésére használta fel, így az iskola működéséhez szükséges beruházások hiúsultak meg.
Végül a könyvvizsgálói jelentést a Zsinati Oktatási Iroda korábbi vezetője rendelte meg az egyházközség 2012 és 2020 közötti gazdálkodásáról, majd azt átküldte a zsinat elnökének Balog Zoltánnak és jogtanácsosának, mert a jelentésben leírtak alapján úgy érzékelte, nekik van tennivalójuk. Azt, hogy a könyvvizsgálói jelentés után tettek-e bármit, nem tudni. Az irodát átszervezték.
A Népszavának a református egyházközség akkori elnök-lelkésze nem reagált. Róla annyit tudni, hogy nyugdíjba vonult, és elköltözött Kiskunhalasról. Tavaly Novák Katalin államfő kimagasló tevékenységéért Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozott Bödecs Pálnak. Az elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vette át augusztus 20-án.
A kiskunhalasi református gimnázium volt vezetőjét is kereste a lap. Az ő megbízatása két éve lejárt, és 85 százalékos belső támogatottsága ellenére nem engedték, hogy pályázzon. Varga Judit nem akart nyilatkozni, de a Magyar Református Nevelés című kiadványban az iskola eredményeiről szóló cikkében így emlékezett vissza: az akkori elnök-lelkész és közte súlyos konfliktus alakult ki, „amely a gimnázium, illetőleg az oktatás gazdasági hátterének különböző megítélésén alapult”.
