Sokakban felmerült a kérdés, miért kezdték el bontani a héten a kecskeméti Nagytemplom állványzatát? Olyan szóbeszédet is hallottunk, miszerint „a kivitelező azért vonul le, mert nem lett kifizetve”. Vörös Márta, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye főépítésze erre is válaszolt a Kecsup szerkesztőségének, és részletezte, miért vált életveszélyessé a tűzfigyelő erkély szerkezeti állapota, miért szakadt le az egyik, közel 3 tonnás sarka és mik lesznek a további lépések.
Mint a főépítész elmondta, a templom felújítása jelenleg két teljesen önálló szakaszban zajlik.
Megkezdődött a templomhajó feletti tetőszerkezet megújítása, ez csaknem végig daru gépmunkát igényel (a cserepeket vörösréz lemezekre cserélik majd). Jelenleg a padlásról termelik le a korábban otthagyott jelentős mennyiségű sittet, és daru segítségével emelik fel a javításhoz szükséges nehéz vörösfenyő szerkezeti elemeket is.
A főhomlokzaton állványzatot pedig elbontják, és a helyére egy erősebb, nagyobb teherviselésű állványzat készül, a toronytörzs erkélylemez cseréjéhez szükséges munkák számára – nyilatkozta Vörös Márta.
Rákérdeztünk arra a terjedő szóbeszédre, miszerint „a kivitelező azért vonul le, mert nem lett kifizetve”.
„Szóbeszédnek sok az alja, mint mindig. Egyáltalán nem” – cáfolt az egyházmegye főépítésze.
Az erkély szerkezeti állapota életveszélyes
Többek előtt ismert, hogy a tűzfigyelő erkély egy jókora darabja nemrég leszakadt. A főépítész közlése szerint ez feltárta az erkély rejtett hibáját, és mint részletesen leírta, tönkremeneteléhez korabeli időszakok többféle hatása vezetett.
Az erkélylemez egyébként egy három kőrétegből álló, 77 centiméter vastag szerkezet, a leszakadt sarokelem mintegy 2,8 tonna tömegű.
A főépítész a rejtett hibák vizsgálata alapján kijelentette, hogy az erkély szerkezeti állapota életveszélyes, azon ember nem tartózkodhat, még rövid ideig sem.
Mint Vörös Márta részletezte, a toronytörzs négy oldalán nagyméretű tömör téglából falazott konzolok támasztották alá az erkélyt, azonban a sarokelemek alatt ilyen konzolozás eredetileg sem készült. Ezért a sarok kőlemezek megfogását a torony falazásakor kovácsoltvas bekötő vasakkal erősítették meg. A kőlapokat 50 centiméterre a torony felmenő falazatába süllyesztették.
„A kőlemezek anyagszerkezeti jellemzői nem voltak ismeretesek, csak a felső, tardosi mészkő volt látható. A két alsó lemez puha mészkő anyagát azért nem lehetett látni, mert a külső, párkányzati tagozat felületeit glettelés és festés védte. A homlokzat felújításánál ezt a részlegesen mállott párkányrészeket is felújítottuk, a glettelést kiegészítettük, az újrafestése is elkészült” – írta válaszában a főépítész.
Hogy mi vezetett az erkélylemez tönkremeneteléhez? Vörös Márta többek között ezeket említette meg:
- „A toronytörzs falazásakor elhelyezett kőelemek anyagának meghatározása helytelen volt, ilyen konzolosan túlnyújtott szerkezeti teherviselő kőelemeket kemény budakalászi mészkőből kellett volna eredetileg is elkészíteni.”
- A sarokelemeket nem támasztotta alá téglakonzol, két irányú bekötő sarokvasakkal, felülről „megakasztva” kapcsozták meg, ez azonban szavai szerint „eleve kevés” volt egy puha mészkő elem számára.
- A saroklemezek falban lévő része túl kis nyomvonalú és felületű.
- Az 1819-es tűzvész során a toronysisak leégett, s mintegy 44 év múlva kapott új sisakot. „Ez a rendkívül hosszú időszak okozta a torony téglafalazatának ma is látható erős mállását, szinte elvesztve a belső felületeken a téglák teherbíró képességét. Sajnos feltételezhetjük, hogy a toronyfalnak a külső, homlokzat felőli téglasorai is hasonlóan lepusztultak, csak ezt a jelenséget azért nem lehetett korábban itt is feltételezni, mert a javítások elfedték azt. Ez a 44 év az erkélylemez puha mészkő anyagában és a falbekötő vasak szerkezetében is biztosan erős romlást okozott. S bár 1863 nyarán új toronysisakot kapott a toronyszerkezet, az erkély lemezek megromlását nem láthatták teljeskörű állapotában.”
- Az 1911-es földrengés – ahogy a főépítész fogalmazott – „életveszélyessé rombolta a templomot”. Vörös Márta szerint ekkor felmerült az épület teljes bontása is, azonban mégis statikai megerősítése és kiegészítése mellett döntött a kijelölt bizottság.
„Ekkor rossz döntést hoztak. A torony falszerkezetében is mai napig láthatóan súlyos és széles, a szerkezetek belsejében repedések keletkeztek, nem bontották vissza a tornyot, hanem belső helyszíni monolit vasbeton vázzal erősítették meg azt. Nyilvánvalóan maga az erkélylemez is megsérült, melyet úgynevezett ‘betétezéssel’ javítottak ki. A kőlemezek sérült részeit kivésték s kőpótlással javították, egészítették ki. Ennek nyomait jól láthatjuk a kiszakadt sarokrészen is, de lekövethető az erkély lemezek többi részein is. Ezzel súlyosan meg is gyengítették a puha mészkő lapokat, jelentősen lecsökkentve azok teherbíró képességét.”
– Az erkély tönkremeneteléhez a főépítész szerint hozzájárult a csapadék, elősegítve a mállást, a vasanyagok korhadását.
Az erkélylemezre az elmúlt században egy aszfaltréteget húztak, annak érdekében, hogy az aszfalt megvédje az erkély lemezeit a víz károsító hatásától. Ez a megoldás valószínűleg egy ideig működhetett is, de a belső pusztulást már nem tudta megakadályozni.
Idővel az aszfalt anyaga a nap ultraviola sugárzásától elöregedett, a réteg felrepedezett, bejuttatva a szerkezetbe a csapadékot. Sok esetben maga az aszfalt akadályozza már meg a szerkezetbe jutó víz gyors elpárolgását, így tovább erősítve a korrodáló hatást.
Vörös Márta kijelentette: a leszakadt sarokelemhez hasonló veszélyes helyzetben van a másik három sarokrész is.
A bajt, azaz egy újabb többtonnás elem lezuhanását megelőzendő, az erkély szerkezeti állékonyságának védelmére alátámasztó gerendákat és ékeket helyeztek el. Ezt az alátámasztást azonban csak az állványzatra lehetett terhelni, ezért ez a fajta védelem csak ideiglenesnek tekinthető. Az állványzat megerősítésére további kikötési pontokat építettek és a sarkokon összekötő elemek biztosítják az egyes oldalak együtt dolgozását.
„A jelenlegi tönkremenetel feltárta a látható és a rejtett hibákat egyaránt, mindezekből levonható biztos következtetés, hogy a még helyén maradó, további három sarokrész elbontása elengedhetetlenül szükséges. Ezt statikai vélemény is megerősíti.
Jelenleg, egy új, nagyobb teherbírású állványzat adja majd a biztonságos munkavégzés körülményeit, melyet a jelenlegi állvány bontását követően azonnal fel is állítunk. Erről az új állványról elvégezhető a három sarokelem leemelése. Ezt követően távolítható el a fennmaradt részekről a felső, összetöredezett tardosi mészkő.
További szemrevételes vizsgálat szükséges a tardosi mészkő alatt nyugvó kőelemek és falba süllyesztett részei állapotának meghatározásához. Gyakorlati tapasztalat alapján szinte biztosan állítható, az egyenes szakaszok lebontása is elkerülhetetlen, mely kérdésről a statikai szakvélemény egyértelmű állásfoglalása szerint a teljes erkély szerkezeti bontását el kell végezni. Ezzel egyet tudok jelen ismereteim szerint is érteni.
A bontással egyidőben, illetve annak eredményeinek ismeretében dolgozzuk ki a szerkezetek újraépítésének módozatát. Jelen ismereteink szerint a lehetséges szerkezeti megújítás igen körülményes, megfontolandó, a toronytörzs falszerkezeti károsodása miatt. Ezért rendkívüli figyelemmel kell lenni a tartószerkezeti megoldások keresése, de legfőképp az erkélylemez újjáépíthetőségének építési technológiája kidolgozásában.
Jelen információnk kevés, ugyanakkor elegendő is lehetne ahhoz, hogy az erkély megszüntetése mellett döntsünk. Azonban a templom műemléki, építészettörténeti értéke magas, a toronytörzs meglévő állapotát is vizsgálandó megoldások kidolgozása, a tűzfigyelő erkély helyreállítása és nem megszüntetése a cél.
Nem elhanyagolható az a tény, hogy az építtető anyagi forrásai jelenleg biztosítják a helyreállítás magas költségeit, ezért lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a megfelelő és biztonságos helyreállítás költségfedezetére támogatást nyerjünk. Az építtető jelenleg is elkülönítette az állagvédelemhez és a bontáshoz szükséges fedezetet. Az újjáépítéshez szükséges anyagi források biztosítására kérelmet nyújtunk be. Mindezen tények, az idő szűkössége s az életveszély elhárításának sürgető kényszere behatárolják az elvégzendő feladatokra adható időt.”
Kérdésünkre hozzátette: az anyagi hozzájárulásra vonatkozóan csak részleges kérelmet tudtak egyelőre benyújtani, mert az erkélylemez cseréjének a pontos költségét még most dolgozzák ki.
„Jelenleg még a szerkezeti csere pontos technológiájának kidolgozása is folyamatban van. Nagyon körülményes a helyzet, legfőképp tartószerkezeti szempontból. Így csak arra tudtunk benyújtani, amit tavalyi évben ígértek, ez pedig 250 millió forint.”
