Pár ponton módosította a Kecskeméti Járási Ügyészség a vádiratot abban a büntetőperben, amelynek lényege, hogy a vádhatóság szerint fiktív igazolásokkal csaltak ki tao-pénzeket a KTE kézilabdacsapatánál. A tényállás és a jogi minősítések viszont nem változtak, A. Ferencnek és két társának költségvetési csalás bűntette és többrendbeli személyes adattal visszaélés vétsége miatt kell a bíróság elé állnia.
Az ügyről a Magyar Narancs számolt be elsőként. Mint megírták, 2018. április 24-én a Kecskeméti Testedző Egyesület egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat – ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak.
A gyerekek semmiről sem tudtak
A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézis palánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára. Meglepő volt az is, hogy a frissen „igazoltak” között több lány is volt, holott akkortájt nem volt leánycsapatuk a kecskemétieknek. Mindez persze mellékes annak ismeretében, hogy a gyerekeknek halvány fogalmuk sem volt arról, hogy ők a KTE igazolt játékosai lennének.
A szövetségben sem tűnt fel?
Az ipari méretű igazolás (hivatalos nyelven: az „új játékos nyilvántartásba vétele”) hat nappal az esedékes tao-pályázat 2018. április 30-i határideje előtt történt. A szabályozás szerint a megnevezett látványcsapatsportokban a társasági adó és osztalék, azaz a tao-támogatás abban az esetben volt igényelhető és/vagy elszámolható, ha az egyesület rendelkezett legalább 120 igazolt utánpótláskorú játékossal. A Magyar Narancs megjegyzi: különös, hogy senkinek, így a kézilabda-szövetségnek sem verte ki a szemét éveken át, hogy az ezekben a korosztályokban kevesebb csapattal induló KTE hogyan tud 120 igazolt sportolót felmutatni, amikor a ténylegesen versengő csapatainak száma messze nem igényel ennyi versenyzőt.
107 gyerek adataival éltek vissza
Az ügyben a Kecskeméti Járási Ügyészség 2023. október 6-án jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és többrendbeli személyes adattal visszaélés miatt vádat emelt a Kecskeméti Járásbíróságon A. Ferenc szakmai igazgató és két beosztottja, egy testnevelő tanár és az egyesületben edzőként tevékenykedő személy ellen.
A vád szerint a KTE kézilabda-szakosztályának szakmai vezetője, a büntetőper elsőrendű vádlottja a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumot nyújtott be az MKSZ-nek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról: a támogatási összeget 41 igazolt játékosra érvényesítették, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Az ezzel okozott kár értéke 2,2 millió forint.
A vezető beosztású dolgozó a 2018/2019-es és a 2019/2020-es idényben is fiktív adatot szolgáltatott a tao-támogatás jogosultságát elbíráló és a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. Az egyesületnek a bekamuzott létszámmal szemben 2018/2019-ben 63, a 2019/2020-as időszakban 96 játékosa volt csupán. A szakmai vezető ezzel további 3,6 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
A kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetője az ügyészség szerint összességében 107 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai – ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az érintettek nem járultak hozzá az adataik felhasználásához, így erre az egyesület nyilvánvalóan nem volt jogosult. A személyes adatokat sportoló diákok, valamint az ügy további két vádlottjának a közreműködésével szerezte meg a klub.
Kaptak több mint egy hónapot a módosított vádirat megismerésére
Az ügyben március 5-én, kedden lett volna tárgyalás a Kecskeméti Járásbíróságon, de miután az ügyész jelezte, hogy módosítja a vádat, a bíró pár perc után elnapolást jelentett be, az indoklás szerint azért, hogy vádlottak alaposan megismerhessék a módosított vádiratot.
Megkérdeztük az ügyészséget, az eredeti vádirathoz képest milyen módosításokat tettek?
Mint kiderült, a lényeg nem sokat változott. A járási ügyészség a vádat „a költségvetési csalás kerettényállását kitöltő adójogi – elsősorban a társasági és osztalékadóról szóló törvény – rendelkezésekkel, valamint az információs önrendelkezési jogról szóló törvény jelen ügyben releváns szabályaival egészítette ki” – nyilatkozta dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség csoportvezető ügyésze, sajtószóvivő.
Hozzátette, a járásbírósághoz február 28-án írásban benyújtott vádmódosítás „a vádlottak cselekvőségét rögzítő vádirati tényállást, továbbá a jogi minősítést nem érinti”. Tehát a vád továbbra is jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és többrendbeli személyes adattal visszaélés vétsége.
A szóvivőtől azt is megtudtuk, hogy a járási ügyészség a beadványában tételesen felsorolta mindazon tanúkat, akiknek a nyomozás során tett vallomását felolvasni indítványozza, figyelemmel arra, hogy a tárgyaláson történő kihallgatásuk nem indokolt.
A tárgyalást áprilisra tűzte ki a járásbíróság.
