Június 9-ei hétvégén mind a 27 uniós országban szavaznak az EP képviselőkről. Körbenéztünk, hogy Magyarország szomszédainál miként folyik a kampány. Kitekintőnkben sorra vesszük a hasonlóságokat és a különbségeket. Ahol vannak Kecskemétnek testvérvárosi vagy partneri kapcsolatai ott azokat is megvizsgáljuk.
Ausztria: edzőmeccs őszre
Ősszel tartják a szövetségi választásokat a sógoroknál, így a legtöbb osztrák párt erőfelmérőként tekint a jövő heti EP választásra. Valószínüleg nem marad a néppárti-zöld koalíciós kormány, de hogy mi lesz helyette ősz után, abban nagy szerepe lesz a júniusi választásnak. Ezért is felfokozott a kampányhangulat nemcsak Bécs, hanem a kisvárosokban is, amik tele vannak plakátokkal és a csúcsjelöltek megjelennek a köztévés és a privát tévés vitákon is. Hét lista versenyez egymással az EP-be való bekerülésért, amelyek közül a legtöbb mandátumra a jobboldali populista FPÖ (Szabadságpárt) számíthat. Az előző elnökük, Schtrache, egy orosz áloligarchával folytatott rejtett kamerás beszélgetés – az ún. “Ibiza botrány” – után lemondani kényszerült, de azóta az új vezetővel (Herbert Kickl) és rendpárti retorikával vezető pozícióba visszajöttek. A mostani kampányban kirobbant újabb orosz kémbotrány erodálhatja az FPÖ támogatottságát. Jelenleg három képviselőjük van az Identitás és Demokrácia csoportjában, ez a szám akár hatra is nőhet.
A második helyen a szociáldemokraták állnak, akik rendkívül erősek a fővárosban. A “vörös Bécs”-ben gyakrolatilag állampártként viselkedő baloldali párt szintén vezetői válságon van túl. Oroszországgal megértőbb álláspontot képviselnek, mint a nyugati elvtársaik. A közvélemény kutatások szerint három-négy képviselőt küldenek majd az Sˇand D képviselőcsoportba.
A kormányon töltött évek elkoptatták a néppárt (ÖVP) támogatottságát, sőt a miniszterelnökük, Kurz korupciós ügyek miatti lemondása után nem is találtak még karizmatikus vezetőt. Így is a történelmi vetélytársuk, a szocdemek nyakában loholnak a felmérésekben. Könnyen lehet, hogy az eddigi koalíciós partnerüket – a zöldeket lecserélve az FPÖ-re vagy az SPÖ-re – továbbra is kormányon lesznek majd az őszi választás után.
A kampány legnagyobb botránya a zöldekhez köthető, akik egy 23 éves klímaaktivista hölgyet tettek meg a lista első helyére, akiről kiderült, hogy alaptalanul vádolt zaklatással többeket, csak azért, hogy így takarítsa el őket a karrierje útjából, illetve a kampány előtt állítólag azt mondta, hogy rühelli a Zöldeket és csak arra kellenek neki, hogy képviselő legyen, és majd utána átül a szélsőbaloldaliakhoz. A zöldek a kormányon sem tudták hozni az eredményeket, így listavezetőjük botránya okozta csökkenés mellett ez is hozzájárul, hogy csak óriási szerencsével lehet nekik meg a két mandátum a mostani három helyett.
A jobboldali liberális NEOS a nagyvárosi fiatal polgárság pártjaként profitál a Zöldek botrányaiból. Ők az egyedüliek, akik felvetik Ausztria NATO tagságát is a kampányban, és keményebb fellépést ígérnek az orosz titkosszolgálati machinációk ellen. Két képviselőt is küldhetnek a Liberális Renew frakcióba.
A kommunista elveket valló KPÖ kiegészülve a zöldektől levált ifjúsági tagozattal KPÖ+ néven indul. Számos vidéki városban meglepően jól szerepeltek az utóbbi években (Grazban a polgármestert is ők adják) azzal, hogy a lakhatási válságra koncentrálnak és nem Marxra. Van némi esélyük mandátumot szerezni, és akkor ősszel az ötvenes évek után ismét ott lehetne a szövetségi Parlamentben.
A nemrégiben alakult szatirikus Sörpárt az EP választáson nem indul, bár országosan 6-8 százalék körül mérik őket. Viszont ott lesz a szavazólapon egy oltáskritikus új párt is.
Ausztria legnyugatibb pontján van Kecskemét osztrák testvérvárosa Dornbirn, ami Ausztria tizedik legnagyobb városa, Vorarlberg tartományban, amit egy néppárti polgármester, Andrea Kaufmann vezet. Az ő székéről a dornbiniek jövőre döntenek. Vorarlbergben a tartományi választást idén ősszel tartják, ahol az ÖVP és a Zöldek gyengüléséből az FPÖ és az ott kispártként létező SPÖ profitálhat az előrejelzések szerint.
Lesz-e bizottsági elnök a horvát miniszterelnök?
Horvátországban áprilisban tartották az országgyűlési választásokat. A sok helyen gyakorlatilag állampártként működő jobboldali HDZ, még ha szorosan is, de legyőzte a baloldali kihivóit, akiknek a miniszterelnök-jelöltje, a jelenlegi államelnök (Zoran Milanovic) lett volna, de ettől az alkotmánybíróság eltiltotta a balosokat. Akik így csak Milanovic arcélével ellátott plakáttal, és kikacsintással (tudjátok ki a jelöltünk, de nem mondjuk ki a nevét) kampányoltak. Bár félév alatt szinte megduplázták a támogatottságukat, de ez mégsem volt elég a többséghez a Szaborban (horvát parlament).
A szélsőjobboldali pártokkal létrehozott HDZ vezette koalíció mégsem tekint csak levezető meccsként az EP választásra, mert a néppárti frakcióba (EPP) küldött képviselőik komoly súlyt nyomhatnak a latba, ha mégsem Ursula von der Leyen mögé sorakoznak fel a miniszterelnökök a Tanácsban. Így akár kinyílhat a tér is, hogy Plenkovic miniszterelnök nyerje el az Unió legmagasabb tisztségét, az Európai Bizottság elnöki székét. Erről a Kecsupon is írtunk már csúcsjelölti rendszer kapcsán.
A baloldali-zöld Mozemo, amely párt adja Zágráb főpolgármesterét – bár a saját várakozásai szerint rosszabbul szerepelt az országgyűlési választáson tavasszal – mégis megszerezheti történetének első EP mandátumát és a Zöldekhez csatlakozik majd. Az isztriai demokraták vezette szövetségnek ismét megvan az esélye a bravúrra, hogy a liberálisokoz küldjenek egy képviselőt az EP-be.
Romániában összeállt a nagykoalíció
Keleti szomszédunknál is egyszerre tartják az önkormányzati választásokat az EP választással, amely voksolásokat ősszel majd parlamenti és elnökválasztás is követ. Az eddig egymásra kígyót-békát kiabáló két nagy párt összeállt nagykoalícióba kormányon, és az EP választáson közös listával indulnak. A szociáldemokrata PSD és a jobboldali PNL koalíció olyan, mintha a DK és Fidesz közösen indulna Magyarországon. Felszínen félretették az ideológiai és a személyi ellentéteket azért, hogy a hatalmukat megtartsák. Több városban, ahol az egyik párt indít jelöltet, ott a másik nem.
A nagykoalíció legerősebb kihívója a szélsőjobboldali, sokszor a magyar kisebbség ellen is hergelő AUR, amely román történelmi személyekkel kampányol. Az előrejelzések szerint az ECR-t erősítő párt megsokszorozhatja a képviselői számát. A nagykoalíció másik kihívója a városi értelmiség részéről, az előző EP választás meglepetés pártja a liberálisoknál helyet foglaló USR (Mentsétek meg Romániát), amely számos belső vita után végül két másik jobboldali párttal kiegészülve – ADU (Egyesült Jobboldali Szövetség) néven indul. Arra számítanak, hogy a PNL-től lemorzsolódó a nagykoalícióval elégedetlen szavazókat felszívja.
A magyar párt az RMDSZ is tagja volt a nagykoalíciós kormánynak, de miután Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszéde a fajok keveredéséről nagy vihart kavart a román belpolitkában, és az RMDSZ nem határolódott el tőle, így kiszorították őket a kormányból. A román közvélemény kutatások szerint most nem érnék el az 5 százalékos küszöböt, ami a pártoknak kell az EP-be jutáshoz. Ha be is jut a romániai magyar párt az EP-be, korántsem biztos, hogy a Néppárt csoportjában foglalnak majd helyet, mint most. Szóvan arról ugyanis, hogy a Fidesszel tartanak az újonnan létrejövő jobboldali csoportba.
Kecskemét két erdélyi testvér és partnervárosát, Marosvásárhelyt és Sepsiszentgyörgyöt is magyar polgármester vezeti. Soós Zoltán függetlenként vezeti Maros megye székhelyét, Antal Árpád András pedig RMDSZ-es színekben Kovászna megye székhelyét. Az ő tisztségükről is döntenek majd a választók június 9-én.
A román parlamentbe való bejutásuk nincsen veszélyben, mert a választói rendszer kedvez a regionális pártoknak. Romániában egyének is indulhatnak az EP választáson, nekik a bejutási küszöb csak 2 százalék. Az USR-től kivált és a Zöldekkel együttműködő Nicu Ștefănuță-nak van is esélye megugrani ezt a lécet a városi fiatalokra fókuszáló a környezetvédelemet és életmódbeli szabadságot propagáló kampányával.
Szlovákia még mindig sokkban a merénylet után
A magyarhoz hasonlóan a végletekig polarizálódott szlovák politikában valódi sokként hatott, hogy csaknem meghalt a merényletben a regnáló kormányfő, Robert Fico. Bár a magyar kormánypárti propaganda egy félrefordításra (a lőcsei és a baloldali jelzők szlovákul hasonló szóalakkal rendelkeznek) alapozva megpróbálta a szociáldemokrata-populista Fico merénylőjét baloldali skatulyába helyezni, a szlovák közvélemény számára világos, hogy egy magányos őrültről van szó, aki oroszbarát szervezetekkel ápolt jó kapcsolatot. A merénylet inkább a szélsőséges indulatokra hívta fel a figyelmet, és vissza vett minden párt a versenytársait támadó retorikából.
Fico pártja, a SMER tudott erősödni a merénylet előtti gyengélkedés után, főként a koalíciós partnere a szintén baloldali, és a tavaszi elnökválasztás győztesét (Pellegrini) adó, HLAS rovására.
Az EP választás győztese címért a SMER-rel együtt fej-fej mellett halad a Progresszív Szlovákia a közvéleménykutatások szerint, amely formáció a liberálisok csoportjába tart. Trendként megfigyelhető a szélsőjobboldali Republika párt erősödése az utóbbi hónapokban, nekik is lesz biztosan képviselőjük. A jobboldali liberális SaS és a kereszténydemokrata KdH is számíthat mandátumra.
A Magyar Szövetségen belül (három magyar formáció összeállt egy koalícióba) továbbra is hangosak a belső viták. Kecskemét felvidéki testvérvárosa, Galánta, lakói a tavaszi elnökválasztás első fordulója során 11 százaléknyian támogatták a Magyar Szövetség jelöltjét Forró Krisztiánt. Hogy idén az EP választásokon megugorja-e a Szövetség a mandátum szerzéséhez szükséges lécet, vagy szétesik utána alkotóelemeire, arról a galántaiak is döntenek.
Szlovéniában leszerepelt az aktuális balos Messiás, jön vissza jobboldal
A szlovén politikai térkép nagyon hasonló a magyarhoz. A jobboldalon van egy állandó erős szereplő, Janez Jansa, és a baloldalon időről időre újabb kihívók lépnek fel vele szemben. Annyi releváns különbséggel, hogy a szlovén baloldal felívelő üstökösei a zenitjükön sokszor le is tudják váltani Janza kormányát, majd utána ismét visszahullanak a közép vagy a kispárti kategóriába. Ez várható az idei EP választáson is. Nagyon nem mozgatja meg a szlovénokat az EP választás, alig látni például Mariborban annak a jeleit – és a szlovén napilapok hasábjain sem a politika a fő téma.
A Janez Jansa vezette jobboldali – a parlamentben ellenzékben lévő – Szlovén Demokrata Párt bár az utóbbi hónapokban gyengült némileg, Orbán Viktor szövetségese továbbra is vezeti a közvélemény kutatásokat. Várhatóan majd ismét a Néppártot erősítik. Az előző parlamenti választásokon berobbant Szabadság Mozgalom (GE) megsínylette a kormányon töltött éveket és középpárttá zsugorodott a rakétaszerű felívelése után. A képviselői a liberális csoportba ülhetnek majd.
A szociáldemokraták, a jobboldali Új Szlovénia, és a baloldali Levica esélyes még mandátumre.
