Bő egy hónappal a választás után a mai napon megalakult az Európai Parlament (EP). A KecsUP-pal a helyszínről, Strasbourgból, követjük a főbb eseményeket. Lesz-e többség a Bizottság elnöke mögött, és ha igen, milyen? Mihez kezdenek a három szélsőjobboldali csoporttal? Felnő-e a Tisza párt a történelmi szerephez?
Első nap az iskolában
2024. július 16-án, kedden tartja alakuló ülését az Európai Parlament a székhelyén, Elzász fővárosában, Strasbourgban. A frissen megválasztott magyar képviselők és a róluk tudósító újságírók már tegnap megérkeztek a városba. Érdekes volt látni a budapesti reptéren, hogy a rutinos fideszesek és a frissen megválasztott tiszások mintha tudomást sem vettek volna egymásról. Magyar Péter pedig még a sajátjaitól is elkülönülve mélyedt telefonjába.
Politikai csoportok alapján szerveződik a munka
A magyar parlamentben a frakcióknak nevezett, politikai alapú képviselői együttműködéseket az EP-ben politikai csoportoknak nevezik. A képviselőknek a mai napig kellett jelezniük, hogy melyik csoportban fognak dolgozni a következő öt esztendőben. A csoportok száma megnőtt az előző ciklushoz képest, és az erőviszonyok is megváltoztak. Az eddig az EP fő döntéseit meghatározó néppárti (EPP-csoport, itt van Magyar Péter pártja) szociáldemokrata (S&D, itt ülnek a DK-sok) és liberális (Renew) csoportok együttműködésének, bár megmaradt a többsége, de az nem annyira bő többség, hogy a kiszavazások miatt mindig garantálhassa a többséget. (Mivel az EP-ben jóval kevésbé jellemző a frakciófegyelem, mint a hazai Parlamentben, megszokott, hogy sokszor másképpen szavaz egy-egy képviselő, mint a csoportja).
A legnagyobb változás, hogy az Orbán Viktor által gründolt Patrióták képviselőcsoport (amely valójában az eddigi Identitás és Demokrácia csoport újracsomagolt és kibővített változata) mellett egy még szélsőségesebb csoport is létrejött Szuverenisták néven a magyar Mi Hazánk részvételével. Az olasz miniszterelnök, Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jóval nagyobb reményekkel készült erre az ülésre, de nem tudtak tömegével új képviselőket magukhoz csábítani. A zöld és szélsőbalos csoportok tagpártjai bár a választásokon nem szerepeltek jól, de a zöldeknek lehetőségük van, hogy – csatlakozva az eddigi többséget adó csoportokhoz – a bonyolult alkurendszeren keresztül átvigyék akaratukat a parlamenten. A szélsőbalosok pedig magukhoz tudták csábítani az eddig a függetlenek között helyet foglaló Öt Csillag olasz pártot, így létszámuk nem csökkent radikálisan.
A nemzeti delegációk csapatot építenek
Az ugyanabban a képviselőcsoportban helyet foglaló, egy országból jött képviselők delegációkat alkotnak. A legnagyobb csoportban, a Néppártban helyet foglaló Tisza pártiak hétfős delegációjukkal számottevő erőt jelenthetnek, ha jól ki tudják használni a lehetőségeket. A háttérbeszélgetéseink alapján Magyar Péter megtiltotta az embereinek ugyanakkor, hogy olyan asszisztenseket vegyenek fel, akik az elmúlt években más csoportoknál tapasztalatot szereztek. Így teljesen kezdőként vágnak bele az ötéves kalandba.
Az előző ciklusban a frissen megválasztott momentumos képviselők sok tapasztalt szakembert átvettek például Jávor Benedek csapatából, ezért tudtak repülőrajtot venni, és a leghatékonyabb képviselők közé kerülni. Magyarék ezt nem teszik meg, inkább bízva vezérük karizmájának felhajtóerejében majd tendereztetik a támogató pozíciókat. Bár ez a tagállamokban nem nagyon látszik, de a jó csapat kialakításán múlik, hogy ötéves, kiválóan fizetett vakáció, vagy hathatós törvényhozási munka lesz az EP-mandátum. Hogy ezzel a történelmi lehetőséggel miképpen élnek Magyar Péter emberei, az a napokban dőlhet el a csapatuk kiválasztásánál.
Osztanak-e lapot a Fidesznek?
A Patrióták között a Fideszé a második legnagyobb delegáció a francia Nemzeti Front után. Háttérbeszélgetéseinken úgy tűnt, mégis mintha minden nemzetközi újságíró Orbánék csoportjaként tekintene az újonnan alakult, és a régi Identitás és Demokrácia (ID) csoport rebrandingelt, újracsomagolt csoportjára. Az előző ciklusban az ID csoport nem kaphatott vezető pozíciókat az EP-ben. Hogy a mostani többség mennyire engedi a harmadik legnagyobb csoportot a szakpolitikai munkát végző bizottsági vezető pozíciókhoz a Patriótákat, az a demokratikus folyamatok lakmuszpapírja is lehet. Összefutottunk a Fidesz delegációjával az EP épületének udvarán. Ahol Deutsch Tamás delegációvezető kérdésünkre jelezte, hogy készülnek rá, hogy ilyen jogfosztás fog velük történni most is. Részleteket majd egy későbbi háttérbeszélgetésre ígért a veterán EP képviselő.
Képzeljük el fordítva azt a helyzetet, hogy a magyar parlamentben a fideszes többség nem szavaz meg egy Tisza pártos képviselőt sem bizottsági elnöki pozícióba, mert a politikai véleményük eltér a többségétől. Lehet-e demokratikusnak nevezni egy intézményt, ahol a többség semmibe veszi az intézmény íratlan szabályait és a milliónyi választó akaratát?
Bizottság elnöki pozíciójáról szóló döntés a legfontosabb ezen a héten
Az Európai Parlament elnöki és alelnöki pozíciójáról már ma szavaznak a képviselők, de az Európai Bizottság (EB) elnökéről csak csütörtökön, az EP bizottsági pozícióiról pénteken fognak dönteni. Szakpolitikai témák nem kerülnek a terítékre az alakuló ülésen, csak közvetetten az EB-elnök programja kapcsán. A csúcsjelölti rendszer, amely arra épült, hogy az EP-választásokon győztes pártcsalád jelöltje lesz az EB elnöke, eddig jól vizsgázott, hiszen a tagállami miniszterelnököket tömörítő tanács az eddigi EB-elnök, a néppárti Ursula von der Leyen újrázása mellett tette le a voksát. Most az Európai Parlamenten a sor, hogy megerősítse ezt a döntést. Ennek érdekében minden képviselőcsoportnál próbál jó pontokat szerezni, hogy bebiztosítsa a többséget az újraválasztásához, ami öt évvel ezelőtt csak nagyon szűken lett meg.