A Mercedes-Benz vezetője is részt vett azon a belgrádi csúcstalálkozón, amelyiken – a környezetvédelmi aggályok ellenére – Berlin és az EU is „lítiumalkut” kötött Belgráddal, hogy biztosítsák az elektromos járművek nyersanyagellátását. A megállapodás az európai autógyártók számára azért előnyös, mert kizárólagos hozzáférést kapnak a szerb lítiumhoz és a kontinens egyik legnagyobb lítiumlelőhelyéhez. Ahhoz a bányához, amelyiknek a megnyitását – az országos tömegtüntetések hatására – a szerb kormány két éve ideiglenesen felfüggesztette. A lítiumalku érinti a magyarországi akkumulátor gyárak jövőbeni ellátását, és várhatóan közvetlen hatással lesz a Kecskeméten folyó elektromos autógyártás folyamatára is.
A német és az európai elektromos autóipar lítiumszükséglete késztette Olaf Scholz kancellárt és Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság alelnökét arra, hogy július közepén tető alá hozzák azt a régóta tervezett megállapodást Szerbiával és Aleksandar Vučić szerb elnökkel, amelyikkel minél könnyebben hozzáférhetnek a „zöldautók” gyártásához szükséges „fehér aranyhoz”. A megállapodástól Brüsszel és Berlin is azt várja, hogy csökken Európa lítiumfüggősége Kínától, amely az akkumulátor-értéklánc szinte minden szintjén erős pozíciókkal bír, itt zajlik a fontosabb nyersanyagok feldolgozásának a nagy része. Mivel Szerbia jelentős lítiumtartalékkal rendelkezik, most megnőtt az esély az elektromos járművek ellátási láncának erősebb fejlesztésére.
A belgrádi csúcstalálkozón részt vett továbbá Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezetője; Carlos Tavares, az amszterdami székhelyű járműipari konszern, a Stellantis vezérigazgatója, továbbá a Rio Tinto brit–ausztrál bányászati cég képviselője is. „Ez egy fontos európai projekt, és hozzájárul ahhoz, hogy Európa nyersanyagellátása szuverén és független maradjon a változó világban” – mondta Scholz újságíróknak a szerb fővárosban.
A projektet az autóipar képviselői szívesen fogadják, de vannak, akik azért nézik rossz szemmel, mert a lítiummal gyártott elektromos autók kizárólag az uniós polgárok javát szolgálják, és így az EU-tagjelölt Szerbia súlyos környezetszennyezési problémákkal marad anélkül, hogy a szerződés előnyeit élvezné. A lítiumbiznisz gazdaságilag minden bizonnyal sok jót hozhat Szerbiának, ám a környezeti hatással kapcsolatban még sok a bizonytalanság. Nem tisztázott például, milyen technológiával nyerné ki a Rio Tinto a lítiumot. Az angol–ausztrál Rio Tinto vállalat Szerbia nyugati határán, Loznica térségében már jó tizenöt éve végez kutatásokat, és egyre közelebb van a bánya megnyitásához, ami Aleksandar Vučić kormányának támogatását is élvezi.
2021-ben a bányanyitás ellen országos tüntetéshullám bontakozott ki, a demonstrálók több alkalommal is megbénították a főútvonalokon a közlekedést. A tiltakozások hatására 2022 januárjában sikerült elérni a Jadar-projekt ideiglenes befagyasztását, ugyanis visszavonták az ausztrál–brit cég engedélyét. A kormányzattól egyáltalán nem független belgrádi alkotmánybíróság nemrégiben azonban alkotmányellenesnek minősítette a belgrádi kormány két évvel ezelőtti döntését, amelyet most már EU-s szinten is támogatnak.
Activists in Serbia blocked a highway in the capital, Belgrade, on Jan. 15 in the latest protest against London-based Rio Tinto's plans to develop a $2.4 billion lithium mine. Activists say the projects will cause pollution. A cabinet decision on how to proceed is expected soon. pic.twitter.com/hhWnNXhrUU
— Radio Free Europe/Radio Liberty (@RFERL) January 15, 2022
Viktor Berishaj, a német EuroNatur alapítvány vezető politikai tisztviselője hangsúlyozta: az uniós szabályozás előírja, hogy a harmadik országokban végzett bányászati tevékenységeket alapos ellenőrzéseknek kell alávetni a környezeti hatások minimalizálása érdekében. Ennek ellenére „Szerbiában jelenleg hiányzik a szükséges törvényi és szabályozási keret ahhoz, hogy megfeleljen ezeknek a szigorú követelményeknek”.
Vučić azt nyilatkozta a Handelsblattnak, hogy Szerbia évi 58.000 tonnányi lítiumtermelésre számít, ami körülbelül 1,1 millió elektromos járműhöz, vagyis az európai piac 17 százalékához elegendő. Siniša Mali pénzügyminiszter júniusban már évi 10-12 milliárd eurós üzletről beszélt, és ezzel Szerbia fedezhetné Európa lítiumszükségletének 90 százalékát. Kínán kívül még Chilében történik az egyik legnagyobb lítiumkitermelés a világon, ahol a lítium-karbonátot gigantikus medencékben, párologtatási-ülepítési technológiával nyerik ki, ami az egész tájat hófehér sivataggá változtatja.
Scholz kancellár hangsúlyozta a környezetvédelmi előírások betartásának fontosságát, biztosítva, hogy Németország szorosan figyelemmel fogja kísérni a még meg sem épített bánya fejlődését. Sőt, a német politikus azt is megígérte, hogy minden lépésnél biztosítják az ökológiailag elfogadható megoldásokat és a német bányamérnökök tudását. Hozzátette: a várhatóan 6 milliárd eurós új beruházást hozó projekt kulcsszerepet játszik Szerbia integrációjában az európai és a globális piacokon.
Forrás: mining.com; reuters.com; politico.com; nepszava.hu
