Kecskeméten 1998 óta – eltekintve a 2006-os polgármester-választástól – a 2024-es európai parlamenti választásig egyetlen jelölt és párt sem tudta megközelíteni a Fidesz helyi támogatottságát. Az időben utolsó júniusi voksolás volt az első, amikor alig néhány száz szavazat különbség választotta el helyben a Fidesz–KDNP-t új ellenzéki kihívójától, a Tisza Párttól, amely országosan 1,3 millió szavazójával jelenleg az egyetlen ellentörzs a Fidesszel szemben. Vajon a helyi ellenzék szedte össze magát, vagy a közhiedelemmel ellentétben nem is annyira stabil a Fidesz-szavazótábor Kecskeméten, hanem folyamatosan átalakulóban van, mint az más nagyobb városokban is látszik?
Nem csak a választási szakértők számára közölt érdekes írást augusztusban a Political Capital Így változik a Fidesz szavazótábora címmel. Az elemzésben még a kecskeméti választók is találhatnak meglepő információkat a helyi politikai viszonyokról. A kegyelmi ügy nem kis sebet ütött a kormánypártokon, azóta is az foglalkoztatja a politika iránt érdeklődőket ugyanis, hogyan változik Orbán Viktor pártja, és lesz-e vele csaknem megegyező támogatottságú ellenzéki kihívója a 2026-os országgyűlési választáson.
Bács-Kiskun továbbra is erős fideszes bástya – hulló téglákkal
A 2024-es EP-választáson a 2019-eshez képest Bács-Kiskun vármegyében a kormánypártok visszaesése 10 százalék: a magas 58 százalékról csökkent 48 százalékra. Kecskeméten ennél szembetűnőbb a Fidesz–KDNP szavazatarányának csökkenése: 50,8 százalékról esett 38,9 százalékra. A szavazatszámot tekintve nem történt érdemi változás: 2019-ben és 2024-ben is szinte pontosan ugyanannyian voksoltak a Fidesz pártlistájára, 18 374-en és 18 908-an, ami stabil szavazótábort mutat, de nem emelkedőt. Országosan 7,5 százalékpontos relatív szavazatvesztést könyvelt el a hatalompárt, azonban nem Budapesten esett vissza legnagyobb mértékben, hanem a megyei jogú és a 20 ezres lélekszám fölötti városokban.
Az elmúlt fél év politikai eseményei miatt mégis a 2022-es és a 2024-es adatok összevetése világít rá arra, hogy hol érdemes keresni azt a legkevesebb 800 ezer főt, akik 2022-ben még a Fideszre szavaztak, 2024-ben már nem. Fontos megjegyezni, hogy nem azonos választástípusról van szó, és a részvétel sem volt egyforma 2022-ben és 2024-ben, viszont a fideszes szavazatcsökkenés nem magyarázható kizárólag a részvétel változásával. 2022-höz viszonyítva a részvétel 16 százalékkal, míg a Fidesz szavazóinak száma 29 százalékkal esett vissza – 2,8 millióról 1,9 millióra.
Az Orbán-párt a 3177 település közül 465-ben több szavazatot gyűjtött 2024-ben ugyan, mint 2022-ben, de ez összesen 9 ezer fős többletet jelent, ami nagyon alacsony érték ahhoz mérten, amennyit vesztett. 1814 olyan település van, ahol összesen 801.912 szavazatveszteséget írt le. Közöttük is akad 8 település, ahol a Fidesz a 2022-es szavazóinak legalább a felét elveszítette 2024-re; Bács-Kiskun vármegyei egy sincs köztük.
A 40–50 százalék közötti sávban már 105 település szerepel, közülük 32 város és nagyközség, ahol a kormánypártok önmagukhoz viszonyítva jelentősen visszaestek. Utóbbiak között szerepel Bács-Kiskun vármegyéből Bugac, Helvécia, Kerekegyháza. Elsőre nem tűnnek kiugrónak, jellemzően néhány száz, gyakran néhány ezer szavazatot jelentenek csupán, de a nagyvárosok mellett ezek a települések azok, amelyek vészjelzéseket küldenek a kormányoldalnak – mutat rá a Political Capital.
Mindez hatással lesz arra, hogy a Fidesz kit indít majd jelöltként Bács-Kiskunban. Nem a képviselői parlamenti munka számít elsősorban ugyanis, hanem a terepen végzett pártpolitikai aktivitás – osztotta meg velünk a kiválasztás módját egy kecskeméti fideszes politikus.
2022-höz képest 2024-ben több mint 10 ezerrel kevesebben szavaztak a Fideszre Kecskeméten
A Fidesz a legnagyobb városokban és a fővárosi kerületekben szedte össze a legtöbb veszteséget, de a sorrend itt is tartogat meglepetést. A kormányoldal a 2022-es országgyűlési választáshoz képest hét megyeszékhelyen – Debrecen, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét, Győr, Pécs – több mint 10 ezerrel kevesebb szavazatot szerzett a 2024-es EP-választáson. Debrecen még ebből a mezőnyből is kilóg: a Fidesz két év alatt több mint 22 ezer szavazót vesztett a cívisvárosban, miközben a második helyezett – ellenzéki vezetésű – Szegednél ez az érték kevesebb mint 14 ezer. Ebben bizonyára szerepe van az akkumulátorgyár körüli társadalmi elégedetlenségnek. Más megyeszékhelyeken szintén jelentős a lemorzsolódás, például Székesfehérváron 9 ezerrel, Szolnokon 6 ezerrel, Kaposváron 5 ezerrel kevesebben voksoltak Orbán Viktor pártjára.
Míg 2022-ben a Fidesz Kecskeméten 30.161 voksot kapott, 2024-ben már csak 18.374-et. A helyi kormányerő szempontjából ennek a választásnak mégsem ez a csökkenés a jelentősége, hanem először fordult elő az, hogy a Fidesz és egy ellenzéki párt fej fej mellett áll – 38,9 és 37,7 százalékon. Noha helyben nem az „óellenzéki” pártok erősödtek meg hirtelen, hanem egyelőre egy arc és program nélküli párt jelent meg új kihívóként, jelezve a városban a tömeges választói igény változását.
A nem megyei jogú városokban is érzékeny – több mit 30 százaléknyi – szavazatszám szerinti visszaeséseket könyvelt el a Fidesz. Dunakeszi az éllovas, ahol a kormánypárt több mint 4200 szavazót veszített két év alatt, míg Bács-Kiskun vármegyében Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas áll az élen.
A Political Capital elemzője a kormánypártok 2022-es erősödésének fő okai közé sorolja, hogy a jelentős választási osztogatást és az ukrajnai orosz agressziót meglovagolva a Fidesz rengeteg új szavazót volt képes megszólítani. Az ellenzéket sikeresen járatta le ugyanakkor, amihez sikertelen összefogásukkal az ellenzék szereplői is vaskosan hozzájárultak. Ám 2024-ben a részvétel nem elsősorban a Fidesznek köszönhetően emelkedett, hanem egy új ellenzéki szereplőnek, miután a kegyelmi ügyet követően szinte a semmiből kinőtt a Tisza Párt.
Választásról választásra
Az elmúlt hat év alatt hat választás volt Kecskeméten: két országgyűlési, két európai parlamenti és két önkormányzati. A Fidesz listájára leadott szavazatok arányának változása a következőképpen alakult a négy parlamenti voksoláson: 2018-ban 47,5 százalék, 2019-ben 50,8 százalék, 2022-ben 49 százalék, 2024-ben 38,9 százalék – minden esetben jelentős különbséggel a kormánypártok javára.
Az önkormányzati választásokat is megnyerte ugyan a Fidesz, de az öt évvel ezelőtti voksoláson – nagy meglepésre – a 14 egyéni választókerületből hatban győzött az akkor ötpárti (MSZP, LMP, DK, Momentum, Jobbik) Szövetség a Hírös Városért Egyesület. Győzedelmeskedtek a kormánypártok 2024-ben is, de az ellenzék, amely a választás évében esett szét (a Momentum és a Jobbik már nem is indult önállóan), így is három egyéni körzetben tudott nyerni. Ez arra is rámutat, hogy az ellenzéknek lett volna keresnivalója, ha előrelátóbban alakítja a politikai együttműködését.
Mindez már a múlté, mert a hazai politikában csak pár hónapja jelen lévő Magyar Péter alaposan átrajzolta a helyi erőviszonyokat is. A Tisza Párt nem indított önkormányzati jelölteket, és egyetlen Bács-Kiskun vármegyei településen sem állított listát, a párthoz arcokat sem lehet kötni, és az elérhető nyilvános adatok alapján helyi alapszervezete sincs Kecskeméten, mégis több mint 18 ezer kecskeméti gondolta úgy, hogy a régi ellenzéki pártokkal és a Fidesszel szemben valami újra voksol az EP-választáson.
Már 2026-ra tekintenek előre Kecskeméten
A Tisza Párt egészen eddig a Nemzeti Együttműködési Rendszeréből (NER) kicsekkolt Magyar Péter egyszemélyes show-ja volt. A 2026-os országgyűlési választásra készülve a tiszásoknak mind a 106 egyéni választókerületben ismert és hiteles arcokat kell állítaniuk – Kecskeméten a két körzet miatt kettőt is. Ez egyébként sem könnyű feladat, főleg annak ismeretében nem az, hogy 2010-től a fideszes állampárti viszonyok között igencsak korlátozott azok száma, akik politikával akarnak foglalkozni vagy jelöltként terveznek indulni, illetve akik korábban nem kötődtek valamilyen formában a Fideszhez vagy valamelyik ellenzéki párthoz.
Magyar Péter eddig sem a jobb-, sem a baloldalra nem pozicionálta magát, ideológiája még akkor sem világos, ha nemzeti jelleget kölcsönző rítusa és retorikája van – éppen azért, hogy a még csak formálódó tiszás ellentörzset a Fidesszel és a DK-val szemben határozhassa meg („se Orbán, se Gyurcsány”). Nem kerülhető meg azonban a kérdés, mennyire nyithatják ki a Tisza Pártot. Lehet-e párttag például, aki korábban a Fidesz vagy a DK, de akár az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Momentum aktivistája, tagja vagy netán önkormányzati képviselője volt, esetleg jelenleg is az?
Annál is inkább sürgős ezt tisztáznia a pártnak, mert sok ellenzéki szervezetnek beletört már a bicskája nemcsak az országos, hanem a helyi pártszervezet létrehozásába is. Eközben kezdenek megalakulni az úgynevezett Tisza Szigetek, amelyek a szimpatizánsok laza, önszerveződő csoportosulásai online és élő találkozókkal. Ehhez hasonló politikai pikniket Kecskeméten július végén tartottak, ahol a hallgatóságban feltűnt Király József szocialista politikus, polgármesterjelölt.
Az elmúlt 14 évnyi sikertelen ellenzéki politizálás után mindenki – a Fidesz–KDNP is – azt várja a következő hónapokban a Tisza Párttól, kiket fog megnevezni jelöltként Kecskeméten a Bács-Kiskun vármegyei 1-es és 2-es egyéni választókerületben. Magyar a nyár elején bejelentette, ősszel újabb országjárásra indul, ami nemcsak a belső építkezést segítheti, de jó alkalom a lehetséges egyéni jelöltek felkutatására is.
Egyelőre még talány, senki sem látja, mekkorára képes növekedni az új ellenzéki politikai tábor Magyar Péter vezetésével, és valóban leszálló ágban van-e az Orbán-párt. Ha a Tisza elkerüli a végzetes botrányokat, és Magyar Péter sem követ el az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyen történt balhéjához hasonló kihágásokat, akkor a 2024-es júniusi választások tükrében megvan az esélye a Magyar Péter-féle erőnek, hogy 2026-ra a Fidesz 1 : 1-es kihívójává erősödjön.
