Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn nyújtotta be a parlamentnek Magyarország jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatát.
A tervezet szerint a magyar gazdaság, a fizetések és a fogyasztás is érdemben bővülni fog jövőre, ezzel együtt pedig az állam adóbevételei is nőnek, így javul majd az egyensúly, és több pénzt tudnak különböző csatornákon visszaosztani.
Bár egyes adókat kivezetnek, de összességében nőni fog az összeg, amit az emberektől beszed a kormány. A Költségvetési Tanács több kockázatot is azonosított a dokumentummal kapcsolatban, és már idén is bejött minden, amire felhívták a figyelmet.
Rendszerint tavasszal nyújtják be és fogadják el a következő évi költségvetést, idén azonban ezt őszre halasztották azzal az indokkal, hogy megvárják az amerikai elnökválasztás eredményét. Ez a kormány szerint azért fontos, mert az eredménytől függ az orosz–ukrán háború lezárása, és ez határozza meg a magyar költségvetés lehetőségeit is. Viszont a megírással nem várták meg az elnökválasztás eredményét, tehát akkor is ez a javaslat került volna a parlament elé, ha Kamala Harris nyerte volna a választást.
„A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra! A most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és békével számol!” – ennyi szól a költségvetésben arról, ami az amerikai szempontot illeti.
Azt várhatnánk, hogy jelentősen eltérő költségvetést raktak össze a fentiek szerint, azonban a 2025-ös költségvetés alig tér el a 2024-eshez képest, amelyből végül a fő számok közül semmi nem teljesült, és amelyben a bevételek és a kiadások rendkívüli módon távolodtak el egymástól.
A 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és a lakossági fogyasztás 3,9 százalékos növekedésével számol. A növekedés és az infláció miatt arra számítanak, hogy az állami bevételek jelentősebb adóemelések nélkül is bővülni fognak:
- a fogyasztási adókból származó bevételek 7,5 százalékkal;
- a gazdálkodó szervezetek befizetései 8,9 százalékkal;
- a lakossági befizetések 7,9 százalékkal a szochóból és egyéb járulékokból származó bevételek pedig 9,3 százalékkal.
Megmarad néhány különadó, néhány adófajta inflációkövető lesz, megemelik a tranzakciós illetéket, ezek pedig mind a lakosságra lesznek terhelve. A Portfolio összesítése szerint az összes adónemet egybevéve közel 1500 milliárd forinttal magasabb bevételt várnak 2025-ben, mint ami 2024-ben bejött, és ennek egy része adómódosításokra vezethető vissza.
A kormány összesen 38 739 milliárd forint bevétellel tervez, ami jóval több, mint amennyi bevételt idén sikerült összeszedni. Ezzel szemben 42 862 milliárd forintnyi kiadás áll, ami szintén magasabb az idei értéknél, a 4122 milliárdos hiánytervezet pedig ugyan alacsonyabb, mint amennyi mínuszt az előző években Varga Mihály összehozott, de magasabb, mint amennyivel például az idei költségvetést tervezték.
A jövő évi költségvetés jelentős hiánycélt tűzött ki, a 3,4 százalékos gazdasági növekedés mellett arra számítanak, hogy az államadósság 73,2 százalékról csak 72,6 százalékra csökken. Ha valamiért megint elcsúszik a költségvetés, akkor borítékolható, hogy újra nőni fog a GDP-arányos államadósság.
A legnagyobb költségvetése az oktatási-, egészségügyi- és szociális minisztériumként is funkcionáló Belügyminisztériumnak lesz, majdnem 5000 milliárd forintból gazdálkodhat. Megszűnik a Rezsivédelmi Alap, valamint az orosz–ukrán háborúra hivatkozva létrehozott Honvédelmi Alap. Rezsivédelemre a kormány az idei 917 milliárd forint helyett jövőre 880 milliárd forintot tervez.
A jövő évi költségvetést is úgy rakták össze, hogy a GDP több mint két százalékát fordítjuk a hadseregre, ami a NATO egy olyan elvárása, amelyet korábban több európai ország nem tartott be, és Donald Trump volt és következő amerikai elnök gyakran kritizálta érte őket.
A jövő évi költségvetés egyik nagy nyertese az oktatás lesz: a Klebelsberg Központ 819 milliárdot kap személyi juttatásokra. Az egyéb kiadásaikra is több forrás jut: az idei 150 milliárd forint helyett jövőre 187 milliárd forint. Feltehetőleg ezek a kiadásnövelések fedezik majd a pedagógusok három év alatt megvalósuló béremelésének következő, januártól érkező lépcsőjét.
A kormány nemrég egy 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet jelentett be, ebben olyan intézkedések vannak, amelyekkel jövőre a gazdaság növekedését segítenék elő. A jövő évi költségvetésben már szerepelnek az erről szóló tételek, vállalkozásfejlesztésre például összesen 409 milliárd forintot szánnak, míg a munkáshitelre mindössze 10,5 milliárd forintot. Lakástámogatásra a kormány idén 34,5 milliárd forintot tervezett költeni, jövőre azonban majdnem kétszer ennyi pénzzel, 65,15 milliárd forinttal számolnak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jövőre 6,24 milliárd forintból gazdálkodhat.
Állami beruházások többek között:
- a Szeged–Röszke, valamint a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonalak felújítása,
- az M44-es gyorsforgalmi út bekötése az M5-ös autópályához,
- a Samsung gödi, illetve az SK iváncsai akkumulátorgyárához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések,
- diósgyőri vár felújítása,
- székesfehérvári kórház,
- a Vöröskereszt Egylet épületének újjáépítése a budai várban,
- a Debrecen és Nyíregyháza közötti vasútvonal fejlesztése és közút négysávosítása,
- a Pázmány és az Óbudai Egyetem kampuszának kialakítása,
- Debrecen, a Hajdúhátság és Észak-Nyírség víziközmű-, illetve vízgazdálkodásának fejlesztése.
A Költségvetési Tanács feladata a költségvetés előzetes és utólagos véleményezése, tagjai például Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök is. A 2025-ös költségvetésről kiadott dokumentumban visszautaltak arra, hogy egy évvel ezelőtt az idei költségvetéssel kapcsolatban több kockázatra is felhívták a figyelmet, az előrevetített veszélyek nagy része pedig valóra is vált.
A KT akkor arra figyelmeztetett, hogy az orosz–ukrán háború, a szankciók, az energiabiztonság és az EU-s források folyósításának felfüggesztése negatívan érintheti a magyar gazdaságot, ami miatt a kormány által vártnál kisebb gazdasági növekedés valósulhat majd meg.
A tavalyihoz hasonlóan véleményezte a 2025-ös tervezetet is a Költségvetési Tanács: „a törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetéseik, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését”, ugyanakkor felhívják a kormány figyelmét a célok elérését érintő kockázatokra:
- A kormány a tavalyihoz hasonlóan elég optimista a jövő évi gazdasági növekedéssel kapcsolatban,
- az orosz–ukrán háború és az amiatt meghozott szankciók jövőre negatívan érinthetik a magyar gazdaságot,
- energiabiztonsági problémák,
- az EU-s pénzek folyósításának akadozása,
- a közel-keleti konfliktus eszkalációjának lehetősége,
- valamint a kereskedelmi háborúk kitörésének lehetősége.
A KT azt is megjegyzi, hogy az EU-s szabályok és magyar törvények szerint a költségvetés hiánya elvileg nem lehet a GDP 3 százalékánál több. Vargáék jövőre mégis 3,7 százalékos hiánnyal számolnak, amihez a parlamentnek azelőtt meg kell szavaznia az érvényes szabályok módosítását, hogy a költségvetési törvény hatályba lépne, vagyis még idén.
A Költségvetési Tanács szerint a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos egyik legnagyobb kockázat, hogy a magyar állam különböző okokból nem juthat annyi bevételhez, mint amennyivel tervez. Szerintük ugyanis „az uniós források elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll”, az ezekből származó bevételek elmaradása pedig változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.
Összességében az látszik, hogy a kormány a jövő évi költségvetés összeállításakor próbálta összeegyeztetni a növekedési várakozásait, a 2026-os választás elé tervezett állami kiköltekezést és a most éppen kiábrándító gazdasági realitást.
Az előző évekhez hasonlóan a költségvetést várhatóan jövőre is mindig a pillanatnyi helyzethez igazodva módosítgatják majd, a benne szereplő számokat így nem feltétlenül érdemes nagyon komolyan venni. Az viszont biztos, hogy az itt szereplő számok és eredmények megvalósulása – hasonlóan a kormány bérnövekedési terveihez – a gazdaság teljesítményén múlik majd, ami befolyásolhatja a 2026-os választások eredményeit is.
via Telex
