Egy házaspár fát ültet nemrég elhunyt kisfiuk emlékére, egy idős úr „csak úgy” szatyornyi étellel és itallal kedveskedik az önkénteseknek, három egyetemista srác Budapestről utazik Kecskemétre, hogy ásót ragadjon, nagymama mesél a virágoknak éneklő kisunokájáról, ismeretlenek a legnagyobb természetességgel kezdenek el egymással beszélgetni – szívszorító és szívmelengető pillanatokból sem volt hiány szombat délelőtt, amikor a Zöldítő Civil Társaság kezdeményezésére pár óra leforgása alatt megszületett Kecskeméten, az Aradi vértanúk terén az Ötszögletű Minierdő. Miyawaki japán botanikus nyomdokain haladva 100 fából és 20 cserjéből álló sűrű növényközösséget telepítettek, a remények szerint ez nyáron hűsítő sziget lehet a panelrengetegben. A kezdeményezés nem igényelt egyetlen forint közpénzt sem, közösségi finanszírozásból, cégek és magánszemélyek felajánlásai révén valósították meg, nagykövetek szerepvállalásával, miközben a Zöldítő tagjai szabadidejükben végezték a szervezést, előkészítést, koordinálást.
Maga a „fő műsorszám”, az ültetés körülbelül 40 perc alatt lezajlott: az elmúlt hetekben olyan kedvező visszhangja volt az Ötszögletű Minierdőnek (mi is írtunk róla) és olyan sokan érdeklődtek iránta, hogy a sok önkéntes villámgyorsan végzett a fák és cserjék földbe helyezésével a 32 négyzetméteres területen (alakja miatt kapta a nevét, megidézve Lázár Ervin kedves meséjét, A Négyszögletű Kerek Erdőt).
„Ennyi embert még nem láttam ültetésen” – álmélkodott el több ízben is Bojár Iván András, a 10 millió Fa elindítója és vezetője, pedig ők azért már résztvettek jónéhány Miyawaki-módszer szerint tervezett városi kiserdő megvalósításában (a kecskeméti eseményre egyébként 97-en regisztráltak, tehát tényleg majdnem minden facsemetére jutott egy önkéntes).
Maga az előkészítő munka azonban intenzíven zajlott az elmúlt hetekben, a szervezés és az önkormányzattal való egyeztetés, engedélyeztetés mellett beleértve a kutatóárkok ásását és a talaj-előkészítést is – utóbbi keretében 60-80 centiméter mélyen kicserélték a talajt termőföld, komposzt és szalma keverékére.
A helyszín kiválasztása Győri András, Kecskemét főkertésze segítségével és iránymutatásával történt. A szakember több területet javasolt, a Zöldítő választása azért esett a Széchenyivárosra és az Aradi vértanúk terére, mert a panelházas városrészt a rengeteg aszfalt és a beton jellemzi, ők pedig ezt az egyhangúságot oldanák zöld szigetekkel.
A későbbiekben azt tervezik, hogy olyan, jelenleg burkolt területen ültessenek Miyawaki-erdőt, ahol a kőnek igazából nincs semmilyen funkciója. Ilyenek azok a játszóterek, amelyeket régen leaszfaltoztak, de a mászókákat, hintákat már elbontották.
A Zöldítő Civil Társaságnak kezdettől azt volt a terve, hogy az Ötszögletű Minierdő közösségi összefogás, közösségi finanszírozás eredményeként szülessen meg. Bíztak követőik, a céljaikkal szimpatizálók, a fákat szerető kecskeméti lakók, valamint a helyi cégek, vállalkozások anyagi hozzájárulásában – és nem hiába. A Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra 1 millió forintot ajánlott fel, a Jane Goodall Intézet Magyarország intézet, kisebb-nagyobb cégek és magánszemélyek pedig további 1,5 millió forintot.
A közösségi médiában húsz önkéntes nagykövet vitte hírét az Ötszögletű Minierdőnek, hogy sikeres legyen a kampány – nemcsak kecskemétiek vállalták ezt, hanem Ceglédről és Budapestről is jelentkeztek. Csapó Virág, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színművésze is a nagykövetek csapatát erősítette. „Nélkülük nem tudtuk volna megvalósítani a projektet” – mondta el V. Dósa Eszter, a Zöldítő egyik tagja és a minierdő „motorja”.
A baráti társaságról nem árt tudni, hogy a tagok önkéntesként, szabadidejükben tesznek a fásítás ügyéért hétköznap munkaidő után, délután vagy este, még hétvégén is, természetesen mindenféle fizetés nélkül. Egyelőre tizenöten vannak, de nagyon szívesen fogadják a céljaikkal, elképzeléseikkel egyetértő jelentkezőket.
Az érdeklődést elnézve pedig könnyen lehet, hogy lesznek további csatlakozók a csapathoz. A hideg és a szél ellenére érkeztek kisgyermekes szülők, egyetemisták és nyugdíjasok is az ültetésre, sokukat a zöldítősök nem is sem ismerték személyesen – mint kiderült, az interneten, a sajtóban olvastak a minierdőről, és úgy döntöttek, szeretnének ebben a nemes ügyben részt venni.
Az ültetéssel még nem zárult le az esemény. Azok nevét, akik egy-egy facsemete árával támogatták a minierdőt, színes szalagra írták fel (nem kevesen, 55-en voltak), majd a szalagokat a facsemetékre kötözték, végül pedig egy dróthálós kerítést is építettek.
Kifejezetten a Miyawaki-módszer szerint ültetett városi kiserdőből eddig 17 született Magyarországon, a legtöbb a 2019-ben indult kezdeményezés, a 10 millió Fa közreműködésével, cégek és magánszemélyek felajánlásaiból. A 10 millió Fa Alapítvány tehát már sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, és így tudtak segíteni tanácsokkal a Zöldítő Civil Társaságnak is.
Hogy mire kell a pénz? A költségek legnagyobb részét a talaj-előkészítés tette ki, másik meghatározó hányadát a minierdő három éves fenntartása, a mulcsolás, a gyomlálás, a tavasztól őszig tartó öntözés jelenti. Ezeken kívül a tervezés, a facsemeték vásárlása, a kerítés elkészítése is kiadással járt.
Mivel a Zöldítőnek nincs bankszámlája, a hozzájárulások összege nem is a civil társasághoz, hanem a 10 millió Fa Alapítványhoz került, ők szerződtek/szerződnek le a vállalkozókkal. A tervezett 3 millió forint nem gyűlt össze teljesen, de ettől még nem esett kútba a projekt, a költségvetésben jelentkező hiányt önkéntes munkával fogják pótolni.
A széchenyivárosi Ötszögletű Minierdő egy próba volt, ami igen jól sikerült – a Zöldítő tagjai így joggal remélik, hogy évente legalább egy-egy hasonló Miyawaki-erdőt el tudnak majd ültetni.
„Júliusban, amikor megszületett az Ötszögletű Minierdő gondolata, még nem sejtettük, hogy ilyen pozitív lesz a fogadtatás mind a lakosság, mind pedig a cégek részéről. Visszatekintve minden nagyon olajozottan mert. Szépen sorban jöttek az együttműködő partnerek és a lakossági hozzájárulások, ki háttérmunkával, ki kétkezi munkával segített, vagy akár egy Facebook-megosztással. Nagyon izgalmas várakozás előzte meg a mai napot! Szerencsére rengetegen tudtak kapcsolódni ehhez a nagyszerű kezdeményezéshez, a Zöldítő csapata ügyesen koordinálta a feladatokat a 10 millió Fával közösen” – összegzett a KecsUP-nak V. Dósa Eszter, hozzátéve, készülnek a márciusi ültetési szezonra, de előbb megünneplik az első kecskeméti Miyawaki-erdő megszületését.
Bojár Iván András elmondta: bízik abban, hogy ez a kezdete a további együttműködésnek, egyúttal mindenkit invitált, hogy vegyen majd részt a 10 millió Fa által 2025. március 1-jére meghirdetett Nemzeti Faültetés Napjának eseményein is.
„Jó érzés, hogy kisfiunk fáját sok másik veszi körül”
A délelőtt szívszorító pillanatokat is tartogatott. Csóka Tímea és Lajos József fél éve elvesztett kisfiuk, Liorka emlékére ültetett fát.
„Liorka nagyon beteg volt. Fejlődési rendellenességgel született, amely agyi területeket érintett. Nem látott, és csak szondával lehetett táplálni. Mindent megtettünk érte, hogy jobban legyen, ahogy az orvosok is. Rengeteg kórházba elvittük, Budapestre és Szegedre is, utolsó hónapjait a kecskeméti kórházban, az intenzív osztályon töltötte. Négy év adatott meg neki…” – mondta fájdalommal a hangjában az édesanya.
Tímea és József már régóta gondoltak arra, hogy elültetnek egy fát elhunyt gyermekük emlékére. Amikor olvastak az Ötszögletű Minierdőről, úgy érezték, itt jó helyen lenne, így felvették a kapcsolatot a Zöldítővel, és elmondták vágyukat.
„Nagyon kedvesek voltak, így lett Liorkának egy kis csemetéje. Jó érzés, hogy kisfiunk fáját sok másik veszi körül. Ráadásul a sors keze, hogy pont a nagymamája tömbháza mellett van ez a kiserdő, a mama rá is lát.”
A virágoknak éneklő kisunoka és nagymamája
„Nagyon szeretem a növényeket, a fákat, virágokat, a madarakat, igazából az egész élővilágot, és fontosnak tartom, hogy vigyázzunk rá, és ha tudunk, akkor ültessünk fát. Ha az ember a természetben jár, gyönyörködik benne, akkor már boldog lesz. Van egy ötéves kis unokám, Hanna, pont ezen a héten ünnepeltük a születésnapját, és ajándékoztam neki egy kis fát, meg egyet a saját nevemben is ültettem” – mondta el Tóth Gabriella, aki egy nagykövetséget vállaló kedves ismerőse révén szerzett tudomást a minierdőről. Mint elárulta, kisunokája is hasonló környezetvédő szellemben nevelkedik.
„Az erkélyen vannak kis növényei, azokat ülteti, gondozgatja, locsolgatja. Énekel a virágoknak, meg is simogatja őket. Tudja, hogy a növények érzik a gondoskodást, a szeretetet” – mondta a nagymama.
Ezt a városi erdőtípust Akira Miyawaki japán botanikus (1928–2021) fejlesztette ki a távol-keleti szigetországban történt megfigyelései alapján. Lényege, hogy ugyanazon elvek alapján kis területen, akár 30-50 négyzetméteren fák (és cserjék) sűrű elültetésével biodiverz társulásokat hoznak létre, amelyek tisztítják a városok levegőjét, árnyékot biztosítanak, párásítanak, ezáltal hűtve a környezetüket. Továbbá rovaroknak, énekes madaraknak és kisemlősöknek nyújtanak otthont, menedéket. Mindezt akár lakótelepen, a betonrengetegben is.
Fontos a fenntarthatóság és a közösségi élet – vélik az egyetemisták
Vezér Milán és két barátja harmadéves a Budapesti Gazdasági Egyetemen, gazdálkodás-menedzsment szakon tanulnak. Ősszel tárgyfelvételkor felkeltette a figyelmüket egy fenntarthatósággal kapcsolatos tárgy és jelentkeztek is rá.
„Szerintünk a fenntarthatóság nagyon fontos eleme az életünknek. Nyugat-Európában talán nagyobb trendje van, de úgy gondolom, hogy ez követendő példa a kelet-európaiaknak és nekünk, magyaroknak is. Úgy gondolom, hogy több figyelmet kellene rá fordítani, mert hatalmas progressziót jelenthet egy jobb élet felé. De nem is csak erről van szó. A fenntarthatósággal kapcsolatos dolgok össze is hozzák a közösséget, amire szintén szükség van, mert a közösségi lét is elhanyagolt manapság” – foglalta össze Milán, milyen szempontok vezették, amikor jelentkezett az egyetemi kurzusra, majd tanára ajánlása alapján a kecskeméti faültetésre. Több helyszín és program közül választhattak volna, mivel azonban egyik barátja kecskeméti, így nem is volt kérdés, hogy a hírös városba jönnek és itt ragadnak ásót.
A menedzsment szakos hallgató úgy látja, a fenntarthatóság ma már a multinacionális vállalatoknál is nagy hangsúlyt kap, külön egységek, osztályok foglalkoznak vele. Ezt rendkívül jó iránynak tartja, el tudja képzelni, hogy karrierje során ő is ezen a vonalon dolgozzon.
Ezek a növények alkotják az Ötszögletű Minierdőt: fehér fűz, kislevelű hárs, mezei szil, lándzsáslevelű éger, magyar kőris, tövistelen lepényfa, bugás csörgőfa, fehér eperfa, húsos som, barátcserje, mézalmácska.
Az ültetés ideje alatt a Kezes-Lábas Játszóház mérnöki csapatának különleges öko eszközeivel is ismerkedhettek a résztvevők. Roncstelepről megmentett kerékpárokról van szó, volt köztük olyan, amelyet tekerve egy vasútmodell kismozdonyát lehetett mozgásba hozni. A Katona József Könyvtár szintén erre a délelőttre időzítette az Európai hulladékcsökkentési hét alkalmából rendezett online kvízjáték nyereményjátékának átadóját.
