A középdöntőig jutott az RTL gasztrorealityjében, A Konyhafőnökben a kecskeméti Koroknai József. Az amatőr szakácsnak hatalmas élményt jelentett a műsor, és úgy érzi, sokat tanult belőle. A beszerzőként dolgozó családapa még gyerek volt, amikor nagymamája mellett kezdett el ismerkedni a főzéssel, ami az évek alatt szenvedélyévé vált. A kiesés nem keserítette el, vannak tervei a vendéglátás terén, és azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egyszer majd újra megpróbálkozik a főzőshow-val.
Józsi – ahogy szinte mindenki szólítja – nem hivatásos szakács, beszerzési területen dolgozik immár 25 éve, különböző munkahelyein foglalkozott például irodabútorokkal, gépjárművekkel, késztermékekkel, de szerzett tapasztalatokat a vegyiparban, a logisztikában és a gyógyszeriparban is. Rengeteg országban járt, beszél angolul, németül, franciául, feleségével és két lányával Kecskemét-Katonatelepen él – itt beszélgettünk vele.
„A főzéssel nagymamámnál kezdtem el ismerkedni. Ő minimális alapanyagokból tudott egészen fantasztikus ételeket készíteni, beletette a szívét-lelkét. Nagyon szerette az édességeket, mindig azzal várt minket, a csörögefánk volt a kedvence” – idézi fel Józsi, hogyan is tette meg az első lépéseket a konyhában.
Amikor elköltözött otthonról, még jobban elmélyedt a szakácsművészetben, két teljesen érthető ok miatt. Egyrészt hogy minél finomabb ételeket tudjon enni, másrészt…
„…hogy levegyem a lányokat a lábukról. Megtanultam készíteni grilleket, egytál ételeket, tepsis finomságokat. Ennek már jó harminc éve. Amikor a feleségemmel megismerkedtünk, rögtön megkérdeztem tőle, hogy meghívhatom-e hozzám vacsorázni. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy sikerült meghódítanom. Azóta is nagyon nagy szenvedéllyel főzök, bár a feleségem szerint túl ritkán. Sajnos hétközben sokszor későn érek haza Pestről, így alapvetően hétvégén tudok a konyhában tüsténkedni, hétköznap egy picit nehezebben jön össze, bármennyire is szeretném.”
Józsinak a magyar mellett az olasz konyha a kedvence, imádja a markáns ízeket, a fűszereket, kiváltképp a pirospaprikát, az oregánót, a fokhagymát.
És mint kiderült, a televíziós szereplésben abszolút nem kezdő: egyáltalán nem zavarják, sőt inkább feldobják a kamerák. Először még 1995-ben szerepelt A férfi, aki tetszik nekünk című műsorban, utána pedig még jónéhány más vetélkedőben, például – akkor még – az RTL Klubon A Széfben, az 1 perc és nyerszben, a köztelevízióban a Maradj talpon! versenyben, és énekelt a Sztárban sztár leszek TV2-s zenés tehetségkutatóban. Az influenszerkedést is már hat éve űzi: Bajuszod néven kipróbált termékekről, megkóstolt ételekről, italokról mondja el őszinte véleményét; már lassan 300 videónál jár.
„Korábban néztem A Konyhafőnök összes évadát, óriási rajongója vagyok. Idén év elején láttam a hirdetést, hogy lehet jelentkezni, és úgy voltam vele, teszek egy próbát. De őszinte leszek, soha nem gondoltam volna, hogy bejuthatok a középdöntőbe, hogy a séfek méltónak találnak erre. Szerencsésnek érzem magam emiatt és nagyon hálás vagyok érte” – folytatja Józsi, aki „pacal paradox” nevű specialitásával jutott túl a válogatón.
Otthon nagyon sokat készült és gyakorolt, a legegyszerűbb fogásoktól a legbonyolultabbakig. „Kísérletezett” egy kicsit a családjával is, nekik hogyan ízlenek az egyes ételek, fűszerek. Arra azért rájött, hogy egy fine dining menüsor nem feltétlen való családi ebédnek. Józsi nevetve idézi fel, hogy lányai időnként jelezték neki: jó, jó, nagyon finom és különleges, amit készített, de azért kerüljön „normális kaja” is az asztalra. Viszont néhány ételét a felkészülés óta rendszeresen kérik, például az aranydurbincsot vagy a különleges krumplipüréjét.
A legnagyobb próbát számára az jelentette A Konyhafőnökben, hogy ez egy verseny, azaz nemcsak főzni kell, hanem a szűk időkeretre figyelni és végig nagyon koncentrálni, fókuszban maradni, valamint elnyerni a zsűri szimpátiáját.
„Akik a fotelből kritizálják a résztvevőket a fotelből, azoknak üzenem: ilyen időnyomás alatt, a kamerák kereszttüzében főzni egészen más, mint otthon, a saját konyhádban. Igénybe veszi a testet és a lelket is. Az hihetetlenül inspirált, hogy neves, Michelin-csillagos szakácsok előtt főzhetek, a magammal szembeni megfelelési kényszerrel viszont meg kellett küzdenem. Mindig a maximumra törekszem és rosszul viselem, ha nem a legjobban teljesítek. De éppen ezért is volt jó a műsor, mert magamról is sokat tanultam.”
És persze a csapatmunkáról is. Bár a legjobban az egyéni főzéseket szerette a műsorban, de megkedvelte társait, különösen Beliczai Csabát, Forgács Laurát, Lippai Zsoltot és Pásztori Istvánt.
„Hosszú folyamat, amíg valaki megtanulja jól irányítani a többieket a konyhán, és igazán kiváló konyhafőnökké válik. Ehhez jól meg kell ismerni a másikat, sokat kell velük beszélgetni, hogy meglegyen az összhang. A műsorban nincs elegendő idő erre, emiatt is óriási kihívást jelentettek a közös feladatok, hogy mégis jól együtt tudjunk dolgozni” – magyarázza Józsi.
Az alapanyagok közül a polip volt számára a legextrémebb, még soha nem készített belőle ételt, sőt, soha nem is kóstolta. Ennek ellenére nagyon megörült, amikor megpillantotta a „tengeri herkentyűk” között, és erre esett a választása, éppen a különlegessége miatt. Azt sajnálja csak, hogy ezzel egyik társát, Laurát hozta nehéz helyzetbe, mert ő is a polipot nézte ki.
A zsűritől érkező kritikákat igyekezett megszívlelni. Úgy véli, főleg a főzés szervezettsége, tisztasága terén fejlődött: nagyon igyekszik rendet tartani a konyhapulton, jobban odafigyel az alapanyagok vagy akár a hulladék kezelésére. Annak pedig kifejezetten örült, hogy a zsűritagok is észrevették és értékelték, hogy milyen szenvedéllyel, odafigyeléssel főz.
„A verseny számomra a középdöntőben befejeződött, de egyáltalán nem szomorkodom emiatt. Nagyon sokat tanultam a forgatások alatt, és jó embereket ismertem meg. Roppant hálás vagyok a séfeknek, az RTL-nek a lehetőségért és nem utolsósorban a feleségemnek, a családomnak, hogy biztattak és támogattak. Az élet megy tovább, azt nem tudom, mit hoz a jövő, de most úgy gondolom, a jövőben sem zárkózom el a médiaszerepléstől, és nagyon is elképzelhető, hogy egyszer újra jelentkezni fogok A Konyhafőnökbe!” – jelenti ki Józsi, hozzátéve: munkatársaitól és barátaitól, ismerőseitől is sok pozitív visszajelzést kapott, rengetegen ráírtak, hogy szurkolnak neki és büszkék rá.
Nem titkolja, vannak tervei a főzéssel, vendéglátással. Régi vágya lenne egy olyan street food kocsi, ahol minőségi reggelit kínálna a vendégeknek, például egy jó füstölt szalonnás rántottát vagy bundáskenyeret. Szerinte lenne igény erre, hiszen bár sokan nem érnek rá a reggeli rohanásban főzni, viszont szívesen ennének valami finomat a délelőtti órákban.
