Híd épülne Mohácsnál, amiről a Telex részletesen megírta, hogy van-e értelme. A lap kérdéseire reagálva az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte, hogy sok kamionos akkor is a mohácsi Duna-hídon és az M6-oson közlekedik majd, ha ez az útvonal 40 kilométerrel hosszabb, mint a már meglévő, M5-M0-M1-es irány.
A magyar állam 2023-ban hozta azt a döntést, hogy egy kétszer két sávos hidat építtet a Dunára a szerb és horvát határhoz közel lévő Mohácsnál. A teljes projektet nettó 295, bruttó 389 milliárd forintért a Szijj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt kivitelezi.
A Telex a január elején megtartott közlekedésinfón kérdezett rá arra, miért van szükség erre a nagyon drága projektre, ha számos más infrastrukturális beruházást leállítottak.
A mohácsi Duna-hídon, illetve az abba az irányba vezető szerbiai Vajdaság Mosolya gyorsforgalmi úton keresztül terelnék a kihasználatlan M6-os autópályára a ma Horvátországon keresztül, vagy a túlzsúfolt M5-ösön közlekedő kamionosok egy részét – hangzott el Lázár válasza.
Erre reagálva több helyről is jelezték a lapnak, hogy az új útvonal 30-40 kilométerrel hosszabb lesz az M5-ösön keresztül vezetőnél, amit a kamionosok nem tennének meg szívesen maguktól, ezért Lázár magyarázata nem nagyon állja meg a helyét. Ezen felül Budapest és Belgrád között egy hosszabb útvonal már épül, az M6-os és a horvát A5-ös autópálya összekötése néhány éven belül elkészülhet.
„A magyar szakpolitika feladata… a röszkei (és tompai) határátlépési problémák csökkentése. Korlátozás nélküli teherforgalom csak ezen a két átkelőhelyen tud bonyolódni Magyarország és Szerbia között. Útvonalhosszt vagy útvonal hosszabbodást csak két konkrét cél között lehet vizsgálni. Általában nem jelenthető ki, hogy minden Röszkénél belépő kamionnak 40 kilométerrel megnő a futása, ha Hercegszántónál lépne be. Pl. egy Zombor–Dunaújváros-útvonal 159 kilométer lenne Hercegszántón keresztül, de jelenleg Tompán keresztül 195 kilométer” – írta az Építési és Közlekedés Minisztérium a lap Lázár magyarázatát firtató kérdésére.
Hozzátették, hogy az útvonalválasztás nem csak a távolság alapján történik, az eljutási idő is fontos az áruszállításban, főleg az erre érzékeny szegmensekben.
„A határátkelőhelyen eltöltött órákat könnyen tudja kompenzálni az útvonal-hosszabbodás. Fontos szempont az is, hogy a hagyományos M5-M0-M1 útvonal az elmúlt években zavarérzékeny lett, és ma már nem csak az M0 gyűrűn lehet olyan baleset, ami miatt órás időveszteséget szenvednek el az arra közlekedők, de az M5 autópálya Budapest és Kecskemét közötti szakaszán, valamint az M1 autópálya Budapest és Győr közötti szakaszán is. Az M1 autópálya bővítése esetén a fuvarozók sok tíz kilométeres kerülők ellenére is kedvezőbb eljutást tudnak majd elérni.”
Viszont az sem biztos, hogy a szerbek időben befejezik a Vajdaság Mosolya gyorsforgalmi utat. Egy névtelenséget kérő logisztikai szakember szerint ismerve a szerb viszonyokat, és a projekt mostani állapotát látva kizárt, hogy 2028-ra, vagyis a Duna-híd elkészültére kész legyen a Vajdaság Mosolya arra vezető szakasza. Az is elképzelhető, hogy a szerb állam félbehagyja a nagyobb szerbiai városokat elkerülő pálya építését, vagy hogy a végtelenségig elhúzzák a megvalósítást, és az elvileg 2028-ra elkészülő mohácsi Duna-híd ugyanúgy a semmibe fog vezetni, mint most az M6-os autópálya.
A Telex megkérdezte emiatt az ÉKM-et, hogy kaptak-e valami garanciát a szerbektől az autópálya időben történő befejezésére. Válaszukban leírták:
„Szerbia és Magyarország között csak a határt keresztező infrastruktúrák vonatkozásában kerül sor nemzetközi egyezmény megkötésére. Tekintettel arra, hogy a Vajdaság Mosolya gyorsforgalmi út teljes egészében Szerbia területén valósul meg, abban kizárólag Szerbiának van felelősségi- és hatásköre. Általánosan azonban elmondható, hogy a szerb féllel kölcsönösen jó szakpolitikai és szakértői kapcsolat áll fenn.”
via Telex
