Az elmúlt években mintegy 100 millió forintnyi uniós és más európai pályázati forrásból is gazdálkodhatott a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakember, a szervezet alapítója elmondta, hogyha ebben a formában lép hatályba a törvény, az a működésüket alapjaiban veszélyezteti, hacsak nem kapnak komolyabb nagyságrendű hazai támogatásokat.
Az Alapítvány 2016-os létrejötte óta évente ad ki gyermekjogi jelentéseket, amelyekben többek között betekintést nyújtanak az állami gondozás zárt rendszerébe, és valós képet nyújtanak a gyermekek és a velük foglalkozó szervezetek problémáiról az elérhető adatok alapján. Jelentős nemzetközi kutatásaikkal az online visszaélés, bántalmazás nagyon is aktuális témakörében végeznek felméréseket, képzéseiken több tízezren vettek részt az évtizedes fennállásuk során.
Igen gyakran gyermekjóléti szolgálatoktól, óvodákból, iskolákból érkezik hozzájuk közvetlen megkeresés, emellett nagy ügyvédi irodákkal együttműködve évente átlagosan 3-400 esetben közvetlen gyermekjogi tanácsadást folytatnak szülők, szakemberek számára.
„A gyermekvédelmi rendszert meg kellene erősíteni, ez a téma nem lehet a politika áldozata” – nyilatkozta Gyurkó Szilvia, aki beszámolt arról is, hogy máris a Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára kerültek, csupáncsak azért, mert uniós támogatást nyertek egy gyermekjoggal és környezetvédelemmel foglalkozó projektjükre.
A Szabad Európa podcastjében a gyermekjogi szakember bővebben is beszélt az előállt nehézségeikről – a törvényt „ügyes iparosmunkának” nevezte, amelynek a jogi keretei úgy lettek kialakítva, hogy ne lehessen valódi jogorvoslati lehetőséget keresni, ráadásul szerinte „… a törvény nem arról szól, hogy ki kerül listára. Hanem arról, hogy bármikor bárki rákerülhet.”
