Kedden éjfél előtt nyújtotta be Halász János fideszes képviselő „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatát, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokat kapó szervezetek munkáját és létezését. A javaslat központi eleme, hogy ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, egy szervezet tevékenysége veszélyt jelent az ország szuverenitására, akkor javasolhatja annak jegyzékbe vételét a kormánynak. Lapszemle.
A listázott szervezetek többek közt:
- elveszítenék jogosultságukat az 1%-os adófelajánlások gyűjtésére, és
- kötelesek lennének minden támogatóról hiteles okiratot kérni, amely igazolja, hogy a pénz nem külföldről származik – még akkor is, ha transzparens uniós pályázatról van szó. A javaslat szerint ugyanis minden külföldi forrás potenciálisan veszélyes, még akkor is, ha azok uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el.
- Ezen szervezetek vezetői, alapítói és felügyelőtestületi tagjai vagyonnyilatkozatra kötelezettek, és a javaslat „kiemelt közszereplőkké” nyilvánítaná őket.
- Ha mégis elfogadnának külföldi támogatást, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét bírságként követelheti, amit 15 napon belül be kell fizetni. A befolyt összegek és a megszűnt szervezetek teljes vagyona a kormányzati Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerülne.
A törvénytervezet lehetővé tenné azt is, hogy az érintett szervezeteknél helyszíni ellenőrzést tartsanak, betekintsenek minden iratba, számítógépbe, és másolatokat készítsenek – akár rendőri segítséggel is – foglalja össze a javaslatot a telex.hu.
A szuverenitás sérelmének fogalma a javaslatban kifejezetten tág
Ilyen lehet minden olyan tevékenység, ami befolyásolja a közvéleményt vagy a demokratikus vitát, illetve negatív színben tünteti fel az ország demokratikus jogállami berendezkedését, a nemzeti egységet, a keresztény kultúrát, vagy akár a család és a biológiai nemek elsődlegességét.
A törvény elfogadása után a szabályok három nappal később lépnének hatályba, de az 1%-os támogatásgyűjtés tilalma csak a következő adóévtől lenne érvényes. Az nem derül ki, hogy a Hivatalnak milyen határidővel kellene javaslatot tennie a jegyzékbe vételre.
Orbán „tavaszi nagytakarítással” fenyegette meg a kormánykritikusokat március 15-én
Március 15-i beszédében Orbán Viktor élesen támadta a civil szervezeteket, a független sajtót, az ellenzéket és a bírói függetlenség védelmezőit, akiket „áttelelő poloskának” nevezett, és „tavaszi nagytakarítást” helyezett kilátásba. Szerinte ezek az emberek külföldről pénzelt szereplők, akiken „skarlát betű” van, és „a pokolban külön bugyor vár rájuk”.
A miniszterelnöki kirohanás országos felháborodást váltott ki: pszichiáterek, pszichológusok, bírók és akadémikusok is tiltakoztak ellene, miközben sem az ügyészség, sem a köztársasági elnök hivatala nem emelt szót a kijelentések ellen. A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábban még homályos szerepe mára világossá vált: jelentéseik a kormánykritikus szereplők korlátozásának eszközévé váltak.
