Tavaly novemberben az Átlátszó személyiségi jogi pert indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, miután Lánczi Tamásék a jelentésükben, és egy – a Szuverenitásvédelmi Hivatal által készített – videóban azt állították, hogy az Átlátszó kémkedik, híreket hamisít, külföldi zsoldban áll, illetve ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot, valamint titkos részjelentést adott a Sargentini-jelentéshez.
Az oknyomozó portál szerint ezek alaptalan vádak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenkérelmében a per megszüntetését vagy a kereset elutasítását kérte, szerintük a Fővárosi Törvényszék nem is rendelkezik hatáskörrel az ügyben. Annak ellenére állítják ezt, hogy korábban már az Alkotmánybíróság is kimondta: személyiségi jogi pert indíthatnak az érintett szervezetek a valótlan tényállítások ellen.
A perfelvétel tehát mégis megtörtént, a napokban lezajlott második tárgyaláson pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal immár arra hivatkozott, hogy megállapításaik az „elemzés” és a „vélemény” fogalomkörébe tartozónak tekinthetők. Hírszerzésnek a közérdekű adatigényléseket segítő „KiMitTud.hu” oldal működtetését vélik, és azt mondják, hogy „az Átlátszó szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal”, és a „tömeges adatigénylésekkel” a közigazgatási szerverek megbénítása a cél.
A hivatal dezinformációval is megvádolta a lapot, többek között olyan cikkekre hivatkozva, amelyekről később kiderült, hogy megalapozottak voltak.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője (Lánczi Tamás eddig egyetlen tárgyaláson sem volt jelen, ügyvédje és egy hivatali munkatársa képviselte) minden olyan állítást tételesen cáfolt, mely az SZH jelentésében szerepelt, és elmondta, komoly károkat okoztak számukra a Szuverenitásvédelmi Hivatal állításai, az ellenük szóló kritikus hangok is radikalizálódtak.
Válaszában a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyvédje kifejtette, Lánczi Tamás
nem jogász, ezért „nem jogi értelemben használta” azt a kifejezést, hogy a jelentésükben tények vannak.
Ehelyett csak „ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetést” vont le. Vagyis véleményt mondott. Szerinte a hírszerzés szót illetően is félreértelmezés történik, ugyanis a Szuverenitásvédelmi Hivatal értelmezésében már az is hírszerzés, ha valaki információkat gyűjt és rendszerez – akár például cikkírás közben.
A HVG tudósításában bővebb részletezést is olvashatunk a tárgyalásról. A per októberben folytatódik majd.