Nincs olyan energiatermelés, amely 100%-ban tiszta lenne. Hiába tiszta a szél, de a berendezés előállítása is kibocsátással jár, és így tovább a napnál és a víznél is.
A kérdés most az, hogy ipari mennyiségű energiát – több tízezer kecskeméti lakos számára – milyen formában tudunk előállítani, amely megfelel a fenntarthatóság elvének? És prioritást élvezzen az a szempont, hogy az önkormányzat ne legyen kiszolgáltatva piaci érdekeknek.
Miben lehet gondolkodni Kecskeméten?
- A vízenergia víz hiányában kizárt.
- A szélenergia szempontjából Kecskemét szélcsendes terület.
- A napenergiában óriási lehetőség van, de ehhez nagyon gyorsan meg kell oldani a villamosenergiatárosálását. És persze a kormánynak sem kellene adóval terhelni a napelemet.
Mi lehet még?
Mindenekelőtt a nulladik lépés a lakóépületek korszerűsítése, amivel jelentősen csökkentjük az energiafogyasztást, vagyis a kibocsátást.
Biomassza fűtőmű: pro- és kontra
A mezőgazdasági hulladékoktól, a faaprítékon és pelleten át a venyigeszárig számtalan lehetőség áll az önkormányzatok előtt, hogy egy okos rendszerre átállva fedezzék energiaigényüket.
Nem mindegy, hogy egy kazánban mit égetünk el, az honnan származik, illetve hogyan építjük ki a rendszert. Ezen áll vagy bukik a projekt.
A biomassza-felhasználás elvileg széndioxod-semleges. A fatüzelést az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából nem tekintik környezetet szennyező módszernek, mert a kibocsátott szén-dioxidot az élő faállomány megköti, és a fa szervezetébe beépíti.
Amit kifogásolnak, hogy a fatüzelés viszonylag sok nitrogén-oxidot, szén-monoxidot, port és hamut bocsát ki, ezért nagyon alacsony nedvességtartalmú fával szabadna fűteni. (A frissen kivágott fa nedvességtartalma igen jelentős, akár 40-50 százalék is lehet.)
Faaprítékkal fenntartható módon – a sógorok példája, Németújvár (Güssing)
A körforgásos gazdaság elmélete egy olyan gazdasági modell, amelynek célja az, hogy tudatos és pontos tervezéssel a felhasznált termékek életciklusának a köre szivárgásmentesen záruljon, ne keletkezzen hulladék a termékek gyártása és elfogyasztása során.
Az ausztriai németújvári erdőtulajdonosoknak nem volt kifizetődő elszállíttatni a hulladékfát. A megoldást az együttműködés hozta el: ahhoz, hogy a tervezett biomassza-tüzelésű fűtő- és erőműveket elláthassák helyi tűzifával (pontosabban faaprítékkal), 5200 erdőtulajdonos fogott össze. Létrehozták a Burgenlandi Erdőszövetkezetet, és aláírtak egy hosszú távú megállapodást az önkormányzattal arról, hogy vállalják a biomassza begyűjtését, szállítását és feldolgozását. Ez utóbbibal munkahelyeket hoznak létre helyben. A németújvári régió hő- és villamosenergia-előállításának, illetve üzemanyag-termelésének túlnyomó részben ez a faapríték lett az alapja. Így kialakul a szükséges körforgás.
Az önkormányzat távhővel látja el a lakosság egy részét, ezzel radikálisan csökkentették az egyedi módon, de rosszul – vizes fával, szeméttel – való fűtést.
Valódi kihívás és probléma a lakossági rossz tűzifafelhasználás.
Kecskemét esetében komoly gondot okoz, hogy a háztartások jelentős része helytelenül fűt. (Erről itt írtunk bővebben.) Egyes becslések szerint országosan a lopott és illegálisan kitermelt, adóelkerüléssel értékesített fa elérheti a hivatalosan kitermelt mennyiséget is. A fát – amely gyakran túlságosan nedves, tehát komolyan szennyező – jellemzően korszerűtlen tüzelőberendezésekben égetik (sparherd, lemezkályha, régi cserépkályha, olcsó vegyes tüzelésű kazánok), jelentősen hozzájárulva a rossz levegő minőséghez. A helytelen módon történő fűtés összefügg a nagymértékű társadalmi szegénységgel, ami általánosan jellemzi Magyarországot.
Geotermia pro- és kontra
A Föld belső hőjéből származó energiát nevezzük geotermikus energiának. Ez a hő hővezetéssel eljut bolygónk legfelső rétegébe is és az itt található üregek vizeit melegíti, alakítja forró gőzzé. Ennek a geológiai jelenségnek az előfordulása eltérő, nem mindenhol lehet megfelelően geotermikus energiát hasznosítani.
Legfőbb előnyei közé tartozik, hogy az ilyen forrásból termelt energia folyamatosan elérhető és nem kell importálni, ha helyben rendelkezésre áll.
A levegőt bár nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer – magas sótartalmánál fogva – igen. Kitermelését olcsónak tekintik, de csak abban az esetben, ha nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Visszasajtolás nélkül azonban nem beszélhetünk környezetkímélő módszerről, mert a gyakran nagy oldottanyag-tartalmú lehűlt hévizek nem engedhetők az élő vízfolyásokba vagy nem helyezhetők el a felszínen sem a talajvizek szennyezése nélkül. Továbbá magának a visszasajtolásnak is vannak kedvezőtlen környezeti hatásai.
Geotermiával Szegeden
Szeged geotermális adottságai világviszonylatban is kiemelkedők, s egyben a Dél-alföld az ország legjelentősebb hévíztároló területének tekinthető. A távfűtésben az évente felhasznált 30 millió köbméter gázfelhasználást a felére mérsékelik, illetve felére csökkentené a szegedi távfűtés mostani 45-55 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását.
A Kecskemétnél jobb adottságokkal bíró szegediek 1700-2000 méterre fúrnak a 90 fokos vízért – 9 termelő és 18 visszasajtoló kutat egyenként fél
milliárdért. Maga a fúrás és közetrepesztés más független vízkészleteket veszélyeztet és ezért kell igen körültekintően – és nem lehet olcsón – elvégezni.
Lehetne mixben is Kecskeméten, de egy rossz döntés ellehetetleníti
Kecskeméten lehetne helyi, elosztott, megújuló energia mixben is gondolkodni, vagyis faaprítékra, biomasszára, illetve geotermiára építeni. Természetesen megfelelő arányban és jól tervezet módon kell alkalmazni ezt.
Csak hogy van egy óriási akadály!
A geotermia felhasználását Kecskemét érdekeivel szemben álló rossz döntés akadályozza, amelyet Zombor Gábor polgármestersége alatt hozott meg a fideszes többségű közgyűlés. Egy bizonyos EU-Fire nevű cég monopolhelyzetet szerzett a geotermia alkalmazása felett. A kecskeméti önkormányzat és az Eu-Fire közös céget hozott létre (2012-ben Kecskeméti Termálrendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft néven), amelyen belül az Eu-Fire 93%-os magabiztos többségbe került. A döntés zárt ülésen történt. Ezzel a Termostar, hiába is akarna a geotermiában gondolkodni és ezt az önkormányzat is támogatná, nem tudnak mit tenni, mert saját kezük van megkötve.