Amit tudunk megteszünk azért, hogy kiderítsük, miért is áll valójában a kórházi parkolóház és az ottani körforgalom építése. Mármint tudjuk miért: a beruházás fennakadt a plázastop-törvényen. De vajon milyen indokkal? A beruházó VER-BAU Parking Kft.-től erre vonatkozóan nem kaptunk felvilágosítást üzleti titiokra hivatkozva, azonban itt nem álltunk meg. A 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi épületekre a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal bólint rá egy öttagú (miniszterek által kinevezett személyek) bizottság állásfoglalása alapján. Ezért közérdekű adatigényléssel éltünk, hogy megtudjuk: milyen indokkal utasították el a tervezett üzlethelyiség építését. Még nem kaptunk innen választ.
De mit is mondott a polgármester?
Addig is muszáj megelégednünk a polgármester KTV-s nyilatkozatával (13:40-től van ez a téma), amelyben a következőket mondta:
Az új bérlő, akit benyújtott a beruházó/…/nem felelt meg a hatósági eljárásoknak. És, hogy mi ez a plázastop-törvény? Ezt kell, hogy egy kicsit jobban elmagyarázzuk, hogy miért nem felelt meg az új bérlő (a polgármester szerint előtte volt egy másik bérlő is, de azt lecserélték – a szerk.) ennek a szempontrendszernek?
Majd itt elmondta Szemereyné Pataki Klaudia, hogy a plázastop-törvényt évekkel ezelőtt az Orbán-kormány hozta létre. Így folytatta:
A miniszterelnök úr abszolút elkötelezett abban a kérdésben, hogy a magyar termelői hálózatot és a magyar kereskedelmi hálózatot megpróbálja életben tartani. Ezért korlátozza azoknak a kereskedelmi egységeknek a piaci térnyerését, akik kiszorítják a magyar terméket a piacról.
Álljunk meg itt, és menjünk végig a nyilatkozaton. Először is, hogy valóban bérlőkről beszélhessünk, azt kellene tudni, hogy a beruházó már szerződést kötött-e bármelyik bolthálózattal, üzlettel. (A tippünk az, hogy ameddig nem volt meg minden engedély, így egyáltalán nem volt biztos a beruházás, semmit senkivel nem írtak alá. A KecsUP biztosan nem írna alá szerződést egy nyomdával addig nyomtatott újság elkészítésére, ameddig nem biztos, hogy adott erre az anyagi hátterünk) Amennyiben nem volt szerződés, akkor maximum érdeklődőkről lehet szó. De lendüljünk túl ezen, és maradjunk a bérlő kifejezésnél, könnyebb lesz úgy idézni.
Másodszor. Az illetékes bizottság nem a bérlőt, vagy a lehetséges bérlőt vizsgálja. Ez kiderül abból a kormányrendeletből, amely éppen arról szól, hogy mi mindent kell benyújtani a beruházást támogató állásfoglaláshoz, és milyen szempontokat kell figyelembe venni. Ebben pedig nem szerepel, hogy annak az adatait is kérik, aki majd esetleg az üzletet bérelni fogja és működtetni. Így szól a jogaszabály:
„A Bizottság a fenntartható fejlődés követelményeinek való megfelelésről a véleményét a tervezett kereskedelmi építménynek az épített és természeti környezetre, a környező településekre gyakorolt közvetlen és közvetett környezetterhelő hatása, az érintett lakosság életkörülményeire, valamint az emberi egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatása alapján, a 3. melléklet szerinti szempontrendszer alapján alakítja ki.” – áll a rendeletben a bizottság feladatáról. Az említett melléklet pedig szintén nem tartalmaz olyan kitételt, hogy ki lesz a bérlő, milyen üzletpolitikát folytat, esetleg milyen tulajdonosi háttérrel rendelkezik. Egyedül a „kereskedelmi építmény vidékfejlesztésre gyakorolt hatása” az, amire rá lehet esetleg húzni, hogy itt vizsgálják a mezőgazdaságra (termékekre, termelőkre) gyakorolt hatását, de ugye itt is az építményről van szó, nem a bérlőről, az üzlet üzemeltetőjéről.
A KTV híradója a polgármesteri nyilatkozatot feldolgozva már odáig ment, hogy azt állította (narrációban), hogy „A bérlő azonban nem támogatja a magyar termékeket, így a magyar termelőket sem. Ezért nem kaphatták meg az engedélyt.”
De tényleg ez állhat az elutasításban? És van-e olyan bolthálózat Magyarországon, ahol tényleg nem lehet kapni magyar termékeket és nincsenek magyar beszállítói?
De akkor mi is az a plázastop tényleg?
A jelenlegi szabályozás már a második plázastop-törvény. Az első 2012-ben lépett hatályba és 2015. januárjáig létezett. Ez 300 négyzetméter felett valóban tiltotta az építkezéseket, amely alól felmetést lehetett kérni, és ezt az illetékes miniszter adhatta meg. A jelenlegi szabályozás annyiban más, hogy 400 négyzetméter feletti kereskedelmi egység építésénél kell megszerezni egy állásfoglalást, hogy kiadják az építési engedélyt. Sőt, már olyan változtatásokhoz is kell az állásfoglalás, amelyekre amúgy nem kell építési engedély. Valójában a plázastop-törvény nem is külön törvény, hanem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény egy kiegészítő szakasza (IV/A.), illetve az a kormányrendelet, amelyről előbb már írtunk. Ezt a kettőt egybegyúrva mondjuk plázastop-törvénynek.
Lehet-e olyan az állásfoglalásban, amit a KTV is állított? Hogy a bérlő nem támogatja a magyar termékeket és termelőket, és ezért nincs engedély
Feltéve persze, ha már bérlőről beszélhetünk, és nem csupán érdeklődőről, lehetséges bérlőről.
Az Európai Unió még évekkel ezelőtt kötelezettségszegési elárást indított Magyarország ellen, mivel úgy vélte, hogy a magyar szabályozás ütközik az uniós joggal és elvekkel. Azt is kifogásolták, hogy nem világos, mi alapján kaphatnak egyes építkezések felmentést (és leginkább magyarok), mások (külföldiek) pedig miért nem.
Az Európai Unió szabadságelveinek egyike éppen az áruk szabad mozgása. Vagyis minden tagállam minden vállalkozásának jog van egy másik tagállam piacán megjelenni ugyanolyan feltételekkel. Valamint ott van a szolgáltatások szabadsága is, amely azt jelenti, hogy bármely tagállam bármely vállalkozása egy másik tagállamban is vállalkozhat a helyiekkel megegyező feltételekkel, megkülönböztetés nélkül.
Ezek után gondoljuk, a legtöbb olvasónk kíváncsi arra, hogy mi is van az elutasító határozatban. Azzal kapcsolatos-e, amire a polgármester utal, hogy a plázastop azok visszaszorítására készült, akik a magyar termékeket, termelőket ki akarják szorítani? Vagy esetleg az, amit a KTV híradója állított, hogy azért nem kaptak engedélyt, mert a bérlő nem támogatja a magyar termékeket és a termelőket. Végső soron a kettő uganazt jelenti.
És itt a csavar
Ennek az egész gondolatmenetnek ellentmond azonban az, hogy a polgármester arról beszélt, hogy most új bérlőt kell keresnie a beruházónak. És nyilván újra próbálkozni az engedélyezéssel. De ha ugyanazt az üzlethelyiséget, ugyanabban a méretben és ugyanott építik fel, csupán mással kezdenek el tárgyalni az üzlet üzemeltetéséről, akkor már akár rendben is lehet minden (azzal együtt, hogy a felsorolt beadandó dokumentumok között nincs olyan, amelyik a lehetséges üzemeltetőre vonatkozna, tehát a döntnökök hivatalosan nem is tudják, ki lenne a bérlő)? Amennyiben így van, akkor ez azt a gyanút és a polgármsteri mondatokat erősíti, hogy bármi is szerepeljen az elutasításban, mégis arról van szó valójában, hogy magyar üzletláncokat akarnak erősíteni, azoknak lehetőséget adni a plázastop ürügyén. Azt sem zárjuk ki, hogy ez van az indoklásban. Reméljük, hogy megkapjuk és megírhatjuk.
Ez a cikk természetesen egy találgatás, mert mit csináljon a sajtó, ha sehonnan nem kap információkat? Fél információink, meg nem erősített információink vannak, így ezekből tudunk táplálkozni.
