A koronavírus-járvány nem csak egészségügyi és gazdasági vészhelyzetet okozott világszerte, hanem a szabadságjogok 14 éve megfigyelhető hanyatlását is felgyorsította. A Freedom House (FH) minapi jelentése szerint idén március és augusztus között a 192 vizsgált ország közül nyolcvanban, köztük hazánkban is gyengült a demokrácia.
A jogvédő szervezet Magyarország esetében elsősorban a felhatalmazási törvényt tartotta problémásnak. Az Országgyűlés kormánypárti többsége március végén fogadta el a széleskörű nemzetközi tiltakozást kiváltó jogszabályt, amely tartalmi és időbeni korlát nélkül lehetővé tette az Orbán-kabinet számára a rendeleti kormányzást.
A törvény a vészhelyzeti állapot megszűnésével június közepén hatályát vesztette, legfőbb rendelkezéseit visszavonta a parlament, ami a kormány olvasatában minden addigi bírálatot alaptalanná tett. Sarah Repucci, a jelentés egyik szerzője azonban arról beszélt a Népszavának, hogy a törvény maradandó károkat okozott a magyar demokráciában. Például a jogszabály által a rémhírterjesztésre bevezetett homályos és tág meghatározás továbbra is benne maradt a btk-ban. „Az ez alapján végrehajtott önkényes letartóztatásoknak tartósan negatív hatásuk lesz a szólásszabadságra” – mondta a FH kutatója. Repucci szerint a felhatalmazási törvény nem sok gyakorlati változást hozott, a kormánynak a kétharmados többség birtokában már úgyis korlátlan hatalma volt. A jogszabály csupán formalizálta a valódi helyzetet, elfogadása mégis különösen aggályos volt, mert „akkortájt nagyon-nagyon kicsi volt az esetszám Magyarországon, tehát egyértelmű volt, hogy a magyar kormány ürügyként használta fel a járványt arra, hogy még nagyobb kontrollt szerezzen magának.”
A felhatalmazási törvényt valóban érdekes megvilágításba helyezik a hivatalos statisztikák: megszavazása napján 39 új beteget regisztráltak, illetve addig összesen 398 aktív fertőzött és 15 halálos áldozat volt. A vasárnapi friss adatok ezzel szemben 1068 új betegről, összesen 25 862 aktív fertőzöttről, és már 954 áldozatról szóltak. Az adatok alátámasztják azt a megállapítást, hogy a pandémia valóban nem volt több ürügynél az Orbán-kormány számára.
A Freedom House jelentése alapján hazánk nem kivételes eset: a demokrácia állapota további 79 országban romlott a járvány idején, jellemzően ott, ahol a polgárok már eddig sem voltak teljesen szabadok. „Az elnyomó rezsimek saját politikai érdekeiknek megfelelően reagáltak a pandémiára, gyakran a közegészség és az alapvető szabadságjogok rovására” – fogalmaz a tanulmány, amely Bangladestől Zimbabwéig jónéhány kirívó példát említ.
A FH szerint a járvány elleni védekezés egyik legnagyobb problémája az átláthatóság hiánya volt. Sok ország gigászi összeget fordított a krízis kezelésére, ám a támogatásokat gyakran kapkodva, nehezen ellenőrizhetően osztották szét. Az orvosi eszközök sürgős beszerzése nem ritkán a korrupció melegágyát jelentette, itt-ott felmerült a gyanú, hogy a tisztségviselők túlárazottan vették a berendezéseket, a kifizetett közpénz egy részét pedig kenőpénzként kapták vissza. Bosznia-Hercegovinában például bizonyos – korábban merőben mással foglalkozó – vállalatok egyik napról a másikra jegyezték be magukat egészségügyi beszállítókként, hogy „részt vegyenek gyanús eredetű orvosi eszközök vásárlásához szükséges hatalmas összegek lenyúlásában”. Előfordult, hogy egy málnatermesztő cég kapott állami megbízást 100 lélegeztető gép behozatalára, darabonként nagyjából 20 millió forintnak megfelelő összegért.
Bár az FH jelentése nem említi, a kormánykritikus sajtó a magyarországi eszközbeszerzések kapcsán is tárt fel furcsaságokat. A Direkt36 augusztus elején az importadatok összehasonlítása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az EU-ban a magyar kormány kötötte a legrosszabb üzletet, hivatalosa darabonként átlag 57 106 eurós áron (akkori árfolyamon 20,1 milló forintért) szerezte be a berendezéseket. Ez nagyjából a boszniai málnatermesztőkkel hasonló ár, bár az is igaz, hogy a lélegeztetőgépek árát a típusuk, illetve megvásárlásuk ideje is befolyásolta.
A jelentés említ egy másik olyan jelenséget – Szerbia kapcsán –, amely a magyar közvélemény számára is ismerős lehet. Déli szomszédunkban a járványt a bevándorlásellenes hangulat szítására használták, a menedékkérőket potenciális vírushordozókként állították be – ez a képzettársítás a magyar kormánypropagandában is visszaköszönt. Az Orbán-kormány, illetve a kormánybarát média kezdettől fogva igyekezett összefüggésbe hozni a világjárványt az évek óta minden baj forrásának kikiáltott menekülthullámmal, ám eddigi ismereteink alapján a kór elterjesztésében leginkább a legális utazásoknak volt döntő szerepe. A kisebbségek démonizálása sem egyedi, legfeljebb a célpont változik: Montenegróban a szerb ortodox keresztény egyház hívei, Törökországban az LMBTQ+ közösség tagjai, míg Indiában a muszlimok ellen tüzelték fel az embereket.
Gyakori kísérőtünete a járványnak, hogy a kormányok akadályozzák a kritikus sajtó működését. A Freedom House jelentése példaként hozta fel, hogy korlátozták a független újságírók kérdezési lehetőségét – Magyarországon is megtörtént, hogy az operatív törzs napi tájékoztatóján kizárólag a kormánybarát média kérdéseit válaszolta meg. A vizsgált országok 47 százalékában csorbult a sajtószabadság, köztük hazánkban is. A tanulmány szerzője kifejtette, hogy az Orbán-kormány a járvány idején folytatta a független média felszámolását, habár az események alakulásában nem feltétlenül volt szerepe a koronavírusnak. Sarah Repucci aggodalomkeltőnek nevezte az Index szerkesztőségének tömeges felmondását és a Klubrádió frekvencia-hosszabbításának megtagadását is. A FH kutatója hozzátette: félő az is, hogy a pandémia gazdasági hatásai következtében független médiumok mehetnek csődbe, tovább csökkentve a magyar sajtó sokszínűségét.
Hazánkban és 71 másik országban a szólásszabadság mértéke is csökkent, egyebek mellett olyan homályosan megfogalmazott törvények miatt, mint a rémhírterjesztés ellen bevezetett magyar rendelkezések. Egyes országokban előfordultak olyan druva visszaélések is, mint ellenzéki politikusok vagy újságírók tömeges letartóztatása, illetve a választásokkal kapcsolatos trükközés – ilyenre Magyarországon nem volt példa. Hazánkban a parlament is a szokásos rendben ülésezett, a nemzetközi sajtóban hiába kaptak szárnya ennek ellentmondó híresztelések.
A folyamatok azonban, mint a Freedom House friss jelentése is feltárta, nem a demokrácia megerősítése felé haladnak.
