Hirtelen megnőtt az érdeklődés a református sajtó részéről Nagykőrös iránt, ami vélelmezhetően összefüggésben van azzal, hogy a Dunamelléki Egyházkerület fideszes miniszterből lett új püspökének, Balog Zoltánnak a beiktatását – a járványhelyzettől függően – pünkösdhétfőn tartják a városban.
A Parókia internetes hírportál a jeles esemény beharangozásaként április 23-án terjedelmes riportot közölt Arany János városában címmel. A cikk alaphangját már az első mondatban megadta a szerző: „Nagykőrös kipróbált bástyája a református hitnek, kultúrának és okta-tásnak. Prosperáló intézményrendszere ’tenger’, amely hatalmas lehetőség az ’emberhalászatra”.
Az írás szerint a református gyülekezet története szervesen összeforrt a városéval, azzal együtt növekedett, változott és újult meg. Felidézi: a protestáns hit igen korán, már az 1520-as években megjelent Nagykőrösön, a református gyülekezetet 1545-ben alapították. A város többször átépített gótikus temploma, kerületi szinten is magasnak számító templomtornya idővel az új hit és az azt befogadó település szimbólumává vált. Igazi kálvinista gyakorlatként a városi tanács és a presbitérium sokáig ugyanazon testületet jelentette. A tanács gondoskodott a helyben szolgáló lelkipásztorok jövedelmezéséről, a hatalmas köztemetőről, amelyet az elmúlt másfél évszázadban folyamatosan használtak. Nagy hagyománya alakult ki az alapítványozásnak, a helyi jómódú parasztpolgárok így segítették a helyi iskolát és tanulóit.
A szerző megállapítja: a rendszerváltás jelentős mérföldkő a nagykörősi közép- és felsőoktatás történetében. A református gyülekezet presbitériuma 1993-ben alapította újra az Arany János Református Gimnáziumot, az egyházközség napra pontosan negyvenöt év után kapta vissza az államosításkor elvett egykori iskoláját. Az 1990-ben újraindult tanítóképző 1993-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának (KRE TFK) része lett. A kar hittanoktató- és kántorképző, pedagógusképző, gyakorlati és továbbképzési intézetei a református felsőoktatás fontos szellemi műhelyei. A nappali képzés mellett levelező hitoktató-, diakónus-, majd tanítóképzés és szociálismunkás-képzés is indult.
A riportban Szabó Gábor is megszólalt, aki – olvasható – 2008 óta vezeti a nagykőrösi református gyülekezetet. Mint mondta, az elmúlt tizenhárom év a fejlődést, megújulást mutatja, és a feladatokkal járó kihívásokat is. Az egyházközség jelenleg mintegy háromezer főt tart nyilván, akik közül ezren egyházfenntartók. A gyülekezet óvodát, általános iskolát és gimnáziumot tart fenn, összesen 1200 diákkal. A lelkészházaspár munkáját két segédlelkész is segíti.
Szabó Gábor hálás a sok lehetőségért, ajándékért és szolgálati területért: „Nagy István, a TFK egykori dékánja, akinek személyesen is nagyon sokat köszönhetek, Nagykőröst ’tengerként’ emlegette, ahol hatalmas lehetőség nyílik az emberhalászatra. Az iskolákra, a helyi kórházban tartott istentiszteletekre, a gyülekezeti ifjúsági csoportra, a baba-mama körre és az idősgondozásra is ilyen lehetőségként tekintek. Nem önmagában az intézményrendszerben hiszek, hanem abban a lehetőségben, hogy szolgálatunk, küldetésünk hiteles, keresztyén emberek által érhet célba. Súlya van annak, hogy a város-központ a reformátusok otthona, meg jelenésünk, kommunikációnk és szolgálatunk komoly felelősséggel jár.”
A cikkíró végül megállapítja, hogy Nagykőrös múltja és jelene, jelentősége által méltó házigazdája a 2021 pünkösdhétfőjére tervezett püspöki beiktató istentiszteletnek. Úgy véli, az ünnepség és a történelmi kontinuitás fontos szimbóluma a nagykörősiek vizsolyi Bibliája és az Öreg Graduál, amelyet I. Rákóczi György erdélyi fejedelem adományozott a gyülekezetnek.
tudósítónktól
