Azok a magyar állampolgárok, akik foglalkoznak a hazai közügyeinkkel (legyenek bármelyik párthoz tartozók is), számukra minden bizonnyal fontos kérdés, hogy jól kormányozzák-e a magyar államot.
A jó kormányzás elvileg elősegíti a gazdasági növekedést és a társadalmi fejlődést. Hogy mitől tartunk jónak egy kormányzást, annak nagyon sok kritériuma van, ezért is nehéz bármilyen objektív mércét felállítani. És a választók többsége, még azok is, akik jobban informáltak, azoknál sincs ott minden információ, ami tovább bonyolítja, hogy mikor is tartunk jónak vagy rossznak egy kormányt. Bárhogy döntsenek is tehát a szavazók, a politikusok képesek kibújni a szavazók, vagyis az elszámoltathatóság kontrollja alól.
Épp ezért van az, hogy a közélettel foglalkozó állampolgárok, egyesületek, újságok, intézetek követelik a kormányok működését illetően a nagyobb átláthatóságot, a számonkérhetőséget, amivel javítani lehet a kormányzás minőségén is.
Azokban az országokban, amelyekben a kormányzat elszámoltathatósága, számonkérhetősége hiányos, ott találkozunk azzal a kihívással, hogy az államot a gazdasági (vagyis egyes nagytőkés) és szűk politikai érdekcsoportok tartják a befolyásuk alatt.
A bányászat felügyeletét is 9 évre elteszi magának a Fidesz
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megszüntetése is az egyik salátatörvényben bújt meg. Pintér Sándor belügyminiszter „Egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről” szóló 62 oldalas törvénycsomagjában található meg egy döntés arról, hogy megszüntetnék a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ) – vette észre elsőként az Alfahír.
A szervezet valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait átruháznák a jogutódként feltüntetett Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságra (SZTFH). A furcsa nevű hatóság nemcsak a bányászattal foglalkozhat majd a benyújtott törvénycsomag szerint, hanem:
- a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével és szabályozásával,
- a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági felügyeletével és szabályozásával a Szerencsejáték Felügyelet jogutódjaként.
A Hatóság elnökének pedig nem más lett kinevezve, mint Bíró Marcell, aki a Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője volt. A kinevezés kétharmados védelmet kapott, 9 évre szól és havi 4,5 milliós fizetéssel jár.
Volt egy magyar állam – most kiszervezik
Magyarország közel 2.000 kilométeres gyorsforgalmi úthálózatának tervezési, építési, üzemeltetési és karbantartási feladatait 35 évre adja magánkézbe az Orbán-kormány még 2021 végéig. És ugyanígy kerül kiszervezésre 420 hónapra, azaz 35 évre a hulladékgazdálkodás is. Az Orbán-kormány a koronavírus-járvány leple alatt és a 2022-es választások előtt felpörgette az állami vagyon és az állami funkciók kiszervezését a mindenkori kormánytól független NER közeli szereplőknek.
A Fidesz kétharmados parlamenti többséggel a magyar felsőoktatás 70 százalékát és több ezer milliárd forintnyi vagyont vett ki az állam fennhatósága alól, és szervezte ki „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba”. A valaszonline.hu egy elemzője a folyamatot így írja le:
„Nemcsak az alapítványok jöttek létre: stratégiai vagyontárgyak is Mészáros Lőrinc és vidékéhez kerülnek nagyüzemben: például gáz- és áramszolgáltató vállalatok. Illetve április végén hozott a parlament egy olyan határozatot is, amely alapján az állam gazdasági szabályozó funkcióink egy részét is kitelepíti egy külön hatósághoz, melynek a vezetőjét kilenc évre nevezik ki. Ide tartozik a teljes kaszinóhálózat, a szerencsejáték-szervezés, a dohányipar. Olyan szervezet alá viszik ki tehát ezek szabályozását, amely a mindenkori kormány fennhatósága alól ki van vonva.”
Mindez három pontban: a magyar állam lényegében évről évre gyengül, a kormányzat elszámoltathatósága hiányos, kevesek tartják az államot befolyásuk alatt.
