Baja és Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítását, valamint az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények finanszírozásának módosítását is tartalmazta az egyházak hitéleti és közösségi célú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény és más jogszabályok módosítása, amiről csütörtökön 132 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés – foglalta össze a parlamenti munkát az MTI.
Baja és Esztergom is az 1950-es megyerendezésnek áldozatul esve vesztette el korábbi közigazgatási státuszát. A két településnek most úgy biztosít megyei jogú városi rangot a jogszabály, hogy az ezzel járó azon kötelezettségeknek, miszerint a közszolgáltatásokat a megyéjük egész területére biztosítaniuk kell, csak a 2024-es önkormányzati választás után kell megfelelniük.
Egyházi iskolák
Az egyházfinanszírozási törvény kiegészül a vallási közösségek által fenntartott, kiemelten a bevett egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó részletes szabályozással. Ilyen intézményekben már mintegy 30 ezren tanulnak. A jogszabály új fejezettel egészül ki, ami a vallási közösségek felsőoktatási közfeladatainak ellátására vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazza, és megteremti a lehetőséget arra, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények – a modellváltó intézményekhez hasonlóan – hatéves finanszírozási periódusra térjenek át. Ez lehetőséget teremthet olyan célok megvalósítására, mint a lemorzsolódás csökkentése vagy a regionális megtartóerő.
Pest megye önálló régió
Mivel változtak a regionális támogatási térképre vonatkozó uniós előírások, így módosításra szorult a társasági és az osztalékadó-törvény is. A legfontosabb változás az új finanszírozási időszakban, hogy Pest megye már önálló régióként szerepel a térképen, így itt a nagyvállalkozások által indított beruházások is támogatást kaphatnak. Lehetővé válik az energiahatékonysági beruházások támogatási intenzitásának növelése is a megyében.
via 24.hu
Kapcsolódó korábbi cikkünk:
Valóra válhat a bajai álom, megyei jogú várossá nyilvánítanák Baját
