Január 1-től újra vármegyéknek nevezzük a megyéket és ispánoknak a kormánymegbízottakat. Bács-Kiskun megye, amikor még vármegyék voltak nem létezett, ugyanis az 1950-es megyerendezés során jött létre Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék részeiből. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt 2014-től eddig kormánymegbízott vezette, mától főispán; nevezetesen Kovács Ernő főispán, aki 1959-ben született Kecskeméten.
A névváltozás milliárdos költséggel jár, hiszen több mint 700 darab megyehatárt jelző táblát kell lecserélni. Jelentős adminisztratív feladattal jár a politikai névváltoztatás a kormánynak, az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek is, mert minden rendeletet, törvényt, alapítóokiratot át kell írni, amelyben a megye szó szerepel.
Január 1-jétől számos intézmény megyei szervezetei is új nevet kapnak. Csak néhány példa:
- Bács-Kiskun vármegyei önkormányzat,
- Bács-Kiskun vármegyei kormányhivatal,
- Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság,
- Bács-Kiskun vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság,
- Bács-Kiskun vármegyei főügyészség,
- Bács-Kiskun vármegyei adó- és vámigazgatóság,
- Bács-Kiskun vármegyei levéltár,
- Bács-Kiskun vármegyei könyvtár.
Át kell nevezni továbbá a kamarák területi szervezeteit is:
- Bács-Kiskun vármegyei kereskedelmi és iparkamara,
- Bács-Kiskun vármegyei orvosi kamara,
- Bács-Kiskun vármegyei ügyvédi kamara,
- Bács-Kiskun vármegyei építész kamara.
Ezentúl pedig vármegyei autópálya-matricát kell vennünk, illetve vármegyei hírlapot olvashatunk, ha a kormánypárti KESMA híreire lennénk kíváncsiak.
Tavasztól pedig nem Bács-Kiskun megyei, hanem Bács-Kiskun vármegyei labdarúgó mérkőzésekre járhatnak a focit szeretők. De az országgyűlési választásokon sem megyei választókerületek jelöltjeire lehet majd szavazni, hanem a Bács-Kiskun vármegyei választókerületi jelöltekre.
Királyság versus köztársaság vagy jogelvonás?
„Senki sem gondolhatja komolyan, hogy királyságot akarunk!” – mondta Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja még 2022 júliusában, miután az Országgyűlés tizenegyedszer is módosította az Alaptörvényt, emlékeztet a telex.hu.
A módosítás inkább tűnik szimbolikusnak, hiszen ettől nem lesz sem királyság, sem nemesi vármegye, sem szolgabíróság, de még az sem fog bekövetkezni, hogy a vármegyék követeit, akiket egykoron az országgyűlésbe delegáltak, vissza lehessen hívni. A Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) a névváltoztatást az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományaival magyarázza. Kritikusaik szerint pedig arról van szó, hogy az Orbán-kormány leépíti az 1990 után kialakított önkormányzatiság rendszerét.
Vagy vicc az egész…? A Kecskeméti Fiatalok Társasága közösségi oldalon legalábbis humorral próbálják kitalálni mi is történik a megyében, amire szerintük
„az egész költségvetés úgyis rámegye!”
