Időnként komoly áradások vonulnak le a Dunán, a bajai Petőfi-sziget árvédelme továbbra sem megoldott. Az ellenzéki városvezetés ugyanis hiába pályázott a terület fejlesztésére (értsd mobilgát építésre), a benyújtott dokumentációt a döntnökök javarészt bírálat nélkül visszaküldték. A támogatás iránti kérelmet újra benyújtani viszont most nem lehet, mivel Baja megyei jogú státuszt kapott, így a pályázati döntések parkolópályára kerültek.
„Baján a Duna mindenkori vízszintje már többször okozott komoly problémát, talán a legnagyobbat az 1956-os jeges ár idején. De később is éltünk meg védekezésre okot adó árvizeket” – idézte fel a bajai áradásokkal kapcsolatos emlékeit Széll Péter, Baja alpolgármestere. A város második emberét azután kerestük meg, hogy az elmúlt időszakban jelentős feszültség alakult ki a Petőfi-sziget árvízvédelme kapcsán, amit az elmúlt években pártoktól függetlenül szinte már mindenki próbált megszervezni, ám a helyiek által közkedvelt területet valahogy rendre elöntötte az árvíz.
Tartós és masszív megoldás így viszont a területen nincsen, a város a 20-25 éve meglévő ideiglenes, és a zöld környezetbe besimuló földgátakat használja, illetve az alkalmi védekezés nyújtotta eszközöket használja. Ezzel a sziget nagy részét sikerült megfelelően védhetővé tenni, ám néhány mélyebben fekvő terület továbbra is a nehezen védhető kategóriába sorolódik. Aminek természetesen meg is lett az eredménye, 2013-ban ugyanis az ’56-oshoz hasonló árvíz sújtotta Baját, ami a felszínre hozta az árvízvédelem összes problémáját.
„Az akkori önkormányzat pályázati forrás felhasználásával el is készítette a Petőfi-sziget árvízvédelmének a tervét, ami a terület nagyobb részén 90 cm magas, állandó beton mellvédfal megépítését írta elő, amihez nagyjából háromszor olyan mély L alakú betonalap csatlakozott volna. Ilyen beton mellvédfal került volna a sziget város felőli oldalára is”
– mondta Széll Péter. Ebből azonban a jelenlegi, Nyirati Klára ellenzéki polgármester vezette város nem kér. A fideszes többségű Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által támogatott betonfalak helyett ugyanis a helyi vezetés inkább a mobilgát kialakításában látná a jövőt.
„Ami bár jelentős földmunkával és betonalap készítésével járna, ám lényegében az elkészülte után a földbe rejtve várná, hogy az addig egy raktárban várakozó mobil elemek egy árvízi helyzetben felszerelésre kerüljenek. Így a városkép és a látvány szempontjából mindenképpen előnyösebb lenne az alkalmazása ott, ahol az szükséges”
– indokolta meg az eltérő álláspontot Széll Péter. Hozzátette, az önkormányzat véleményével ráadásul a bajaiak többsége is egyetért, akiket korábban egy közvélemény kutatás keretében kérdeztek meg arról, hogy egyetértenek-e a korábbi terv által javasolt megoldással. Kiderült: a válaszadók nagy többsége nem kívánja az állandó betonfalat a Baját meghatározó városkép részeként viszontlátni.
Ez alapján az önkormányzat még 2020-ban úgy döntött, hogy csak a legnehezebben védhető terület mobilgáttal való védelmére és a sziget igencsak rozoga hídjának felújítására, illetve néhány ehhez kapcsolódó zöld elemre nyújtanak be pályázatot. Vagyis az előzetes tervezések során kalkulált 2,4 milliárd forintos árvízvédelmi összköltség helyett inkább 2,2 milliárd forintos támogatási összegre pályáztak, amihez a szükséges dokumentációt is benyújtották.
Csakhogy a támogatási összeg helyett az illetékesek a benyújtott, részben bírálat nélküli papírokat küldték vissza, mivel az Országgyűlés döntése értelmében Baja megyei jogú státuszt kapott. „Ami természetesen nagyon megtisztelő, ám rövidtávon azzal a következménnyel jár, hogy a városnak Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát kell készítenie, és amíg az elfogadásra nem kerül, addig Baja pályázatait nem lehet benyújtani.” Sem az újakat, sem a régebbieket. Pedig a Petőfi-sziget árvízvédelme mellett az Attila utca teljes felújítása, és a város turisztikai célú fejlesztése is kiemelten szükséges lenne.
A mobilgát ügyében megkerestük a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot, valamint Zsigó Róbertet a térség jelenlegi országgyűlési képviselőjét, Baja korábbi polgármesterét is. Elsősorban azt szerettük volna megtudni, hogy
- szerintük mi lehet az oka az árvízvédelem szempontjából bástyának tekinthető város gátépítéssel kapcsolatos késlekedésének az oka;
- szerintük miért lenne a város szempontjából előnyösebb egy állandó betongát létesítése;
- szerintük várhatóan mikor rendeződhet a gátépítés ügye Baján?
Cikkünk megjelenéséig választ tőlük nem kaptunk.
