Biztosan egy, de információink szerint kettő vagy akár több, a kecskeméti kórházban dolgozó orvos után is nyomoznak költségvetési csalás gyanúja miatt. Ők is a részesei lehettek annak a hálózatnak, amely gyógyászati segédeszközökre, főleg gyógycipőkre, gerincrögzítőkre állami támogatásokat igényelt vissza jogosulatlanul. Eddig országosan összesen 44 fővel – orvosokkal, cégvezetőkkel, alkalmazottakkal, asszisztensekkel – szemben folyik büntetőeljárás, az okozott kár meghaladja a 2 milliárd forintot.
„Állítólag elvittek egy csomó orvost a kecskeméti kórházból a TEK munkatársai” – írta be valaki névtelenül a minap az egyik – több mint 28 ezer tagot számláló – kecskeméti tematikájú Facebook-csoportba, név szerint megemlítve egy főorvost (a bejegyzést azóta eltávolították).
Természetesen igyekeztünk utánajárni a poszt igazságtartalmának. Megkerestük a kecskeméti kórházat, helytálló vagy sem ez az információ, és ha igen, milyen bűncselekmény miatt indult eljárás az intézmény orvosai ellen. Választ egyelőre nem kaptunk.
„Hivatalos információnk nincs erről az esetről, ezért nem kívánunk nyilatkozni” – ezt már a Magyar Orvosi Kamara válaszolta levelünkre.
Ugyanakkor több, egymástól független forrásunk megerősítette, hogy biztosan van alapja az orvosok elleni nyomozásról szóló szóbeszédnek. Egyiküktől megtudtuk, hogy valóban a közösségi oldalon említett főorvos lehet az egyik gyanúsított (ő máig dolgozik az intézményben), de rajta kívül még legalább egy orvos is érintett a kecskeméti kórházból. Máshonnan pedig arról értesültünk, hogy egy kecskeméti orvosnál házkutatást tartott a rendőrség, állítólag adócsalás miatt, és azóta nyomkövető lábbilincset kell hordania, mert bűnügyi felügyelet alatt áll.
A kecskeméti kórház orvosai forrásaink szerint az országos gyógycipős ügyben buktak le. Erről tavaly ősz óta igen sokat írt a sajtó. Az Országos Rendőr-főkapitányság kérdésünkre nem közölte, konkrétan hány kecskeméti gyanúsított van, korábbi közleményeikre hivatkoztak és azt írták, ezenfelül nem adhatnak a nyomozásról bővebb tájékoztatást.
De mit is kell tudni a gyógycipős ügyről?
A rendőrség először tavaly novemberben adott hírt arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. Első körben, egy összehangolt akció keretében 8 embert fogtak el: két ortopéd orvost, két asszisztenst, egy cég tulajdonosát, gazdasági vezetőjét és üzletkötőjét, valamint egy másik vállalkozás tulajdonosát.
A rendőrök egy összehangolt akció keretében nyolc megyében összesen 45 helyszínen csaptak le egyidőben: az elkövetők lakhelyein, munkahelyein, és kutatásokat tartottak idősotthonokban, szociális intézményekben, rendelőintézetekben. A kutatások alkalmával informatikai eszközöket, iratokat, dokumentumokat, személyes adatokat tartalmazó listákat és feljegyzéseket foglaltak le.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatásai alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) állapította meg annak gyanúját, hogy gyógyászati segédeszközöket gyártó cégek törvénysértő módon hívják le az egészségbiztosítási alapból a jogszabályban megállapított támogatást, majd az NVSZ feljelentést tett.
A bizonyítékok alapján a rendszer hierarchikusan és konspirált módon működött – közölte a rendőrség. A gyógyászati segédeszközöket gyártó-forgalmazó cégek képviselői ellenszolgáltatásért cserébe megszerezték idősotthonok, fogyatékosokról gondoskodó otthonok lakóinak adatait, ebben általában az intézmények személyzete volt a segítségükre.
A cégekkel kapcsolatban álló ortopéd orvosok állították ki a vényt, a termékeket a cégek legyártották, de többségében nem megfelelő minőségben, majd a gyógyászati segédeszköz után járó támogatási összeget – átlagban 50 ezer forintot – megigényelték a NEAK-tól. Az orvosok pácienseikkel többnyire nem találkoztak, a dokumentumokat úgy írták meg, hogy a szükséges vizsgálatokat nem végezték el. Több olyan páciens is akadt, akinek adataival egymás után többször is visszaéltek, és nem is lett volna szüksége a segédeszközre, vagy meg sem kapta. Mivel a különböző dokumentumokon valótlan adatok szerepeltek, ezért a gyanúsítottak hamis magánokirat felhasználását is elkövették.
A tél és a tavasz folyamán a rendőrség újabb és újabb elfogásokról számolt be az ügy kapcsán, folyamatosan bővült a gyanúsítottak köre, előbb 26-ra, majd 32-re, jelenleg pedig már 44 fővel (18 orvossal, 14 cégvezetővel, 9 alkalmazottal és 3 orvosi asszisztenssel) szemben folyik büntetőeljárás költségvetési csalás miatt. Újabb és újabb szálak akadtak a történetben, eddig 12 nyomozócsoport alakult országszerte a szövevényes ügy teljes körű felderítése érdekében. Szegedi, budapesti, makói, szigetszentmiklósi, szekszárdi, budaörsi, nyíregyházi orvos után áprilisban egy kecskeméti is felbukkant a gyanúsítottak között.
A kecskeméti szál
Mint a rendőrség közölte, a hajdú-bihari nyomozócsoportjuk egy békéscsabai cég ügyében vizsgálódik. A bizonyítékok szerint a kft. ügyvezetője a vállalkozását felhasználva 2018 és 2022 között folyamatosan működtetett egy hierarchikus bűnszervezetet, amelynek az volt a célja, hogy minél több állami támogatást tudjanak visszaigényelni a NEAK-tól. Ortopéd orvosok a páciensek egészségi állapotától függetlenül vényekre felírtak különböző gyógyászati termékeket, amiket aztán a cég nem megfelelő minőségben gyártott le. Ez a kft. összesen több mint 1 milliárd 250 millió forintot igényelt így vissza jogosulatlanul a NEAK-tól.
Ehhez a körhöz tartozott egy kecskeméti orvos is, akit április végén fogtak el, és akinek közreműködésével a cég legalább közel 150 millió forint állami támogatást igényelt vissza jogtalanul. Házkutatást hajtottak végre nála, és minden releváns dokumentumot, eszközt, adathordozót lefoglaltak. A férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalással gyanúsították meg, majd bűnügyi őrizetbe vették.
Míg a nyomozás elején 250 millió forint volt az a kárösszeg, amit a nyomozók bizonyítékokkal alá tudtak támasztani, addig áprilisra ez az összeg már meghaladta a 2 milliárd forintot. Az ügy előrehaladtával ugyanis egyre több céget és egyre több elkövetőt tudtak beazonosítani. A rendőrség hangsúlyozta: a jogtalan visszaigénylésekkel nemcsak az államot károsították meg a gyanúsítottak, hanem közvetve más embereket is, mert a gyógyításra szánt erőforrásokat csapolták meg. A gyanúsítottaktól, valamint a hozzájuk köthető cégektől áprilisi információk szerint összesen egy milliárd forintnak megfelelő vagyont zároltak, illetve foglaltak le a nyomozók.