Az európai uniós tagállamok nagyköveti tanácsa pénteken jóváhagyta az európai sajtószabadság-törvény szövegéről született kompromisszumot, amelyet a múlt év végén a kormányokból álló EU Tanács és az Európai Parlament (EP) tárgyaló delegációi hoztak tető alá. Az ülésen egyedül a magyar kormány képviselője szavazott nemmel, ami azonban nem akadályozhatta meg a döntést, elég volt a tagállamok minősített többségének az egyetértése – írja a Népszava.
Miről szól a rendeletjavaslat? Többek között:
- biztosítékokat tartalmaz a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozással és az újságírók megfigyelésével szemben.
- Külön hangsúlyt helyez a közszolgálati média függetlenségére és stabil finanszírozására, valamint a médiatulajdon és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára.
- Tartalmaz intézkedéseket a szerkesztői függetlenség védelmére és az összeférhetetlenségi helyzetek közlésére vonatkozóan is.
- A jogszabály foglalkozni fog emellett a médiakoncentráció kérdésével is, és új, független szervezetként létre fogja hozni a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet.
- A Bizottság elfogadott egy kiegészítő ajánlást is, amely ösztönzi a szerkesztői függetlenséget szavatoló belső biztosítékok kialakítását.
A jogszabályról az EP kulturális bizottsága jövő kedden, a plenáris ülése várhatóan márciusban szavaz. Ha elfogadják, az előírásai 2025 közepén lépnek hatályba.
Politikai viták tárgyává vált a média
A tervezett rendeletre, mely az európai sajtószabadságot védené, Orbán Viktor már októberben úgy reagált az X-en (Twitteren), kicsavarva azt annak saját tengelyéből, hogy ez egy „újabb szabadságellenes javaslat”, ami „a média teljes ellenőrzését” jelentené, utalt a kommunista és a náci időkre is.
Mindeközben épp Magyarország az, ahol a független, a hatalom működését megmutató sajtó működését fokozatosan igyekeznek ellehetetleníteni – írja már a 444.hu, amit legújabban éppen a szuverenitásvédelmi törvény mutat meg, amiről független szerkesztőségek közös nyilatkozatot is kiadtak. Többek között ebben ezt írták:
– „A törvény világossá teszi: ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában. A független média közérdekű információkat megszerző és közlő műhelyeit visszatérően azzal vádolják, hogy „külföldi érdekeket” szolgálnak. Ez tudatos hazugság, amivel nemcsak a demokrácia szempontjából létfontosságú munkát végző szerkesztőségeket támadják, hanem azokat a magyarokat is, aki az ilyen szerkesztőségek tartalmait nézik, hallgatják és olvassák, működésüket anyagilag is támogatják. A független szerkesztőségek működése, ide értve az anyagi hátteret is, nyilvános, átlátható. Nincsenek eltitkolt pénzek, támogatások.”
„A magyar történelemben nem ez lenne az első alkalom, amikor azt érezhetjük, hogy a magyar állam nem a polgárai oldalára áll” – olvasható a KecsUP-on ugyanebben a témában írt véleményírásunkban, mely arra is rámutat, hogy évek óta mennyire sérült a kecskeméti nyilvánosság szerkezete.
