A törvényben meghatározott maximális 25 főnél több gyermek vehető fel a Corvina, a Ferenczy Ida és a Kálmán Lajos kecskeméti önkormányzati óvodák több csoportjába a 2024-2025-ös nevelési évtől, döntött egyhangúlag a város közgyűlése a februári ülésén. Némely csoportban egy, legfeljebb kettő gyermekkel járhatnak többen, de vannak olyan csoportok, ahol négy és öt plusz helyet kell biztosítani.
Mindeközben az óvodáskorúak létszáma folyamatosan csökken, és egyre több család választja a nem városi fenntartású intézmények egyikét.
A 2022/2023. évi nevelési évben az önkormányzati fenntartású óvodákban 2933, a nem városi működtetésűben pedig 1309 gyermek számára biztosították az óvodai ellátást.
A döntéshozók a 2023 őszén bezárt Szent Miklós (itt várhatóan magánóvoda nyílik) és Csongrádi utcai önkormányzati óvodákat is felemlegették, és a vitából az is kiderült, hogy szerintük nem bezárták azokat, hanem csak a kapacitásokat helyezték át.
Összefoglalva az előterjesztést, a képviselők arról határoztak, hogy az önkormányzati óvodákban hány csoport, illetve ezek a csoportok milyen létszámmal indulhatnak el a következő évtől. Mivel a jogszabály lehetőséget kínál arra, hogy intézményvezetői javaslatra a meghatározott csoportlétszám húsz százalékkal túlléphető legyen, így kijelölték azokat az óvodai csoportokat, ahol eggyel, kettővel, vagy akár öttel is több gyermek járhat a törvényben előírt 25 főnél.
Emelkedik a csoportlétszám öt-öt fővel, 25-ről 30-ra, többek között a Tóth László sétányi és a Bíró Lajos utcai, és a ménteleki (Kecskeméti úti) óvodákban. A Lánchíd utcaiban minden csoportot eggyel bővítenek. (Az összes változtatást nem soroltuk fel cikkünkben, ezeket az előterjesztés mellékleteként itt és itt és itt olvashatják el.)
A kormánypárti és az ellenzéki képviselők szavazási magatartásában ugyan nem volt eltérés, ennek ellenére a vitájukból kitűnt, milyen kihívásokkal is néz szembe a városi forrásból működő óvodai rendszer.
Csökkenő gyermeklétszám, eltérő városrészek és bezárt kapacitásáthelyezés alá eső kecskeméti óvodák – ezek körül forogtak a képviselői hozzászólások
Pászti András kormánypárti képviselő azzal magyarázta a csoportlétszám emelésének szükségességét, hogy „nem minden választókörzetben van ugyanannyi óvodás, ezért vannak olyan óvodák, ahol a jelentkezők száma egy picivel nagyobb, mint amennyi gyermek elférne. A legnagyobb létszám-emelkedés 5 fő, és nagyon sok helyen nem is kellett emelni egyet se” az alacsony gyermeklétszám miatt.
Kopping Rita ellenzéki képviselő a túlterhelt óvodákkal kapcsolatban megjegyezte, ennek ellenére tavaly mégis két óvodát zártak be Kecskeméten, amit „megfontolandó lett volna életben tartani”. Kopping párttársa, a DK-és Bodrozsán Alexandra is hibásnak tartotta becsukatni a Csongrádi és a Szent Miklós utcai önkormányzati óvodákat. Szerinte ezt az is alátámasztja, hogy míg az előző évben 104 gyermekkel, a következő évtől már 176 fővel lépik túl a maximálisan megengedett létszámot. Kiemelte: egyre több a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, miközben a nevelők és az intézmények is egyaránt túlterheltek.
Pászti András reagált az ellenzékiek kritikájára: az óvodák bezárásához egyszerre hozzájárult a született óvodások létszámának csökkenése az elmúlt években, a kisgyermekek lakóhely szerinti egyenetlen eloszlása, és a város szűkösebb költségvetése. A csoportlétszámnál pedig valóban fontos kitétel az SNI-s gyerekek ellátása – értett egyet Pászti Bodrozsánnal –, hiszen, ahogy fogalmazott: „sajnos a mi országunkban jelenleg egyre több olyan gyermek jelenik meg, aki kettőt ér vagy hármat ér, amit a nevelési tanácsadó vagy épp az áthelyező bizottság megállapított. És nekik speciális nevelés szükségeltetik ahhoz, hogy eljussanak az iskolába” – mondta az Esélyteremtési Bizottság elnöke.
Ezután az ellenzéki Szövetség frakcióból nyáron kilépett Dobos József független képviselő – a körzetéhez jelentős külterület tartozik – kért szót. Hangsúlyozta, sokan kiköltöznek Kecskemét szélére, és szerinte a legjobban ezek a külterületi óvodák – a ménteleki, a hetényi és a kadafalvai – a túlterheltek. A 2023-ban eladott Szent Miklós utcai óvoda ingatlaneladásából befolyt pénzből pedig ide is lehetne beforgatni – érvelt Dobos. Hozzátette: az önkormányzat által elkezdett óvodabővítés jó irány, és a csoportlétszám emelése azért elfogadható, mert ahol öt fővel emelkedik, ott nagyobb a gyermekekre jutó négyzetméter.
Nem bezárták az óvodákat, hanem csak a kapacitásokat helyezték át
Utolsó felszólalóként Engert Jakabné alpolgármester reagált az elhangzottakra. Elmondta: meghatározott az a kapacitás, amire az önkormányzat normatív állami támogatásban részesül, és ezért kell figyelembe venni azt, hogy mekkora az egyes óvodák kihasználtsága. „Itt szeretném zárójelben megjegyezni, hogy jelenleg körülbelül 130 körüli üres helyünk van. Tehát ez azt jelenti, hogy ha mi most óvodafejlesztésre beadunk egy kérelmet, erre azt a választ fogjuk kapni, hogy Kecskeméten van elég óvodahely vagy férőhely” – fejtette ki az alpolgármester.
Azokra az ellenzéki felvetésekre, hogy 2023-ban két önkormányzati óvodát zártak be – egyiket a Csongrádi, a másikat a Szent Miklós utcában (itt várhatóan Montessori magánóvoda nyílhat) – a városvezető a következőképpen reagált:
„amikor ezeket az óvodai vagy feladatellátási helyeket kivezettük, akkor – szeretném kihangsúlyozni-, hogy mi nem bezártuk, hanem ezeket a kapacitásokat áthelyeztük, tehát racionalizáltuk. Amikor tehát ki kell elégíteni például Katonatelep, Kadafalva, Méntelek óvodai férőhely igényeit, akkor azt vettük figyelembe, hogy a kevésbé kihasznált belvárosi óvodák csoportlétszámát eltérítsük. És ugyanez vonatkozik azokra is, ahol egy-egy óvoda fejlesztése nagyon súlyos pénzügyi forrást igényel, és ezeknél nem tudjuk igénybe venni a különböző uniós TOP-os pályázatokat.”
A 2024/2025. nevelési évben indítandó óvodai csoportok számáról és a maximális csoportlétszám túllépésének engedélyezéséről szóló előterjesztést 19 igen, nem és tartózkodás nélkül fogadta el a kecskeméti képviselő-testület.
