– Azoknak a külföldi munkavállalóknak, akik nem a környező országokból érkeztek Kecskemétre, nagyok lehetnek a kulturális különbségek. Erre fel kell készíteni őket, és ennek érdekében a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a munkaerő-kölcsönző cégekkel közösen projektet indított, melyben átadnák nekik az együttéléshez szükséges írott és íratlan szabályok ismeretét –
erről is beszélt Gaál József alpolgármester, a megyei iparkamara elnöke a Rádió 1 Gong Téma című műsorában. Hangsúlyozta azt is, hogy a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban fontos feladat a lakhatásuk biztosítása a lakosok igényeinek figyelembevételével.
Nem előzmény nélkül került sor a rádiós interjúra. Tóth Szilárd – aki júniusban megnyerte a választást a Vacsiközt, a Bethlenvárost és a belváros egy részét magában foglaló 7-es választókerületben – hozta fel az októberi közgyűlésen a helyi lakosok panaszát a vendégmunkásokra és a munkásszállókra. Gaál József ekkor említette először az érzékenyítő programot, amihez annyi kommentárt fűzött: „Az egy másik kérdés, hogy
ennek milyen eredménye lesz.”
Az ellenzéki képviselő azt is mondta, úgy tudja, hogy a már jelenleg is üzemelő munkásszállások mellett több új, „nyereség és vagyonszerzés céljából üzemeltetni kívánt szálláshely” nyithat meg a Vacsiközben és a Bethlenváros területén. Tóth ezért azt kérte: korlátozzák ezen szálláshelyek üzemeltetését legalább a város lakó-pihenő övezeteiben a „jogszabályok adta keretek között”.
Erre azonban nincs ráhatása az önkormányzatnak – ez derült ki Szemereyné Pataki Klaudia polgármester válaszából ugyanis, aki azt mondta: a szabályozási környezet egy olyan kiskapu, amit sok ingatlantulajdonos kihasznál, és a hivatalnak nincs sem döntési jogosítványa, sem eszköze ennek befolyásolására. Mindez azt jelenti, hogy nem ellenőrizheti a jegyző azokat az ingatlanokat, ahol tartósan (vendég)munkásokat szállásolnak el bérleti szerződés alapján, mivel ezek a házak, lakások nem szerepelnek hatósági nyilvántartásban, az üzleti és a nem üzleti célú szálláshelyek között sem – számoltunk be a közgyűlésről szóló cikkünkben néhány nappal ezelőtt a KecsUP-on.
Mennyi a vendégmunkás Kecskeméten?
Hogy mennyi külföldi munkás dolgozik Kecskeméten, arról sem Gaál József interjújában, sem a közgyűlésen nem volt szó. Erről nemrégen Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója beszélt a hellovidek.hu-nak. Ezek szerint 2023-ban 557 engedélyt adtak ki Kecskeméten, és ezzel együtt 2023. december 31-én 1426 vendégmunkás-engedély volt érvényben – melyből ukrán és szerb állampolgár 1231 fő. Mindemellett a foglalkoztatók is lejelentettek 368 fő külföldi állampolgárt.
Ennél valamelyest többen lehetnek napjainkban, de nem nagyságrendekkel, még akkor is, ha egyes helyi cégek – mint arról korábban a KecsUP-on írtunk – ma már egyértelműen a fülöp-szigeteki, indiai, indonéz vagy kirgiz munkavállalók alkalmazásában látják a megoldást a toborzási kihívásokra. Ezek a dolgozók azért is népszerűek, mert körükben sokkal alacsonyabb szintű a fluktuáció, míg a magyarok egy része akár pár hónap után is felmond.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megyei vagy városi bontásban nem közöl adatokat, csak arról, hogy Magyarországon mennyi külföldi tartózkodik – 2024-ben összesen 250.912 külföldit regisztráltak. Az európai országokból mintegy 140 ezren érkeztek hazánkba, legtöbben ukrán (27 ezren), német (23 ezer), szlovák (17 ezer) és román (16 ezer) állampolgárok. Míg Ázsiából 93 ezer fő tartózkodik az országban – közülük 21 ezren Kínából.
