„A Kecskeméti Piac a projekt keretében önkéntes együttműködő szervezetként vesz részt.” – áll a „Slow Food Stratégia” című kiadványban. Amely dokumentum az Európai Unió támogatásával készült, de nem annak nézeteit tükrözi – áll a második oldalon. Miként az is, hogy az írás a projekt partnereinek közös felelőssége.
Előzmény: Minap számoltunk be arról, hogy Kolek Andrea, aki a Slow Food piacnak helyet adó városi piac (a dokumentum szerint tehát amely önkéntesen vesz részt a projektben) igazgatója mint a Slow Food piac projektmenedzsere, egyéni vállalkozóként 8,4 millió forintot kap erre a feladatra. Miként korábbi cikkünkben jeleztük: tisztázni akartuk vele és a piacért felelős alpolgármesterrel, Gaál Józseffel (aki ebben a dokumentumban is nyilatkozik Kecskemétről), hogy ezért a pénzért mennyi és milyen munkát végez Kolek Andrea, és mi az, ami nem fért bele piacigazgatói munkájába és fizetésébe. Néhány órát leszámítva, egy hete nem válaszolnak.
Bár nem dátumozták ezt a dokumentumot, benne már tavaly őszi eseményekről is múlt időben írnak, tehát elég friss lehet. Mivel arra kitérnek (nyilván utólag írták ezt bele), hogy a Covid-19 helyzet előtt készült, tehát valamikor az elmúlt néhány hónapban írhatták. Ezért is vannak benne már megállapítások a zajló, és Kecskeméten a május 31-én lezáruló projektről is. Természetesen a projekt gazdái, kiötlői és vezetői alapjában elismeréssel írtak a kecskeméti Slow Food (SF) piacról, és a köréje csoportosított programokról, de azért nem rejtették véka alá azt a véleményüket sem, hogy van itt még a jövőre nézve olyan, ami változtatásra szorul.
Pozitívumokat és kritikus elemeket is sorol az anyag
A pozítívumok. Idézet az anyagból.
„A Slow Food Termelői Piac vadonatúj esemény Kecskemét város életében. Nagyon népszerűnek bizonyult, ahol a polgárok szívesen időztek. Az SF Piacnak köszönhetően új termelők is csatlakoztak, és így a piac nyújtotta választék is bővült. A vásárlók között is vannak újak, és egyre több gyerek látogatja a piacot.
A kezdeményezés sikerét főleg az alábbi okoknak tulajdoníthatjuk:
▪ A város ELHELYEZKEDÉSE, mivel Kecskemét mindig is mezőgazdasági város volt, sok termelővel és híres helyi termékekkel (sárgabarack, szőlő).
▪ A Kecskeméti Piac régen fennálló, népszerű, gyakran látogatott hely a város központjában, ahol a termelők KONCENTRÁLTAN VANNAK JELEN.
▪ Az emberek általában egyre jobban figyelnek és egyre TUDATOSABBAK életmódjuk, fogyasztásuk és egészségük kérdésében. Ez elősegítette azt, hogy a Minta Programról szóló üzenetek egy érdeklődőbb közönséghez jussanak el.
▪ A GYEREKEK nagyon lelkesek, és így a tanárok és a szülők is együttműködők.
▪ Sok HELYI RENDEZVÉNY van a városban az egész évben, és a piac szervezete ezeken a rendezvényeken mindig jelen van.”
A kritikus elemek. A kecskeméti projekt elemzésénél azt írják ezen kívül, hogy bizonyos tanulságokat le kell vonni a felmerült kérdések és a kritikus elemek alapján. Ilyenek például:
▪ A TERMELŐKET oktatni kell – a termékeiket vonzóbb módon kell bemutatniuk
▪ Némelyik termelő nem tartja be a Slow Food filozófia követelményeit, őket figyelmeztetni kell.
▪ Az Slow Food termelők és „más” termelők között bizonyos feszültség van a piacon.
▪ Sokan még mindig nem ismerik a Slow Food mozgalmat. Hosszú időt fog igénybe venni, amíg ezeket az értékeket sikerül közkinccsé tenni
Amin dolgozni kell. Az anyag szerint a jövőre való tekintettel is van dolguk a helyi érdekelteknek.
„▪ BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ az érdekeltek között, erősebb kohézió és csapatszellem kialakítása érdekében.
▪ ÚJ TERMELŐK FELKUTATÁSA és a termelők folyamatos oktatása.
▪ AZ ISKOLÁKKAL VALÓ KAPCSOLAT FENNTARTÁSA ismételt meghívások, oktatási programok révén. Későbbiekben szervezendő programokba (pl. kincsvadászat a piacon) való bevonásuk.
▪ Érdekes, hasznos kiadványok KIADÁSA gyermekek számára, szétosztásuk az iskolákban.”
A veszélyeztető tényezőket ki kell szűrni
Az elemzés szerint veszélyeztető tényezők is vannak Kecskeméten, ezeket ki kell szűrni a jövőben. Ezekre gondolnak:
„▪ Minthogy túl sok rendezvény van a városban, egy új dolognak a bemutatása csak különleges, egyedi módon lesz eredményes az üzenetnek a közönség széles köréhez való eljuttatásában.
▪ Mivel gazdálkodásból, termelésből megélni igen nehéz, a termelők néha beszereznek termékeket, és azt együtt árusítják, azaz újra eladják a saját, eredeti termékeik mellett.
▪ A termelők változnak, elkötelezettségük és kitartásuk csökkenő tendenciát mutat.”
Kecskeméten nehezen indult, de belejöttek a projekten doglozók
Az összes projekt (több európai város vett részt ebben) értékelésének bevezetőjében Kecskemétet külön is kiemelték. Ahol az elején voltak a sikert veszélyeztető elemek.
„Amint azt Kecskemét példája mutatja, a projekt kezdeti lépései során számos, a sikeres teljesítést veszélyeztető nehézség merült fel, különösen az érdekeltek tevékenységeivel kapcsolatban. Időbéli csúszások, késések fordultak elő a projekt munkafejezetek végrehajtásának néhány szakaszában. Kezdetben sem a helyi emberek, sem a helyi termelők nem értették meg a Slow Food célkitűzéseit. „
Ám mindenki felvette a tempót, belerázódtak a projekten dolgozók, így
„A sikeres rendezvényeknek köszönhetően a helyi termelők fenntartásai fokozatosan eloszlottak, és a helyi közösség is megértette a minőségi élelem és a gasztrokulturális örökség védelmének fontosságát.”
Kecskemétnek, mint a projekt magyarországi partnerének az Európai Unió 63 millió forint támogatást ítélt meg a helyi programokra.
