Közel fél évvel az Európai Parlamenti (EP) választások után az EP plenáris ülésén november 27-én Strasbourgban az EP képviselők meggyőző többséggel választották meg az Európai Bizottság tagjait. Ursula Von der Leyennek ez már második bizottsági elnöki ciklusa lesz. Javarészt új biztosi kollégiummal a háta mögött megváltozott helyzetet kell kezelnie a következő öt évben.
Mi az Európai Bizottság, és mit csinál?
Az Európai Bizottságot az Európai Unió kormányának is szokás nevezni, mivel a valódi jogalkotási kezdeményezés joga és kötelessége, és az EU-s intézményrendszer java részének az irányítása a Bizottságnál van a szerződések szerint.
Az Európai Bizottság, az EU „motorja”, egy olyan intézmény, amely a közösség érdekeit képviseli, nem pedig az egyes tagállamokét.
Ez azt jelenti, hogy ha például egy új uniós jogszabályról van szó – legyen az zöldebb energiáról vagy éppen a mesterséges intelligencia szabályozásáról –, a Bizottság az, ami először az asztalra teszi az ötletet. Ők dolgozzák ki a javaslatokat, amiket aztán az Európai Parlament és a Tanács rág át, vitat meg, és végül hagy jóvá. Egyfajta „ötletgyárként” működik tehát, de komoly végrehajtói hatalommal is rendelkezik, hiszen az uniós jogszabályok betartását is felügyeli.
Az EU „rendőrsége” vagy problémamegoldója?
Az Európai Bizottság a gyakorlatban nem csak törvényjavaslatokat fogalmaz meg, hanem arra is ügyel, hogy minden tagállam tartsa magát az uniós szabályokhoz. Ha egy ország szabálytalankodik – például nem alkalmazza megfelelően az EU környezetvédelmi előírásait vagy diszkriminatív gazdasági intézkedéseket hoz –, a Bizottság figyelmeztetést küld. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az Európai Bírósághoz fordulhat, és komoly pénzbírságot is kérhet, mint az történt Magyarország esetében is. A „rendőri” szerepkör mellett persze gyakran közvetítőként is fellép: ha vitás kérdések merülnek fel tagállamok között, a Bizottság próbál megoldást találni.
Miért fontos nekünk a Bizottság?
Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy a Bizottság döntései hogyan alakulnak, hiszen ezek határozzák meg például a pályázati pénzek kifizetését vagy a közös agrárpolitika szabályait. Az Európai Bizottság tevékenysége közvetlen hatással van a mindennapjainkra – gondoljunk csak az egységes roamingdíjak eltörlésére vagy az élelmiszerbiztonsági előírásokra. Ugyanakkor nem árt szem előtt tartani, hogy a Bizottság tagjai, az úgynevezett biztosok, nem választott politikusok, hanem szakértők, akiknek a munkáját érdemes árgus szemmel követni. Hiszen végső soron az uniós polgárok érdekeit kell képviselniük – akár kicsiben, akár nagyban.
Kik a biztosok és mit kell tudni a folyamatról?
A biztosi kollégiumot a Bizottság elnöke vezeti. A megválasztási folyamatot KecsUP-pal Brüsszelből és Strasbourgból is követtük a tavasz és nyár folyamán. A nagy pártcsaládok megegyeztek, hogy az Európai Parlamenti választásokon győztes pártcsalád jelöltje lesz majd a Bizottság elnöke, így a választások során arcot tudtak adni a csúcsjelöltek a pártjaik politikai törekvéseinek. Június 9-én a legtöbb képviselőt az Európai Néppárt (EPP) küldhette az EP-be, így a gentlemen’s agreement alapján a csúcsjelöltjüket, Ursula Von der Leyent választották meg júliusban Strasbourgban széles többséggel. Ezek után a tagállamok kormányai szeptemberig delegáltak egy-egy embert a testületbe. Ursula Von der Leyen kiemelten kezelte, hogy a nők aránya növekedjen a kollégiumon belül, így számos esetben háttérben nyomatékosan kérte a kormányokat, hogy nőket jelöljenek. A jelölések után kiosztotta a portfóliókat, azokat a szakpolitikai területeket, amelyeket a következő öt évben fognak a biztosok irányítani. Mint egy miniszternek egy kormányban úgy kell az adott területen vezetnie a biztosnak az Európai Uniót. A portfólió kiosztásánál sokat nyomott a latba egyes tagországok lobbiereje, így a nagyobb tagállamok fontosabb feladatokat és szélesebb hatáskört kaptak. A kisebb országok, és azok akik rosszul gazdálkodtak a tétjeikkel a nagy uniós “kártyapartiban” nem túl jelentős feladatokat kaphattak csak.
Kik dolgoznak Ursula Von Der Leyen alá?
Mind a 27 tagállamból jönnek biztosok a testületbe, és mivel Ursula Von der Leyen német, így a Németországon kívüli 26 biztosról döntöttek most a képviselők. Mivel egyszerre úgymond “csomagban” szavaztak az EP képviselők, így a parlamenti meghallgatások voltak az egyedüli alkalmak, amikor meg tudtak volna vétózni egyes biztos jelölteket az EP-ből. Az elmúlt hetekben az Európai Parlament szakbizottságai keményen kérdőre vonták az Európai Bizottság leendő 26 biztosát, hogy megvizsgálják alkalmasságukat az uniós szakpolitikai irányításra. Bár a végső ítéletet nagyrészt a politikai háttéralkuk határozzák meg, a Parlament azzal fenyegetett, hogy nem habozik elutasítani azokat a jelölteket, akik gyenge teljesítményt nyújtanak. A biztossá váláshoz a siker receptje egyszerűnek tűnik: nyelvtudás felvillantása, tiszteletteljes hozzáállás és kerülni a költségvetési ígéreteket. Azonban a jelölteknek komoly felkészülési időszakot kellett bevállalniuk, hogy mélyreható ismereteket szerezzenek portfóliójukhoz.
A meghallgatások során néhány jelölt kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenet spanyol alelnök-jelöltje meggyőzően érvelt a klímavédelmi és versenypolitikai ügyek mellett, és türelmével kivívta a baloldali frakciók elismerését. Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitás finn jelöltje biztonságos választásnak bizonyult, bár kissé kiszámíthatóan válaszolt. Kaja Kallas, az észt külügyi és biztonságpolitikai alelnök-jelölt magabiztosan képviselte az EU külpolitikai álláspontját, míg Stéphane Séjourné francia jelölt pragmatikus, de kevéssé inspiráló válaszokat adott az iparpolitikáról. Roxana Mînzatu román jelölt a foglalkoztatási és készségfejlesztési ügyekben mutatott felkészültséget, de személyes ügyei miatt kellett magyarázkodnia. Összességében a meghallgatások során a jelölteknek nemcsak tudásukat, hanem politikai ravaszságukat is bizonyítaniuk kellett.
Ki a legrangosabb EU-s tisztséget viselő magyar?
A magyar kormány ismét Vásárhelyi Olivért jelölte biztosnak, aki az előző öt év során az EU-bővítéséért felelt, de számos alkalommal került a politikai viták kereszttüzébe az EP képviselők lefitymálása (véletlenül bekapcsolt mikrofonba kérdzte a kollégájától az EP képviselőkre utalva: “Hány hülye van még?”), illetve Ukrajna EU-ba való belépése kapcsán, ahol markánsan eltér az EU és a magyar kormány álláspontja. Várhelyi Olivér végül erre az öt éves mandátumra az egészségügy és állatjólét portfólióját kapta meg. Vegyes fogadtatásban részesült az Európai Parlamentben tartott meghallgatása után, de végül elnyerte a biztos pozícióját. Bár a magyar jelölt korábbi, vitatott kijelentései és Orbán Viktorhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt sokan szkeptikusak voltak vele szemben, a három és fél órás meghallgatás során több fontos kötelezettségvállalást tett, például a ketreces állattartás betiltásáról, valamint az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról. Ugyanakkor kérdések és viták övezték a nők jogairól és az abortuszhoz való hozzáférésről vallott nézeteit, amit többen az EU alapvető értékeivel ellentétesnek tartottak. A viták ellenére teljesítménye jobb volt a vártnál, ami hozzájárult ahhoz, hogy végül megkapja a tisztséget.
Politikai kavarások és magyar belpolitika az EP-ben
Az Európai Parlamentben messze a legnagyobb lobbiereje a Néppártnak van, nem csupán mert ők rendelkeznek a legtöbb képviselővel, hanem mert nekik van a legnagyobb koalíciós potenciáljuk. Azaz az egyes javaslatokhoz bárhonnan találhatnak maguknak partnert. Nem kell feltétlen tartaniuk magukat a néppárt-szocialista-liberális háttéralkuhoz. Volt is már rá példa, hogy a szélsőjobboldali frakciók szavazatával lett meg a néppárt vezette többség egy határozat kapcsán. Manfred Weber, Orbán Viktor egyik nagy ellenlábasa komoly befolyást épített ki magának az EP-ben és kis túlzással állítható, hogy nélkülözhetetlen szereplője lett az EP bonyolult alkurendszerének. Így nem is csoda , hogy meg tudta oldani Weber, hogy 370 képviselő szavazzon igennel az új biztosi kollégiumra.
A magyar pártok közül a Néppártban helyet foglaló Tisza képviselői, így Magyar Péter is megszavazta a biztosokat. A szavazás utáni kommunikációjában Fidesz-DK paktumról beszélt. A patrióták képviselő csoportban ülő fideszes képviselők nem támogatták ezt a névsort, és Magyar Pétert kezdték el “Brüsszel” által befolyásoltnak beállítani. Habár szocialisták és demokraták csoportjából kevesen szavaztak nemmel, de a DK képviselői az ellenzők közt voltak. Azzal érveltek, hogy Várszegi Orbán embere így nem tudták az egész biztosi csapatot sem támogatni.
