„Újabb kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ellen nyert sajtópert a KecsUP. A Hírös Agóra után ezúttal a Kecskeméti Városüzemeltetés (KVÜ) keresetét utasította el elsőfokon a törvényszék” – számoltunk be 2024 novemberében. A KVÜ az elsőfokú, nem jogerős ítélet után fellebbezett: másodfokon az ítéletet részben megváltoztatták, a KecsUP felülvizsgálati kérelmét követően azonban a Kúria az elsőfokú bíróságnak a keresetet teljes egészében elutasító döntését helybenhagyta.
A Kecskeméti Városüzemeltetés még a „Rádőlt a fa a kecskeméti családra, aminek kivágását közel fél éve kérik” című cikkünk kapcsán kérte, hogy tegyünk közzé helyreigazító közleményt. Mivel ezt nem tartottuk jogosnak, ezért a bíróságon kellett bizonyítanunk az igazunkat. Ez közel egy évig tartott, és sok százezer forintjába került a pervesztesnek – jelen esetben az önkormányzatnak, azaz a kecskeméti adófizetőknek.
Ebben a kényes ügyben a cikkünk alanyát, Csabát tanúként hallgatták meg a bíróságon.
Azért is kiemelten fontos beszámolni ezen perek végkimeneteléről, mert korábban kritikát kaptunk azért, hogy nem jogerős ítéletekről számoltunk be, lásd: elsőfokú ítélet. Ráadásul azért is, mert kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a kecskemétiek adóforintjaiból pereltek, miután válaszra sem méltatták megkeresésünket.
A Kúria ítéletében szereplő legfontosabb állítások:
- A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabályt sértett akkor, amikor az alperest az 1., 5. és 6. közlés vonatkozásában helyreigazításra kötelezte,
ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az
elsőfokú bíróságnak a keresetet teljes egészében elutasító döntését helybenhagyta. -
Nyilvánvaló, hogy a nyilatkozó személy és a felperes között anyagi kérdésekben fennálló vita a sajtó-helyreigazítási per keretei között nem dönthető el, de még csak nem is véleményezhető. Nem foglalhat állást a helyreigazítási ügyben eljáró bíróság abban a vonatkozásban, hogy a kifizetett összeg megfelelő volt-e a keletkezett kárhoz képest.
- Az is megállapítható volt, hogy a felperes részéről önálló kárfelmérést az adott helyszínen valóban nem végeztek, a való tények közlése tekintetében a felperes maga is a biztosító kárfelmérésére hivatkozott annak kapcsán, hogy a kerítés csak igen kis részben sérült meg.
- A tanúként meghallgatott nyilatkozó személy (Csaba) előadta, hogy az ő általa közölteket a cikk valósághűen közölte. A cikk lényegi tartalma ebben a körben az volt, hogy a nyilatkozó személy szerint a felperes nem megfelelően kezelte a kárigényt. Ez egyértelműen véleményként, értékelésként értékelendő. A nyilatkozó személy szubjektív érzéseit fejezi ki, amelynek lényege az, hogy álláspontja szerint a felperes nem megfelelő gondossággal, és nem megfelelő gyorsasággal járt el az ügyben.
- A Kúria ebben a körben is szükségesnek tartja kiemelni, hogy az ügyintézéssel, illetve a
kifizetett összeggel kapcsolatban a cikk alapvetően a nyilatkozó személy kritikáját,
véleményét tartalmazza, közölve azt a körülményt is, hogy a biztosítótól a család kapott
bizonyos összegű kártérítést.
Szerkesztői megjegyzés: a perre szánt pénzből könnyedén lehetett volna Csabának nagyobb kártérítést fizetni.
