Negyedével kevesebb uniós forrást kaphat Magyarország 2021-2027 között, mint a jelenlegi pénzügyi ciklusban, a földalapú támogatás pedig 15 ezer forinttal mérséklődne hektáronként. A kormány túlzónak tartja a csökkentést.
Sérelmezi a magyar kormány a 2021-2027 közötti hét éves gazdasági ciklusban hazánk számra juttatni kívánt támogatások mértékét – mondta Schanda Tamás, az innovációs és technológiai tárca európai uniós támogatásokért felelős államtitkára. Az Európai Bizottság szerint 17,9 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli forrás járna Magyarországnak, ez 5,7 milliárd euróval (24 százalékkal) kevesebb a jelenlegi ciklusban rendelkezésre álló forrásnál.
A csökkenés okaként a szakértők megjegyezték: Nagy-Britannia, az Európai Unió egyik legnagyobb befizetője távozni készül. Emellett Magyarország több régiója az elmaradottból átalakulóba, illetve fejlettbe sorolódik át, viszont vannak olyan régiók – itt elsősorban az Európai Unió peremén lévőkről van szó -, ahol az átlagtól való lemaradás növekedett. Ezek nagyobb arányban kaphatnak támogatást.
Szakértők megjegyzik azt is, hogy módosul a forráselosztási képlet. E szerint a Zöld Európa programra – klímavédelem, környezetvédelem – több pénzt szánna az unió. A magyar kormány különösen sérelmezi, hogy az új célok között – a tervezett költségvetés egy százalékának erejéig – szerepel egy olyan tétel, amely a migránsok integrálását segíti elő. További érvágást jelentene a magyar gazdaságnak, hogy a Közös Agrárpolitika keretében 16 százalékkal kevesebb jutna Magyarországnak, és 27 százalékkal kevesebbet utalnának vidékfejlesztésre. Így hektáronként 15 ezer forinttal csökkenhet a földalapú támogatások mértéke. Összességében a kelet-közép-európai régió országai a közvetlen brüsszeli forrásokból 5 százalékot tudunk elnyerni, míg a népességén belüli részarányunk 20 százalékos.
Nehezen emészti meg a kormány, hogy a jogállamiságot be nem tartó országok magatartását is vizsgálnák, holott Schanda Tamás szerint ehhez nincs megfelelő mérce. (Ennek bevezetése még az Európai Unióban is vita tárgya.)
A Népszava érdeklődött a magyar álláspont kialakításának állásáról, de az államtitkár szerint nem a gyorsaság a döntő, hanem az, hogy szakmapolitikailag megalapozott, Magyarország érdekeit képviselő álláspontot alakítsanak ki.
A mostani ciklusra elosztható 29,6 milliárd eurónyi keretet már teljes egészében le kötötték nyertes projektek szerződéseivel, 66 százalékát ki is fizették, a teljes összeg 33 százalékát pedig már sikerült lehívni Brüsszelből.
