A GKI elemzéséből kiderül: Az elmúlt évek gyors keresetemelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan, ami éves átlagban 7,3%-os növekedést jelent. Bár a rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, kihívást jelent a munkáltatók számára, akiknek ki kell gazdálkodniuk növekvő terheket. Romániával összehasonlítva a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből – írja a HVG.
Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költség (kereset) 2012 és 2021 között 41%-kal 7,4 euróról 10,4 euróra emelkedett – írja a gazdaságkutató. Ez meglepően alacsonynak tűnik a 97%-os kereset-emelkedés (KSH) mértékét figyelembe véve, amit részben a forint gyengesége magyaráz: 9 év alatt 24%-ot gyengült a forint az euróhoz képest. Ezzel szemben Romániában ugyanezen időszak alatt 4,1 euróról 8,5 euróra, vagyis a 2,1-szeresére nőtt a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek.
Nálunk a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka egyrészt a sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés, másrészt az, hogy jelentős dotációt – például innovációs forrásokból és egyedi kormányzati döntések következtében – kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is. Ezzel szemben Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, míg a munkavállalói terhek jócskán emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta.
via hvg.hu
